Papi Tanács
Az 1918-1919-es időszak sajátos, egyháziakból álló szervezete. A katolikus kléruson belül a polgári demokratikus forradalom legnagyobb hatással a néppel közvetlenül érintkező alsópapságra volt. Az egyházon belül azonban nincs helye érdekképviseleti szerveződéseknek, szakszervezeteknek, vagy éppen ahogyan ezt 1918-1919-ben nevezték, egyik vagy másik réteg, csoport "tanácsának". 1918. november 7-én Budapesten alakult meg a Papi Tanács, amelynek programja az alsópapság anyagi helyzetének javítása, jogainak kiterjesztése, szolgálati pragmatikájának megalkotása volt. De emellett már érintett az egyházi törvényekbe ütköző kérdéseket is: a budapesti püspökség felállítása, a liturgiában a nemzeti nyelv használata, az egyházmegyei zsinatok tartása, teljes egyházmegyei autonómia. Amint a Tanács radikalizálódott, szembe került a főpapsággal. Amikor a szervezet szélsőséges elemei a cölibátus eltörlését is felvetették, a szakítás elkerülhetetlenné vált. (Végül is a Szentszék utasítására Csernoch hercegprímás a Magyarországi Tanácsköztársaság idején oszlatta fel a Papi Tanácsot.)
GJ |
|