|
A mennyezet és a padló |
 Nyitó ∞ |
|
Ívsor, közökkel |
|
3.) Iniciálé |
|
(3) |
|
Az idézőjelek felcserélése |
|
(5) |
|
Egy konstelláció megpályázása |
|
(7) |
|
A levezethetetlen |
|
(6) |
|
Posztumusz játékszelvény |
|
(4) |
|
Mottók egymás elé |
|
(8) |
|
Evian! Emlék egy sí- s más-korszakból; lifttrónbeszéd |
|
(9) |
|
Az interjú |
|
(10) |
|
Kis „Tartalom” az „Ívsor…”-hoz |
|
A játszmakereső (I.) |
|
Kockapohár, koponya helyett |
|
Még valamit Virág Benedeknek |
|
Bukolika; kedd |
|
„S gyorsan, anyám? mert nagyon sietek? hova??” |
|
És most nézzünk valami mást |
|
Idők egymás elé |
|
Zárójeles mennyiségek |
|
Ahogy mondják: na és ha… |
|
Egy nap haladék; és – egyelőre – könnyű lebonyolítás |
|
Az ellenfél nem örül a döntetlennek; én nem örülök ennek az egésznek |
|
Az átírás (az átírás) |
|
Két lélegzetre |
|
Vállalkoznak a régi színhelyek |
|
„Mintha zsákszám fűrészport tárolnék emlékezetem raktáraiban” |
|
A nézők „Idő!”-t kiabálnak (és egyebeket) |
|
Kétszer két deci vörös, egy sárga trikó, a Vozsdovác. És több mint öt év |
|
Most és halálunk óráján |
|
A végszó: „elé.” |
|
Más a zene, más a szöveg, más még valami harmadik |
|
Délelőtt kórházlátogatás, délután fogcsináltatás |
|
Vagy így, vagy úgy |
|
Örökzöld tenyeresek és fonákok |
|
Áldott magánosság? jövel? |
|
A biztos kiindulópont |
|
A félbemaradásra váró katedrális |
|
Egyebek |
|
A félbemaradásra váró katedrális |
|
A játszmakereső (II.) |
|
In memori Szomory – van szomori memory |
|
Mese |
|
Jónál jobb, kevesebbnél kevesebb |
|
Amíg folytatható, mindig folytatható |
|
Így is, úgy is történik |
|
Beágyazás előtt |
|
Önszorgalmú gyűjtés |
|
A „Mindez-Csak-Tréfa”-körkérdésre |
|
Egy vers születése |
|
„Hogy ő tüstént arról a mulatságos mackójáról kezd majd beszélni” |
|
A sorok elindulnak és elállnak |
|
Indianapolisi versenypálya |
|
Kondor Bélának |
|
Levél egy lebontott házba, K. doktor címére, Prága |
|
Váratlan alacsonyság |
|
És amit tudni lehetne ugyanarról |
|
Egy idegen városban |
|
Most mintha ráérne, de ebből semmi se marad a végére |
|
Tulajdonság változása |
|
Magán-érdekű s más monotóniák |
|
(52) |
|
(1/a) |
|
Iniciálé-függelék |
|
(16) |
|
(22) |
|
(21) |
|
(14) |
|
(19) |
|
(11) |
|
(27) |
|
(43) |
|
(29) |
|
(15) |
|
(30) |
|
(31) |
|
(28) |
|
„Soha ilyen…” |
|
(23) |
|
(32) |
|
(25) |
|
(46) |
|
(26) |
|
(38) |
|
(37) |
|
(41) |
|
(36) |
|
(39) |
|
(40) |
|
(33) |
|
(24) |
|
(49) |
|
(50) |
|
(48) |
|
(53) |
|
(18) |
|
(51) |
|
(54) |
|
(55) |
|
(47) |
|
(45) |
|
(Pótszám) |
|
(2) |
|
(42) |
|
(0) |
|
Az agy-érzések V-je |
|
Semmiség…! |
|
(34) |
|
(12) |
|
(13) |
|
(44) |
|
Beszámoló egy ön-iszonyodásról |
|
Ahol Szerző tizennégy soron át „azonosulni” kénytelen egy témájával; s máris alig ér fel valamit |
|
Egy kényszerű szerződésbontás életbiztosítása |
|
Leendő jegyüzérem monológja |
|
Ahol Szerző hagyja, hogy „egy régi trükkel” rászedjék; az ajánlattevő hangjának sosem tud ellenállni |
|
(35) |
|
(20) |
|
Ezt a veszekedést később nagyon megbántuk, Ő is, én is |
|
„Egyéb-szomorúság”. Ami szerencsésen kibékít |
|
Ő már természetesen erről is tud; közösen tanácskoznak a válaszon |
|
A válasz |
|
Ahol Szerző enged „egy kérésnek”: lesz Záró ∞ és a főszerepet újból Micimackóra osztják; Szerző művét az első bírálat éri |
|
Záró ∞ |
