felvilágosult abszolutizmus

II. József és Nagy Frigyes
Polgári törvényreform emlékérem
Kínvallatás
A 18. század utolsó harmadától kezdődően Európa több országában megvalósított kormányzati elv annak érdekében, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális tekintetben felzárkózzanak - vagy legalábbis ne maradjanak le reménytelenül - az akkoriban legfejlettebbnek számító Nagy-Britanniától, Hollandiától és Franciaországtól. Egy-egy kortárs filozófiai, esetenként más tárgyú szakmunka szolgált elméleti alapvetés gyanánt. A felvilágosult abszolutista kormányok közös jellemzője volt a vallási türelem, a felekezeti fanatizmussal szembeni fellépés, az ítélkezési szigor enyhítése, az egészségügyi helyzet javítása, az állam számára "hasznos" alattvalók képzése érdekében a nevelésügy korszerűsítése, s általában véve a "közjó" előmozdítása. Főleg Európa viszonylag elmaradott államaiban alakult ki. A Habsburg Monarchiában képviselője II. József (1780-1790), de a felvilágosult abszolutizmus jelei már Mária Terézia uralkodásának második szakaszában, a Józseffel való társuralom idején (1765-1780) megjelentek.

BJ-KJ