Actio Catholica (Katolikus Akció)
Jelentése "katolikus tevékenység", itt a hívők közreműködése a papság apostoli munkájában, a laikus apostolkodás szervezett és irányított formája. Az Actio Catholicáról szóló tanítást XI. Pius pápa 1922-es Ubi arcano Dei kezdetű enciklikája tette teljessé. Magyarországon megalakítására formálisan már 1932-ben sor került, de szabályzatát csak 1936-ban hagyta jóvá a püspöki kar, és érdemi tevékenységét ettől kezdhette meg. Virágkorát az 1930-as évek második felében élte, a katolikus hitbuzgalmi, valláserkölcsi, és részben a társadalmi és közéleti mozgalmak, megmozdulások központi szervezője lett. Feladatait szakosztályok szerint végezte, Élén a hercegprímás állt, mellette világi társelnök működött. Közlönyei, kiadványai, brosúrái több százezres példányban jelentek meg. Az Actio Catholica rendezte az évi Katolikus Nagygyűlést és a hivatalos római zarándoklatokat. Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus megszervezése és lebonyolítása volt legkiemelkedőbb teljesítménye. Formálisan az Actio Catholica nem foglalkozhatott politikával és gazdasági kérdésekkel, ám elkerülhetetlenül e téren is befolyásolta a híveket. Működése 1945 után a budapesti Actio Catholicára szorult vissza, amely 1940-es évektől csak vegetált, az 1989-es rendszerváltozáskor pedig formálisan is megszűnt.
GJ |
|