Szent Vendel

Szent Vendel
A jószágtartó gazdák, pásztorok, főleg juhászok védőszentje. Legendája szerint ír származású, a mesés hagyomány királyfinak tudja, aki Rómába zarándokolt, majd a Rajna vidékén remeteként legeltette egy uraság nyáját. Itt halt meg a 7. század elején. Tisztelete hazánkban csak a 18. században bukkan föl, délnémet hatásra, majd pedig Padányi Bíró Márton (1696-1763) veszprémi püspök kezdeményezésére. Kultusza talán a nyugati (merinó) birkafajták meghonosításával is összefügg, hiszen a juhokkal együtt jöttek a német pásztorok is. Padányi Bíró Márton Sümeg melletti birtokán, Deáki-pusztán kápolnát emel Vendel tiszteletére, sőt 1755-ben körmenetet vezet ide a nagy marhavész eltávoztatásáért. Se szeri, se száma azoknak az útszélen, legelőn álló Vendel-szobroknak, amelyek a Dunántúl, Budavidék, Jászság, de általában az egész ország falvaiban állanak, és amelyeket a szent névnapján (október 20.) körmenetben keresnek föl. Fát ültetnek a szobrok köré, kerítéssel veszik körül, virággal díszítik.

TI