aradi vértanúk

Aradi vértanúk 2
Aradi vértanúk 1.

Aulich Lajos (1793-1849)

Császári-királyi alezredes a 2. (Sándor) gyalogezredben, 1848. október 24-től ezredes, hadosztályparancsnok a feldunai hadseregben, 1849. február 25-től vezérőrnagy, hadtestparancsnok, majd a Szemere-kormány hadügyminisztere. Az aradi vértanúk egyike.

Damjanich János (1804-1849)

Császári-királyi százados, 1848. június 20-tól 3. honvédzászlóalj őrnagya. Október 14-től honvéd alezredes, dandárparancsnok, november 25-től ezredes, hadosztályparancsnok a bánsági hadtestnél. December 20-tól vezérőrnagy, 1849. január 9-től a bánsági, március 9-től a III. hadtest, egyben a közép-tiszai hadsereg (I. és III., később II. hadtest) parancsnoka. Július 11-től az aradi vár főfelügyelője, 27-től az aradi vár parancsnoka volt. Az aradi vértanúk egyike.

Dessewffy Arisztid (1802-1849)

Kilépett császári-királyi százados, honvéd vezérőrnagy, hadtestparancsnok. Az aradi vértanúk egyike.

Kiss Ernő (1799-1849)

A császári-királyi 2. huszárezred ezredese, a szabadságharcban honvéd vezérőrnagy, majd altábornagy, a bánsági csapatok parancsnoka, majd országos főhadparancsnok. A császári-királyi hadbíróság halálra ítéli, és 1849. október 6-án Aradon kivégzik.

Knezic Károly (1808-1849)

Császári-királyi százados a 34. (Porosz herceg) gyalogezredben, a III. hadtest hadosztály-, majd hadtestparancsnoka, vezérőrnagy. Az aradi vértanúk egyike.

Láhner György (1795-1849)

Császári-királyi őrnagy a 33. (Gyulay) gyalogezredben, honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Lázár Vilmos (1815-1849)

Kilépett császári-királyi hadnagy, honvéd ezredes, dandár-, hadosztály-, majd hadtestparancsnok, az aradi vértanúk egyike.

Leiningen-Westerburg Károly (Karl Graf zu Leiningen-Westerburg), gróf (1819-1849)

Császári-királyi számfeletti százados, 1848. december 28-tól honvéd őrnagy, február 10-től alezredes, április 6-tól ezredes, június 21-től a III. hadtest parancsnoka, 26-tól vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Nagysándor József (1804-1849)

Kilépett császári-királyi százados, honvéd vezérőrnagy, ekkor a fősereg lovasságának, később az I. hadtestnek a parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike.

Poeltenberg Ernő (Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg, 1813?-1849)

Császári-királyi százados a 4. (Sándor) huszárezredben, 1848. november 2-tól honvéd őrnagy, december 1-jétől alezredes, 1849. január 1-jétől ezredes, június 7-től honvéd vezérőrnagy, a VII. hadtest parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike.

Schweidel József (1796-1849)

Császári-királyi őrnagy a 4. (Sándor) huszárezredben, 1848. október 16-tól honvéd ezredes, az ezred parancsnoka, november 1-jétől honvéd vezérőrnagy, a feldunai hadtest dandár-, majd hadosztályparancsnoka, december végétől betegszabadságon van, 1849 májusától Pest, majd Szeged, végül Arad helyőrségparancsnoka, az aradi vértanúk egyike.

Török Ignác (1795-1849)

1816-ban lépett be a császári-királyi hadseregbe. 1848-ban császári-királyi alezredes, szeptember 28-tól Komárom ideiglenes várparancsnoka, december 17-től ezredes, 1849. január 5-től április 10-ig Komárom parancsnoka, január 26-tól vezérőrnagy. Május végétől a honvéd mérnökkar helyettes parancsnoka, július végétől parancsnoka, az aradi vértanúk egyike.

Vécsey Károly, gróf (1807-1849)

Császári-királyi őrnagy a 2. (Hannover) huszárezredben, honvéd vezérőrnagy, az V. hadtest (arad-temesvári ostromsereg) parancsnoka, az aradi vértanúk egyike.

HR