Jeles András (1945- )

Jeles András: Kis Valentino
Bölcsészdiplomája megszerzése után, rendező-operatőr szakon végezte el a filmfőiskolát. Formabontó első játékfilmje, A kis Valentino (1979) a kihagyásos elbeszélés és az elidegenítő eszközök segítségével felforgatja és átértelmezi a dokumentarista formát, filozofikus-bölcseleti példázattá emelve egy kallódó fiatalember hétköznapjainak történetét. A hosszú évekig betiltott Álombrigád (1983) egy sematikus szovjet drámát színpadra állító magyar munkásbrigád történetével kikezdi a szocialista rendszer alapjának tartott munkásosztály hamis mítoszát. Az anakronisztikus gegekkel és abszurd fordulatokkal tarkított film radikális formai megoldásai és önreflexiós gesztusai révén a filmi kifejezés lehetőségeit és adottságait próbálja feltérképezni. Az Ember tragédiája nyomán született és 8-12 éves gyerekekkel eljátszatott Angyali üdvözlet (1983) hatalmas vihart kavart. A Jeles-féle borús, pesszimista vízió játékos-látomásos formában, a dráma lineáris logikáját körkörös szerkezetbe, egyetlen térbe állítva született újjá. Az 1980-as évek második felében avantgárd színtársulatával, a Monteverdi Birkózókörrel több radikális és formabontó előadást készített. Eddigi utolsó játékfilmje, a Senkiföldje részvétteli, filozofikus holokauszt-film, egy zsidó kislány naplójának és Dickens Copperfield Dávidjának párhuzamba állításával a gyermeki naivitást és tisztaságot állítja szembe a holokauszt elmesélhetetlen és megmutathatatlan tragédiájával.

VB