Tudom, őt már az a „mind kicsodább” |
felingerelte. Mindig ugyanannak |
szeretne? Mindenemben bonyodalmat |
sejt? (Sejtjeim „bonyolódnak” tovább; |
|
lebonyolítanak!) – Jól idelát |
a… (honnét? Nem, nem! A „Kockás Haver”-nak* |
adatai öröktitkok maradnak!) |
Szóval: nézeget. S egy toronyszobát |
|
szemlél egy könyvben; abból nézett épp fel. |
(Mert: elégedetlen az írógéppel; |
csak kattogást hall, nem hallja a „bármit”, |
|
amit írok; EGY ÁTTÉTEL HIÁNYZIK! |
mondja.) A toronyszoba… S ahogy széthullt. |
Szédül… Nem, nem, mi nem járunk így végül.(?) |
|
|