konzervativizmus
A francia forradalom tapasztalatai nyomán a felvilágosodás és a liberalizmus kritikájaként jelentkező eszmei és politikai irányzat. Kételyeit hangoztatta a társadalmi-politikai folyamatokba mesterséges beavatkozásnak minősített reformok, újítások iránt. Az emberek egyenlőségét fikciónak, képzelt, vágyott, de nem létezhető állapotnak tartotta, az egyenlőtlenségeket, különbségeket az emberi természetből fakadó, tudomásul veendő ténynek tekintette. A fennálló "hagyományosnak", "ősinek" minősített állapotokat és értékeket akarta megőrzni, és a kiváltságrendszer vagy a hagyományos társadalomszerkezet megóvásával kívánta a fejlődés és a kapitalizmus korlátlan, romboló érvényesülését kivédeni. A konzervatív világszemlélet több politikai irányzatnak adott eszmei alapot. Születése helyén, Angliában a konzervatívok ugyan elfogadták az alkotmányos rendszert és a felelős kormányzást, de e keretek megőrzése mellett a társadalom hagyományos tagoltságának megőrzésére törekedtek, és elutasították a szélesebb néptömegek politikai részvételét. Másutt viszont a konzervativizmus a társadalmi önrendelkezés rovására az "Istentől eleve elrendelt" hatalomnak és felsőbbségnek, a bürokratikus önkényuralomnak lett a híve. Képviselői a társadalom arisztokratikus berendezkedését (Közép-Európában egyenesen a rendi különbségek és az úrbéri rendszer fenntartását), a kulturális élet és a viselkedés vallásos elvárások szerinti szabályozását helyeselték.
DT |
|