Ujfalussy József (1920-)

Ujfalussy József
Zenetörténész, zeneesztéta. Szülővárosában, Debrecenben szerzett bölcsészdoktori oklevelet Homéroszról írt disszertációjával 1944-ben. 1946 és 1949 között a Zeneakadémián zeneszerzést (Veress Sándor) és vezénylést (Ferencsik János) tanult. 1948 és 1955 között a Népművelési Minisztériumban dolgozott, 1955 óta tanít a Zeneakadémián zeneelméletet és zeneesztétikát. 1961-től a Bartók Archívum munkatársa, 1973 és 1980 között a Zenetudományi Intézet igazgatója, 1980-tól 1988-ig a Zeneakadémia rektora, 1985 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Zenetörténészi munkásságában Mozart, Beethoven, Debussy és Bartók művészetének elemzése áll a középpontban (Bartók Béla, 1965). Esztétaként a zenei jelenségek szemantikai értelmezése foglalkoztatja (A valóság zenei képe, 1962; Zenéről, esztétikáról, 1980).

HP