veduta
Látkép, azaz város, épület vagy táj élethű ábrázolása képzőművészeti alkotáson. Legjelentősebb európai képviselői a velencei Antonio Canaletto (1679-1786), az Itálián kívül Drezdában, Varsóban, Bécsben is dolgozó Bernardo Belotto (1720-1780), illetve a főleg Velencében működő Francesco Guardi (1712-1793) voltak. A 18. században virágzó műfaj legjelesebb emlékei - művészi, esztétikai jelentőségük mellett - fontos város- és építészettörténeti dokumentumokká váltak.
PJ |
|