I. Apafi Mihály (1632-1690)
Erdély egyik legrégibb főnemesi családjából származó, nagy műveltségű politikus, felesége a naplót és szakácskönyvet író Bornemisza Anna volt. Erdélyi fejedelemként toleráns, körültekintő vallás- és kultúrpolitikát folytatott. Puritánus szellemű tanárok nevelték, s udvari papjait is többnyire puritánus, iletve kartéziánus körökből válogatta. Az erdélyi oktatás és tudományosság színvonalának emelése céljából az országában működő három kollégiumot (az enyedit, a kolozsvárit és a marosvásárhelyit) egyetlen Akadémiává kívánta összevonni. A tervbe vett modern felsőoktatatási intézmény számára botanikus kertet és Mátyás király Corvinájával vetekedő gazdag könyvtárat szándékozott létrehozni. Maga is író volt: lefordította Fridericus Wendelinus teológiai művét (A keresztyén isteni tudományokról, Kolozsvár, 1674), melyhez önéletrajzi elemekben, bővelkedő, önváddal, önmarcangolással telt elöljáró beszédet szerkesztett. Ez a mű is az erdélyi memoárirodalom jellegzetes és értékes része.
ÁP-SzJú |
|