episzkopalizmus (görög episzkoposz, latin episcopus 'püspök')A német birodalmi egyházban a 17. és 18. században jelentkezett egyházpolitikai mozgalom. A német érsekek és püspökök, akik egyúttal területi fejedelmek is voltak, igyekeztek a pápai joghatóság körét korlátozni, és a római kúriai központosítást visszaszorítani, s ezzel párhuzamosan a püspökök jogkörét növelni, kiterjeszteni. Elméleti megalapozását az ún. febronianizmus adta. KL |