Baumgarten Alapítvány
"Baumgarten Ferenc Ferdinánd esztéta ... végrendeletében a nevét viselő örökalapítványra hagyta kb. 1. 200. 000 pengő értékű magyarországi vagyonát, mely a Sas utca 1. sz. háromemeletes sarokházból és a Hermes Bankban elhelyezett értékpapírokból állt... 1928. szeptember 1-jétől 1950. október 24-éig -megszüntetéséig - működött. A Baumgarten Ferencz Irodalmi Alapítvány alapító Oklevele szerint az éves tiszta jövedelem felét évdíjakra, negyedrészét (egyenlő arányban) segélyekre és tartalékalap képzésére, másik negyedrészét pedig kurátori tiszteletdíjakra kell fordítani. Az alapítvány olyan "komoly törekvésű" magyar - szépírók és tudományos - írók támogatását szolgálja, "akik minden vallási, faji előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak". A díjak és jutalmak odaítéléséről nem egy testület, hanem az irodalmi végrehajtó (Babits Mihály, majd utóda Schöpflin Aladár) dönt az alapítványi ügyvivővel (Basch Lóránt) egyetértésben. A kéttagú kuratórium mellett működik a nyolc főből álló tanácsadó testület, melynek csak javaslattevő és véleményező jogköre volt." Baumgarten Ferenc 1927. január 18-án hunyt el, a végrendeletét a családtagok megtámadták, de az alapítvány 1929-ben elkezdhette működését. "Az alapítvány felett a főfelügyeleti jogot a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorolta" és többször előfordult, hogy a minisztérium megvétózta a díj odaítélését. "Az alapítvány ... története során 126 író kapott egy vagy több alkalommal díjat." Az alapítványnak értékes könyvtára is volt, amely az alapítványi ház 1945. január 11-ei leégése során elpusztult. (Az idézetek A Baumgarten-alapítvány ünnepei című dokumentumkötet Téglás János által írott jegyzeteiből valók: Argumentum-Palatinus, Budapest, 2000, 141-142. oldal.)
TGy |
|