Grunwalsky Ferenc (1943-)Félbehagyott bölcsésztanulmányok után végezte el a Filmművészeti Főiskolát. Az 1960-as években Jancsó Miklós asszisztense, az elmúlt években pedig operatőrként és társíróként kulcsszerepet játszott Jancsó fekete humorú trilógiájának elkészítésében. Grunwalsky a szociológiai kiáltvány egyik aláírója, a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja. Kísérleti dokumentumfilmek (Anyaság, 1970) és tévéfilmek után 1975-ben egy puritán történelmi drámával debütált (Vörös rekviem). Az Utolsó előtti ítélet (1979) egy értelmiségi házaspár zaklatott pszichológiai drámája, az Eszmélés (1984) különleges hangulatú történelmi tabló. Az elmúlt másfél évtizedben készült filmjei a társadalom peremére szorult vagy érzelmi csapdahelyzetekbe kényszerült hősök történeteit mesélik el (Egy teljes nap, 1988; Kicsi, de nagyon erős, 1989; és folytatása, a Visszatérés, 1999). Szomjas György állandó operatőreként éppúgy, mint saját munkáiban szívesen kísérletezik a videó új kifejezési formáival. Játékfilmjei mellett különleges irodalmi televíziós portré- és esszéfilmeket is készített, többek között Orbán Ottóról, Kálnoky Lászlóról, Dobai Péterről és Huszárik Zoltánról. Több fotóalbuma is megjelent, folyóiratokban rendszeresen publikál elméleti írásokat és kulturális esszéket. VB |