Madarász Viktor (1830-1917)
Nemesi származású magyar történelmi festő. Madarász - aki fiatal önkéntesként végigküzdötte az 1848-1849-es szabadságharcot, s akinek rokona, Madarász László az 1849-es radikális párt egyik vezetője volt - a jogászpályát cserélte fel a művészire. 1853-ban beiratkozott a bécsi akadémiára, majd Ferdinand Waldmüller szabadabb szellemű magán festőiskoláját látogatta. Festői tanulmányait 1856-tól Párizsban, az európai művészeti élet új központjában folytatta. Életművének legkiemelkedőbb darabjai hosszú párizsi tartózkodása alatt születtek. Radikális és hazafias témaválasztása, illetve az 1860-as években elmélyülő szenvedélyes, drámai ábrázolásmódja (Dobozi, Dózsa népe) a hazai romantikus történelmi festészet kiemelkedő alkotójává tette. 1870-es hazatérése után sikerei nem folytatódtak, a kritikától elbizonytalanodott festő 1880-ban két évtizedre felhagyott a művészi tevékenységgel, s csak élete vége felé kezdett újra festeni.
PJ |
|