I.évfolyam informatika szak
A digitális képfeldolgozás alapjai
A digitális képábrázolásnak két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik fajta a vektorgrafika, a másik a képpontokat használó úgynevezett pixeles grafika. Mindkét ábrázolási módnak megvan az elõnye és a hátránya is.
A vektoros - más néven objektum orientált - ábrázolásnál a számítógép matematikailag leírható egyenesekre és görbékre bontja a képet, és úgy tárolja. Ennek az az elõnye, hogy a nagyításnál illetve kicsinyítésnél nem romlik a kép minõsége, viszont a színhasználatot is csak egyenesek és görbék által határolt területek jelentik.
A képpontos ábrázolásnál a képet képpontok más néven pixelek alkotják. Egy képpont színét csak a színmód határozza meg. Ennek az ábrázolási módnak a hátránya a nagy helyigény és a nagyításkor fellépõ minõségromlás. Mivel a Photoshop a pixeles képekkel foglalkozik, ezért csak a képpontos ábrázolás további tulajdonságait ismertetem.
A színmód nemcsak a kép méretét, hanem a színeit is meghatározza, mint arra a neve is utal. Négyféle alapvetõ színmódot különböztetünk meg: a vonalas vagy 1 bites képet (bitmapped image), a szürkeárnyalatos képet (grayscale image), a palettás képet (indexed color image), és a valódi színezetû képet (true color image).
A vonalas vagy 1 bites kép, mint a neve is utal rá, minden egyes képpontot egy biten tárol, így két féle színû lehet. Ha a bit értéke 1, akkor fekete különben fehér. Ez a legkisebb helyigényû ábrázolási mód.
A szürkeárnyalatos színmód minden egyes képpontot 8 biten tárol, azaz 256 különbözõ szín ábrázolható. Itt a fekete és a fehér mellet megjelennek a szürke árnyalatai is. Ez az ábrázolási mód, hasonló a fekete-fehér fotókéhoz.
A színpalettás képek is 8 bitesek, de ezek már színesek. A név onnan adódik, hogy az állomány tartalmaz egy színpalettát, amelyen 256 szín szerepelhet és a képpontok helyén a színpalettára utaló szám található.
A valódi színezetû képeknek a színkeverés alapján két fõ fajtája van: az additív alapszíneket használó RGB (vörös, zöld, kék = red, green, blue) modell és a szubtraktív alapszínekre épülõ CMYK (cián, bíbor, sárga, fekete = cyan, magenta, yellow, black(?) ) rendszer.
Az RGB képeknél a három additív alapszínnel szinte minden szín elõállítható, és ezek a képek három csatornát használnak, amelyeken a pixel színhez viszonyított intenzitását tárolják. Ebbõl következik, hogy egy pixelt ez a fajta ábrázolási mód 24 biten tárol. Az így elõállítható színek száma 16,7 millió, ami bõven elég, hogy kielégítõ színátmenetet lássunk.
A CMYK képek a nyomdaipar miatt fontosak, ugyanis õk
ezzel a rendszerrel dolgoznak. A három szubtraktív alapszínnel
és a feketével állítják elõ a
képeket. Így minden egyes pixelhez 32 bit információ
tartozik, amivel az elõállítható színek
száma elvileg ( de csak elvileg) közel 4,3 milliárd.
Léteznek még más színmódok is, de ezek
elõfordulása nem túl gyakori.
![]() |
A Photoshoppal szinte mindent meg lehet csinálni,
ami a képfeldolgozással kapcsolatos. Ebben a leírásban
csak néhány alapvetõ tulajdonság vázlatszerû
bemutatására törekszem, hogy aki elõször
használja, nehogy megrémüljön. Én se ismerem
eléggé, így tudom, mik lehetnek az elsõ buktatók.
A Photoshop munkaterülete elsõ ránézésre
talán egy kicsit bonyolult, de meg lehet szokni, és késõbb
talán már kényelmes is. ( Persze mint minden programban
itt is testre lehet szabni a kezelõfelületet.)
Furcsa lehet a lebegõablakok használata ( ezek a munkaterületen belül bárhova áthelyezhetõk és ki- vagy bekapcsolhatók ). A lebegõablakokban található paletták és az eszköztár segítségével könnyûvé és gyorssá válik az eszközök használata. |
A lasszó olyan eszköz, hogy szabadkézi rajzzal adhatjuk meg a kiválasztandó terület körvonalát.
A sokszög lasszó segítségével egyenes szakaszokból készíthetünk kiválasztást.
A mágneses lasszó egy bizonyos színhez "tapad".
A varázspálcával a kép hasonlószínû részeit választhatjuk ki.
A kiválasztást lehet módosítani is. A SHIFT billentyût lenyomva tartva és akármilyen kiválasztó eszközt használva a kiválasztáshoz hozzáadhatunk, az ALT billentyûvel elvehetünk belõle. Léteznek még különbözõ parancsok, amivel befolyásolni tudjuk a kiválasztott területet. Ezeket a kiválasztásokat el is tudjuk menteni, így nem kell legközelebb is, esetenként fáradtságos munkával ezt újra megtenni.
A rétegeket úgy lehet elképzelni, mintha az írásvetítõre több fóliát raknánk. Így több réteggel dolgozva egyszerûbben alakíthatjuk ki a kívánt összhatást. Beállíthatjuk az egyes rétegek áttetszõségét és az egyes pixelek keveredési módját is. Ezzel a módszerrel például egy havas hegycsúcs elé is varázsolhatjuk magunkat. Az egy képen lévõ rétegek száma nincs korlátozva, de a sok layer használata lassítja a munkát.
Az eszköztár
Az eszköztárban lévõ ikonok bármelyikére kattintva az lesz aktív, azzal dolgozhatunk. Vannak olyan ikonok, amelyek több eszközt is rejtenek, ezeknél az ikon bal alsó sarkában egy kis nyíl található. Ha nyomva tartjuk az egeret az eszközön, akkor egy ikonsor jelenik meg, amelybõl kiválaszthatjuk a rejtett eszközök közül az éppen szükségeset.
Újdonságok az Adobe Photoshop 5.0-ban
Van pár változás a régebbi változásokhoz képest.
A 4.0-ás változatban még nem lehetett visszavonni egynél többször. Azért nehéz megcsinálni azt, hogy korlátlanul visszavonhatóak legyenek a szerkesztéseink, mert ez nagyon memóriaigényes feladat a gépünk számára. Egy olyan megoldás született, hogy egy palettában elhelyeztek egy History nevû parancsot, amely megjeleníti az utolsó néhány parancsot vagy szerkesztést, és így vonhatunk vissza ( 1 és 100 közötti értéket magunk is megadhatjuk).
Még egy dolgot hagy említsek meg, ami nem új az
5.0-ás változatban de hasznukra lehet: a mûveletek
paletta, amellyel automatizálhatjuk a mûveleteket. Az
alapmûveleteket nem kell, hogy magunk elvégezzük, csak
egy kattintás és máris kész. A mûveletek
több állományra is alkalmazhatóak, így
pl. az összes BMP állományt egy-két kattintással
GIF állománnyá konvertálhatjuk.
Ebben a részben, csak egy-két példával szeretném
illusztrálni, mire is képes a Photoshop
![]() |
Ennél a példánál, egy gitárt különbözõ részeit színeztem át a Photoshop eszközeivel, majd a negatívját vettem. Még ha nem is mûvészi alkotás, de azért érdekes, és az sem mellékes, hogy nagyon egyszerû ilyen képeket létrehozni. | ![]() |
Egyébként a háttér és az eszköztárról
a kép is a Photoshoppal készült.
Több Photoshoppal foglalkozó magyarnyelvû könyv
található a könyvesboltok polcain. Legalábbis
én, kettõt is találtam. Az áruk elég
borsos, de szépek és használhatóak. Van még
egy könyv, amiben csak néhány fejezet foglalkozik a
Photoshoppal. Aki mélyen bele szeretné ásni magát
a témába, annak a ComputerBooks kiadó Adobe Photoshop
4.0 címû könyvét ajánlom, amit Jakab
Zsolt írt ( az ára 2464 Ft). Egyébként,
aki egy kicsit jobban tud angolul, annak valószínûleg
semmilyen könyv nem kell, mert a Photoshop Helpje nagyon jó.
A programhoz fellelhetõ egy tutorial cd is, amellyel nagyon könnyen
elsajátíthatjuk az alapokat.
Nagyon sok oldal foglalkozik a Photoshoppal, amiket sikerült!!
megnéznem azok nagyon jók voltak.
Ezek a következõk: