202

Egyszer csak szétnyílnak előtted az ágak, és egy csodálatos – áttetsző – ruhába öltözött tündérnő lép eléd az útra. Szőke haját messze lengeti a szél, kék szemei szikráznak mint a hegyi tavak vize hajnalhasadáskor, formás csípője kecsesen ring járás közben. És még képzelj ide sok szép és jó jelzőt a tündérrel kapcsolatban. Zengő hangon megszólal:

– Nemes vitéz, igazán megérdemelted, hogy átnyújtsam cégünk ajándékát, ezt a remekbe szabott varázskardot! – ezekkel a szavakkal a tündér kinyújtja lágy karjait és átadja neked a legszebb kardot, amit életedben valaha is láttál. A kard igazán csodaszép – köztünk legyen mondva, még szebb is mint a tündér. Drágakövekkel berakott markolatánál már csak csillogó pengéje szebb. De csillogó pengéjénél is szebb az aranyszálakkal beszőtt kardhüvely. De az aranyszálakkal beszőtt kardhüvelynél is szebben szikrázik a drágakövekkel berakott markolat. És ezzel a kör bezárult. Szóval szép az egész, na.

Ha akarod, lecserélheted a régi kardodat. Ha a varázskarddal küzdesz, a harc idejére 1-gyel megnövelheted az ÜGYESSÉGEDET, mivel ez a kard szinte magától betalál oda, ahova kell (például egy királylány nyakára – emlékszel még?). Továbbmegyek: ha gaz orkokkal kerülsz szembe, a kardból áradó fény annyira zavarni fogja az orkok sötétséghez szokott szemét, hogy igen mérgesek lesznek ezért.

Azóta a csodaszép tündér már eltűnt, de ez per pillanat senkit sem izgat. Jobban lekötnek az előtted álló feladatok. Büszkén kihúzod magad (ez kivételesen elsőre sikerült, mert már begyakoroltad), és elindulsz a félelmetes Scr-bvng hegy felé. Lapozz a 24-re.