Tarr Béla (1955-)

Tarr Béla: Családi tűzfészek
Diákkorában részt vett az amatőrfilmes mozgalomban. Az 1970-es évek végén végezte el a főiskolát. Első, dokumentarista játékfilmjét a Balázs Béla Stúdió segítségével még diploma előtt forgatta (Családi tűzfészek, 1977). Következő munkái szintén a dokumentarista módszer jegyében készültek (Szabadgyalog, 1980; Panelkapcsolat, 1982). A bravúros, két hosszú beállításból felvett Macbeth a televízió számára készült, következő játékfilmje, az Őszi almanach (1984) erőteljesen stilizált képi világával már fordulatot jelentett. Majdnem másfél évtizede Krasznahorkai László íróval dolgozik együtt. Utolsó három munkáját a hangsúlyos fekete-fehér színválasztás, a lassú, kíméletlenül elnyújtott tempó és a letisztult, egyszerű kompozíciók jellemzik. A monumentális, több mint hétórás Sátántangó (1994) és a Werckmeister harmóniák (2000) világszerte hatalmas kritikai sikert aratott. Tarr jelenleg a legismertebb magyar rendező, következetes stílusát, komor, apokaliptikus hangulatú munkáit a kortárs film kiemelkedő szerzői filmes életműveként elemzik.

VB