A játszmakereső (I.)

 
„…érezte ezen az… estéjén, hogy
a sors különös kegyeltje. A fövenyt
csontok és hajóroncsok borították…
A maga részével most ő is hozzájárul
ehhez; ő is itthagy valamit, ami…
…Addig bement az irodába és
bejegyzett valamit az erre a célra
szolgáló könyvbe.”
Evelyn Waugh
(Ottlik Géza fordítása)
 
 
Ahogy az állítólagos kőtömb
tartalmazza az állítólagos szobrot,
csak az állítólagos véső
segítségével le kell hántani róla
az állítólagos felesleget:
úgy – vagy nem úgy – e játszmagyűjtemény,
amelyből én még külön is,
magamnak is válogattam,
tartalmazza a csuklós szerkezetű,
gyönyörű romboidalakzatot
(sötét huszár a4, f6, világos
vezér c5, huszár c3, gyalog e4, futó g5),
(körűle úgy letisztítottam nyomban az állást,
mintha elefántcsontot preparálnék!)
tartalmazza a Purevzsav királyát
romfalba szorító kettős f-gyalog
otromba csontmozsártörőjét,
Robatsch összeomlásba áthanyatló,
lávahűdött támadásának esetét.
(Egy régi játszmakeresőből)