Kirántod a kardodat, hatalmas csatakiáltást hallatsz (ettől magad is úgy megijedsz, hogy le kell vonnod 1 ÜGYESSÉG pontot a következő harcig), és nekirontasz láthatatlan ellenfelednek. Szebbnél szebb mozdulatokkal csépeled a levegőt, és néhány perc múlva már tisztességes mennyiségű levágott, korhadt ág, kettészelt réti virág, féllábú szöcske és egyéb dolog hever körülötted nagy halomban. A harc sok erőt emésztett fel (vonj le 2 ÉLETERŐ pontot), arról nem is beszélve, hogy egy kevésbé szerencsés mozdulatnál megcsúsztál, és fenékkel belezuhantál egy életerős csalánbokorba (vonj le újabb 2 ÉLETERŐ pontot).
A csípős érzés csak tovább növeli az elszántságodat, és már éppen a közeli mókusokra kezdesz el vadászni (olyan pimasz képpel vigyorognak a fákról), amikor a hegyeken is általzengve meghallod királyod, Oroszlánszagú Richárd fájdalmas kiáltását: – Ááááááááááá! – Ettől lenyugodsz egy kicsit, és megpróbálod elképzelni a jelenetet, amikor mindenki félve elhúzódik az uralkodótól, miközben a palotaőrség emberei majd' megpukkadnak a röhögéstől...
Be kell látnod, ez nem a te harcod volt. A látszatot azért megmentendő, diadalmasan elvigyorodsz, belefújsz a kardod hegyébe, és magabiztos mosollyal a hüvelyébe dugod azt. Majd tovább folytatod a kalandozást. Lapozz a 281-re.