Az Osztrák Légitársaság egyik utasszállítójának másodpilótája egy
alkalommal nagyon rosszul ért földet. A gép kapitánya odament a
mikrofonhoz, és bemondta:
- Köszönjük Kedves utasainknak, hogy Austrian Airline-t választották.
Mellesleg elnézést kérünk a másodpilóta pocsék landolása miatt!
Egy pár hónap múlva, mikor a kapitány landolt nagyon csúnyán, a másodpilóta
odament a mikrofonhoz és bemondta:
- Köszönjük Kedves utasainknak, hogy Austrian Airline-t választották.
Mellesleg elnézést kérünk a pilóta pocsék landolása miatt!
Erre a kapitány:
- Te őrült, ezt miért csináltad?
- Hát bosszúból a múltkoriért!
- Igen ám, de az a különbség, hogy én nem kapcsoltam be a mikrofont!
Egy haverral esett meg a múltkor a Salgótarjáni helyijárati buszmegállóban.
Éppen leszálltunk, indultunk a dolgunk után a pizzagalériába, amikor az
egyikünk észrevett egy állati jó nőt az első ajtónál, amint velünk
együtt leszáll. Miniszoknya, picike blúz, a nyálunk csörgött, és ez az állat
elhatározta, hogy vagizik neki egy kicsit, majd figyeljünk, hogy beszól
neki. Odáll mellé, és jó hangosan, hogy az egész buszmegálló hallja (Kb. 80
ember a csúcsforgalomban) ilyet szól:
-De megsütögetném benned a kolbászomat!
Nagy csönd, mindenki elhallgat, egyesek (én is) várják a baromi nagy sallert,
de
a csaj épphogy csak odafordul, es így szól:
-A zsírját meg anyádba csöpögtesd!!!
El lehet képzelni a röhögést, ami a környéken kitört. A gyerek meg köpni-nyelni nem tudott.
Miért rúgtam ki a titkárnőmet?
Két hete történt velem, a 45-ik születésnapomon ez a dolog. Reggel, amikor
felébredtem, nagy várakozással mentem az ebédlőbe, gondolván, hogy a felésegem
nagy örömmel, tárt karokkal fog fogadni és mondja, hogy "boldog születésnapot
kedves férjem" és valami szép ajándékot fog átadni.
Viszont, szinte azt sem mondta, hogy "jó reggelt", semmit sem emlitett
arról, hogy születésnapom van ma.
No, gondoltam magamban: ezt a nőt érdemlem meg....
A gyerekek, gondoltam, biztosan fognak emlékezni, de jottek reggelizni és nem
szóltak egy árva szót sem erről.
Elindultam és elégge elkeseredve, bosszankodva értem az irodába.
Amint beléptem, a titkárnőm boldogan így szólt hozzám:
- Jó reggelt igazgató
úr, boldog születésnapot kívánok.
Végre jobban kezdtem érezni magam, valaki
mégis emlékezett, hogy ma van a születésnapom. Dolgoztam eglsz délelőtt, egész
az ebédidőig, amikor a titkárnőm belépett és így szólt:
- Tudja kedves igazgató úr, a mai nap olyan szép és ma van a születésnapja is,
hát ebédelhetnénk együtt, csak mi ketten!
Szenzációs, mondtam én, ez volt a legjobb dolog amit ma hallottam, hát menjünk.
Egy szép étterembe mentünk, rezervált asztal mellé ültünk és nagyon jól telt
el az idő, közben ittunk két Martinit is. Amikor mentünk vissza az irodába, a
titkérnőm így szólt hozzám:
- Ma olyan szépen töltöttük el a napot, sokat
beszélgettünk, semmi értelme visszamenni az irodába, inkább gyerünk fel az én
lakásomra, mit szól ehhez?
Nem sokat gondolkodtam és mondtam neki:
- Jó, menjünk fel és még iszunk egy-két
drinket erre a napra.
Iszogattunk, beszélgettünk, rágyújtottam egy cigarettára, amikor ő így szólt:
- Ha nem volna kellemetlen, egy pillanatra egyedül hagynám, szeretnék egy könnyebb
ruhát felvenni, mit szólna hozzá?"
Természetesen, mondtam, menjen nyugodtan, majd várom!
Úgy tíz perc múlva kinyitódott az ajtó és a titkárnőm megjelent egy nagy
tortával a kezében, követte a feleségem és a két gyermekem, mind énekelték:
"BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK!!!"
Én meg ott ültem a fotelban, semmi sem volt rajtam, csak a két zoknim......
*London* (MTI) - "Először nyissa ki a zacskót, s csak utána egye meg, ami
benne van" - a felhívás az egyik amerikai légitársaság sós mogyoróinak
csomagolásán olvasható, s egyben az egyik gyöngyszeme a New Scientist cimű
brit tudományos magazin év végi összeállításának, amely azt igyekszik
bemutatni: a fogyasztói társadalomban a gyártok mennyire rettegnek a
fogyasztótól, s főleg az elégtelennek itélt tájékoztatás esetén általa
indított, gombamódra szaporodó, milliós kártérítési perektől.
Ennek egyik legszemléletesebb példája a Rowenta
figyelmeztetése, amely az egyik új vasalótipus használati utasításában
olvasható, s amely szerint "a ruhát a vasalás előtt ajánlatos levenni". A
brit Marks & Spencer áruházlánc ugyancsak a forró meglepetésektől kivánta
óvni vásárlóit, amikor az egyik süteményféleség csomagolására ráírta:
"vigyázat, a termék melegítés után meleg lesz". Hasonlóan hasznos felhívás
olvasható az autókhoz és kerékpárokhoz kapható visszapillantó tükrökön az
Egyesült Államokban: a matrica arra emlékezteti a vezetőket, hogy : "a
tükörben látott tárgyak ön mögött vannak". A Nytol nevű brit altató
dobozára, a gyártó minden eshetőségre készen ráírta, hogy : a szer szedése
után álmosság léphet fel", a Boots nevu brit illatszer- és
gyógyszerforgalmazó hálózat pedig azt találta szükségesnek feltüntetni az 5
évesnel fiatalabb gyermekeknek szánt köhögés elleni szirup csomagolásán, hogy
a kanalas orvosság szedése alatt "tartózkodni kell a járművezetéstől,
egyéb gépek üzemeltetésétől és az alkoholfogyasztástól".
Az összképet nemritkán fordítási nehézségek is tarkítják, mint pl. annak a
dél-koreai gyártmányú konyhakésnek az esetében, amelynek az angol nyelvű
használati utasítása szerint "keep out of children" - vagyis a vásárló
lehetőleg ne döfje a gyermekeibe. Ez is megszívlelendő tanács, de az
eredetileg szánt szöveg -"keep out of reach of children" - helyesen arra
intene, hogy a kés nem gyerek kezébe való.
Egy cégnél karácsonyi ünnepség volt és az emelkedett hangulatban X
munkatárs
nagyon megkívánta a főnök titkárnőjét. A titkárnő is hasonlóan érzett, így
bementek a főnök
irodájába egy kis mulatozásra. A titkárnő a főnök iróasztalán kötött ki. A
klasszikus iróasztali
szexet akartak gyakorolni, csak sajnos nem vették észre, hogy a fiók kicsit ki
van húzva.
X munkatárs az első lökés után óriásit üvöltött. Hirtelen hátraugrott, majd
elájult.
Idézet a rendőri jelentésből:
"X munkatárs heregolyói belógtak a fiókba és amikor lökött egyet, betolta a
fiókot. A hirtelen
fájdalomtol megprobált szabadulni és reflexszerűen hátraugrott. X munkatársnak
fiókba beszorult
herezacskója a hátraugrás miatt leszakadt. "
epilogus:
X munkatársat a munkahelyéről kirúgták, a felesége elvált tőle.:-(
Egy budapesti kerület X járőre a következő rendőri jelentést írta:
"Járőrútvonalam alatt arra figyeltem fel, hogy a ... téren egy illető a padon
fekszik és csavarog.
Odaléptem hozzá és felszólítottam, hogy igazolja magát. Erre Ő azt mondta, hogy
szopjam le.
Miutan ez megtörtént, a kerületi kapitányságon előállítottam."
Anno amikor az első ember a holdra lépett, elhangzott az ismert mondas: "Kis
lépés ez egy embernek, de nagy lépés az emberiségnek", majd amiről a hírek akkor
hallgattak "Sok szerencset Grabovszki". A NASA-ban mindenfélét próbáltak
kihozni mit is jelenthet a mondat. Kódolt üzenet az oroszoknak vagy mi? De
hiába kérdeztek Armstrongot Ő csak hallgatott. Majd amikor nyugdíjazták
Armstrongot akkor megkérdezték tőle mégis mit jelentett a Sok szerencsét
Grabovszki. Sejtelmes mosoly, majd belekezdett az alábbi kis
történetbe:
Mikor kisgyermek voltam, közel volt hozzánk a szomszéd ház. Egyszer
felmásztam a tetőre mert beleesett az ereszbe a labdám. Hallom a szomszédból :
-Orális szex-szet akarsz te disznó, majd amikor a szomszéd gyerek a holdon járkál!
Nos, ezt a szomszédunkat hívták Grabovszkinak.
"A 18.-ik születésnapom előestéjén történt. A szüleimmel laktam, de
aznap szórakozni indultak este, így felhívtam a barátnőmet egy
romantikus éjszakára. Amint szeretkezés után az ágyban feküdtünk,
hallottam, hogy a földszinten csörögni kezd a telefon. Mondtam a
barátnőmnek, hogy leviszem őt is a hátamon, de mivel nem akartam
lemaradni a hívásról, nem volt időnk felöltözni. Amint a lépcső aljára
értünk, hirtelen felgyulladt a lámpa, és vagy negyven ember üvöltötte:
MEGLEPETÉS!
Ott volt az egész családom, nagynénik, nagybácsik, nagyszülők,
unokatestvérek, és az összes barátom. Én pedig csak álltam ott teljesen
meztelenül, hátamon a kétségbeesetten belém kapaszkodó barátnőmmel...
Azóta senki sem akar a családomban meglepetés party-t szervezni...
Egyik délután a bankomban álltam sorban, amikor kislányom elhatározta,
hogy levezeti fölös energiáit, és ámokfutásba kezd. Mikor nagynehezen
sikerült elkapnom, szigorúan rászoltam: Ha nem hagyod most azonnal
abba a rohangálást, elfenekellek! Mire ő fennhangon: Ha nem engedsz el
most azonnal, megmondom a nagymaminak, hogy láttam tegnap este, amint
puszilgatod apu pisilőjét!
Azt hiszem ilyen csend még nem volt egy bankban, még a pénztárosok is
megdermedtek kezükben a bankó-kötegekkel...
Méltóságom utolsó morzsáival még sikerült kivonszolnom a lányomat az
ajtón, de még épp hallottam az összecsukódó ajtószárnyak között, amint
kirobban mögöttem a röhögés...
A srác Westchesterben lakott és az Ithaca College-be járt suliba.
Már két éve tervezgeti, hogy randira hív egy lányt (aki szintén Westchesterben lakott és az Ithaca-ba járt),
de soha nem volt elég bátorsága.
Végül is egy nap összesszedte minden bátorságát, és beszélt a lánnyal. Ő nem ellenezte a dolgot, és megbeszéltek
egy szombat esti vacsorát. Péntek este a srác a haverjaival elment megünnepelni a dolgot. Annyit ittak, mintha alkoholtilalom visszatérésére készültek volna fel.
Szombaton nagyon rosszul volt, húszpercenként szaladgált a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával késöbb a hányást már törölte a programból, de a rendszeres WC látogatást még nem.
A randit ennek ellenére nem akarta lemondani, félt, hogy többször nem lenne bátorsága a lényt meghívni.
Így hát találkoztak a Westchesteri állomáson és bevonatoztak New York-ba.
Az étteremben már az előétel közben bocsánatot kért, és elviharzott a mellékhelység felé.
Ezután az előételt mát megszakítás nélkül végig tudta enni, de a következő fogás közben ismét ki kellett mennie.
A desszert alatt ismét késztetést érzett, de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-be rohangálással, így inkább visszatartotta.
A dolog pár perc múlva elmúlt, ám ekkor úgy érezte, hogy némi gáznemü anyag készülne távozni belőle. Úgy döntött, hogy szép óvatosan kieregeti ott az asztalnál.
Szerencsétlenségére a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett.
Na most szarban vagyok - gondolta (és érezte is).
Ahelyett, hogy azonnal kiszaladt volna a WC-re, inkább megkapaszkodott a székben és egy kicsit megemelte magát, hogy minnél kevésbé nehezedjen rá az "ajándék csomagra".
Ezt a jóga-pozíciót fenttartotta a desszert végéig, és közben erősen gondolkozott, mit tehetne, mielőtt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülről is megmutatná, hogy mi rejtőzik benne.
Igen gyorsan fizetett, és távoztak az étteremből. Úgy ment az utcán, mint egy cowboy. Az állomás felé menet egy bolt mellett haladtak el.
- Nem lenne gond, ha beugranék, és megvenném azt a mellényt, amit már a múlt héten kinéztem magamnak? - kérdezte a lányt.
- OK, legalább én is körülnézek egy kicsit - válaszolt a lány.
Szerencsére a férfi osztály balra volt, a női jobbra. Így hát szétváltak.
Hősünk felkapta az első mellényt, ami a kezébe akadt, majd rohant a nadrágokhoz. Kiválasztotta a sajátjához leginkább hasonló nadrágot, majd az egész cuccot odaadta az eladónak.
Közben az egyik szeme folyamatosan a lányon volt, (aki a bolt másik felében nézelődött), nehogy az észrevegye, hogy nadrágot is vásárolt.
Mivel a mellényt nem akarta megvenni összeszorított szájjal (hátha a a barátnője tud 15 méterről is szájról olvasni) odaszólt az eladónak:
- Csak a nadrágot.
- Tessék?
- Csak a nadrágot. (Az egyik szem folyamatosan a barátnőn.)
- Ah. OK.
Fizetett, és a lánnyal együtt elindultak az állomásra. Felszálltak a vonatra, és találtak két szabad széket az egyik kocsi közepén.
A srác le sem ült, hanem azonnal távozott a mellékhelység felé. A vonat elindult, ő pedig levette a nadrágját és az alsóját. Az egészet egy golyóvá hajtogatta, majd kidobta az ablakon.
Ezután megmosakodott, majd kézbevette az áruházban kapott szatyrot. Kinyitotta, és rádöbbent, hogy a szatyorban csak a mellény van.
Most gondolkodj el egy pillanatig azon, hogy Te vajon mit tennél hasonló szituációban.
Egy fiatal belügyi nyomozó lement a BM üdülőjébe. Korán érkezett, volt még idő az ebédig, igy hát unaloműzésül fennhangon a leltár alapján ellenőrizte a szobát. Olvasta: egy ágy... meg van. Egy asztal... meg van.Egy rézkarc... hát ez nincs meg, stb. A rézkarc kivételével minden megvolt. Lement ebédelni, és mire visszajött, a rézkarc ott lógott a falon.
Magyar tévések kimentek Moszkvába forgatni egy hétre, és egy elég jó hotelben szálltak meg. Első nap, semmi dolguk nem lévén, végig itták a bár itallapját többször is, oda-vissza. Mikor este elég illuminált állapotban visszamantek a szobájukba, egyiküknek az az ötlete támadt, hogy keressenek lehallgatót, mert biztos van. Elkezdtek keresni, egyszercsak az egyik megszólalt, hogy a szőnyeg alatt lesz, mert ott valami dudorodik. Feltekerték a szőnyeget, és egy bazi nagy anyacsavart találtak. Kicsavarták, az alattuk levő szobában meg leszakadt a csillár.
Utazik a HÉV-en egy hölgy ölében gyermeke, szembe vele egy idősebb hölgy
az idősebb hölgy melett egy tipikus rocker.
A hölgy ölében ülő gyermek folyton rugdossa a mamit.
Aki rövid időn belül megunja és megkéri a fiatalasszonyt szóljon a gyemekre.
Rövid gondolkodás után válaszol is az anyuka:
-Tudja a férjemmel úgy gondoljuk, hogy nem szólunk a gyermekre ezáltal
nem gátoljuk a személyiségének a kifejlődését.
Utaznak tovább majd a következő megállónál a rocker leszálláshoz készülödik
és odanyomja a rágóját a fiatal hölgy homlokára és közli:
-Nekem is hagyták kifejlődni a személyiségem.
A matek professzorunk bement a boltba (meg anno..) és kért két zsömlét. Az eladónő megfogott két zsömlét és kirakta a pultra csomagolás nélkül. Ezen feldühödött a prof és kérte a panaszkönyvet. A nő rezzenéstelen arccal leakasztotta a könyvet és odaadta a profnak. A prof komótosan belelapozott,majd két üres lapot kitépett becsomagolta a zsömléket és angolosan távozott..
Kocsma, nyár, nagy társaság, hosszú asztalok. Megy a beszélgetés mikor az
egyik fickó fingik egy jól hallhatót. Zavarában elkezd izegni-mozogni az
egyébként igen nyekergős padon, mintha a pad adta volna ki a hangot,
mikor a vele szembe ülő sajnálkozó hangon megjegyzi:
- Ugye milyen más hangja van...
Ez állitólag megtörtént, és fel is jegyezték az amerikai haditengerészet
egyik rádiózási naplójában:
- Azonnal térjen ki észak felé 15 fokkal.
- Javaslom, hogy ön térjen ki dél felé 15 fokkal...
- Megismétlem, térjen ki észak felé 15 fokkal, máskülönben összeütközünk.
- Én nem tudok kitérni, térjen ki ön 15 fokkal....
- Én az amerikai haditengerészet tisztje, az amerikai flotta egyik
hajójának kapitánya vagyok. Utoljára mondom térjen ki.
- Én pedig szolgálatos a világitótoronyban...
"Tisztelt Uram,
A baleseti jegyzőkönyv 3. rovatába írott válaszommal ("A baleset oka: átgondolatlan tervezés") kapcsolatos, a részletek iránt érdeklődő levelére válaszul, az alábbi -- remélem kielégítő -- leírást áll módomban közölni.
Kőművesként dolgozom. A baleset napján egyedül dolgoztam egy hatemeletes epület tetején. Amikor munkámat befejeztem, láttam, hogy valamennyi (utólag lemérve mintegy 110 kg-nyi) tégla megmaradt. Úgy döntöttem, hogy a téglákat nem fogom kis részletekben kézben lehordani, hanem a 6. emelet magasságában az epület oldalára szerelt (teherszállításra szolgaló) csigával eresztem le. A csiga kötelet a földszinten kikötöttem, felmentem a tetőre, a kötél végén levő ládát oldalra húztam és megraktam téglával. Ezután ismét lementem a földszintre, eloldoztam a kötelet és erősen szorítottam, hogy lassan le- eresszem a 110 kg-nyi téglát.
A baleseti jegyzőkönyvből megállapíthatta, hogy az én testsúlyom 84 kg. Meglepetésemben -- amelyet az okozott, hogy hirtelen elemelkedtem a földről -- elveszitettem lélekjelenlétemet és elmulasztottam elengedni a kötelet. Így aztán, nem is kell mondanom, nagy sebességgel emelkedni kezdtem az epület oldala mentén.
Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a téglákkal megrakott ládával, amely jelentős sebességgel tartott lefelé. Ez a magyarázata a koponyatörésnek, kisebb zuzódásoknak és a törött kulccsontnak, amit a baleseti jegyzőkönyvben már leírtam.
Alig lassulva folytattam emelkedésemet, egészen addig, amig jobbkezem ujjai két izület melységben megakadtak a 2. bekezdésben említett csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem lélekjelelétemet, és a belémhasító fájdalmak ellenére erősen tartottam a kötelet.
Körülbelül ezzel egyidőben a téglákkal megrakott láda a földbe csapódott és az utődés erejétől a láda alja kiszakadt. Ekkor, megszabadulva a téglák súlyától a láda már mindössze 23 kg-ot nyomott. Hagy emlékeztessem ismét testsúlyomra (2. bekezdés).
Ahogy bizonyára elképzeli, gyorsan zuhanni kezdtem az epület fala mentén. Korülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek számlájára írható a két törött bokám és néhány fogam, valamint a lábaim és altestem súlyos hasított sérülései.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a ládával való találkozás annyit fékezett zuhanásomon, hogy amikor végül a téglahalomra estem, mindössze három gerinccsigolyám roppant össze. Azonban ahogy a téglahalom tetején, iszonyú fájdalmak közepette, mozgásképtelenül feküdtem és láttam a felettem hat emelet magasságban himbálódzó ládaroncsot, ismét elveszitettem józan itélőképességemet és elengedtem a kötelet."