Babits Mihály (1883-1941)
Az egyetem befejezése után (1905) Baján, Szegeden, majd Fogarason középiskolai tanár. 1908-ban A Holnap antológiában megjelent versei alapján Osvát Ernő meghívja a Nyugat munkatársai sorába. 1909-ben megjelenik első verseskötete, a Levelek Iris koszorújából. Ignotus és Hatvany Lajos segítségével Újpesten, majd a tisztviselőtelepi gimnáziumban kap tanári állást, s ezzel kapcsolata a Nyugattal intenzívvé válik. Antimilitarista szellemű versei miatt a kultúrpolitika fórumai folyamatosan és hevesen támadják. A Tanácsköztársaság idején egyetemi tanárrá nevezik ki, s noha visszavonul a közszerepléstől, a Kommün bukása után rendszeres zaklatásban van része. 1921-ben házasságra lép Tanner Ilonkával. 1924-ben Esztergom-Előhegyen nyaralót építtetnek, s a több súlyos betegségen átesett költő gyakran vonul vissza ide pihenni. 1927-ben a Baumgarten Ferenc örökségéből létrehozott alapítvány fő kurátora lesz, s ez a tisztség kiegyensúlyozott anyagi feltételeket, komoly szellemi autoritást biztosít számára, de egyben az ellene folyó támadások indokául is szolgál. Központi szerepét az irodalmi életben megerősíti, hogy 1929 végétől a Nyugat szerkesztője lesz, amely funkciót haláláig betölti. Összes versei 1937-ben jelennek meg. Ebben az évben ismerik fel gégerákját, amelyet 1938-ban megműtenek. 1941-ben hunyt el.
TGy |
|