Huszárik Zoltán (1931-1981)
Az 1950-es években politikai okokból, kényszerűségből félbehagyott főiskolai tanulmányait az 1960-as évek legelején fejezte be. Megvalósulatlan tervek, hosszú kihagyások szaggatták mindvégig a pályáját. 1965-ös költői montázsfilmje, az Elégia a magyar filmi líra klasszikus remekműve éppúgy, mint a Krúdy-írások világát újjáteremtő, varázslatos Szindbád (1971). Dokumentumfilmjeit, rövidfilmjeit, etűdjeit kivételes aprólékossággal komponálta meg (Capriccio, Amerigo Tot). Képzőművészként, grafikusként filmes munkásságával egyenrangú életművet alkotott. Csontváry életét és az öntörvényű alkotóművészek örök dilemmáit fűzi össze utolsó, látomásos filmje, a Csontváry (1979).
VB |
|