Tamási Áron (1897-1966)

Tamási Áron
Az Erdélyből áttelepült és a népi írók mozgalmához csatlakozó Tamási Áron legjelentősebb, Ábel a rengetegben című regénye (1932) gyerekember hősének hányattatásaiban a kisebbségbe került erdélyi magyarság kiszolgáltatottsága kap érzékletes megjelenítést. Tamási később trilógiává bővítette Ábel életútját (Ábel az országban, 1933, Ábel Amerikában, 1934). Az utolsó kötet végéről szállóigévé vált mondat - "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne" - mintegy foglalata Tamási legfőbb mondanivalójának. 1945 után főként önéletrajzi ihletésű és történelmi tárgyú ifjúsági regényeket írt (Bölcső és bagoly, 1953, Vadrózsa ága, 1967, illetve Hazai tükör, 1953).

VA