KUT (Képzőművészek Új Társasága)
1924-ben nagyrészt az itthon maradt egykori "avantgárdokból" verbuválódott, sőt tagjai változatlanul a hazai progresszió képviselőinek tartották magukat, de már nem fordultak a legújabb "izmusok" felé. A társaság elnöke ekkor Rippl-Rónai József, társelnökei Vaszary János és Vedres Márk voltak. A törzstagok között találjuk ebben az évben többek között Czigány Dezsőt, Egry Józsefet, Kmetty Jánost, Márffy Ödönt és Szőnyi Istvánt. Vaszary János, 1927 elején történő kiválásáig, vezető egyénisége volt a KUT-nak. 1926-tól KUT nevű folyóiratot jelentetett meg, amely két évfolyamot ért meg és 13 szám látott napvilágot. Az egyesülés 1949-ig működött, s szinte minden évben rendezett egy vagy két kiállítást tagjai számára. A KUT tagjai elutasították a "jelszavak közös rendszerét", sohasem váltak egy szűk, radikális csoporttá. Önmaguk művészi határait a naturalizmus és az absztrakció között vonták meg, tehát mindig a "képszerűség határain belül" képzelték el festészetüket.
SzeJ |
|