Szent Rókus (1195-1227)
Gazdag francia család gyermekeként Montpellier városában született. Korán elárvult, vagyonát szétosztotta a szegények között, majd Rómába zarándokolt. Útközben az itáliai pestisjárvány betegeit a kereszt jelével gyógyította. Rómából visszatérőben ő maga is megbetegedett. Piacenza mellett egy kunyhóban húzta meg magát, ahol a hagyomány szerint angyal ápolta, és egy kutya hordta neki a kenyeret. Ezért szokták kutyával ábrázolni, amint lábsebét nyalogatja. Hazájába visszatérve szülővárosában nem ismerték fel, börtönbe vetették, öt évig raboskodott, mert kémnek gyanították. Itt is halt meg. Holtteste mellett táblát találtak, amelyet Isten kinyilatkoztatásának tulajdonítottak, miszerint: akik pestisben szenvednek és Rókushoz folyamodnak, meggyógyulnak. A 18. század pusztító járványai hazánkban is ismertté teszik alakját. Tisztelete főleg szerzetesi buzgólkodásra terjed (ferencesek), sorra emelik tiszteletére a kápolnákat (Gyöngyös, Eger, Szeged, Vác). Pesten, Szegeden kórház is épült a Rókus-kápolna, illetőleg templom mellé. Egyik szegedi városrésznek éppen a kápolnáról Rókus a neve. Egykorú képeink és szobraink zarándokként ábrázolják, kezében vándorbot, válláról ivóedény csüng le. Rókus jelképét, az ivóedényt (kobakot) alkalmazták a mohácsi sokácok a házakba belopakodó járványok elkerülésére oly módon, hogy házaik utcára néző padláslyukából állandóan zászlószerűen kitűzött kobaktök függött. Ünnepe augusztus 16-án van.
TI |
|