Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Biokémikus. 1931 és 1945 között a szegedi tudományegyetem professzora. 1935-ben az MTA tagjává választották. A C- és a P-vitamin felfedezéséért, illetve orvosgyógyászati bevezetéséért 1937-ben Nobel-díjat kapott. A második világháború alatt részt vett a Kállay-kormány különbéke-kísérleteinek diplomáciai akcióiban. 1946-1948-ban az MTA másodelnöke. 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol mint egyetemi tanár és vezető kutató elsősorban a rosszindulatú daganatokkal, illetve a sejtszintű szabályozás kérdéseivel foglalkozott.
RI |
|