Barabás Miklós (1810-1898)

Barabás Miklós
Dunapart
Széchenyi István 2.
Erdélyi származású festő- és grafikusművész. Művészeti tanulmányait a nagyszebeni Neuhauser Ferencnél, majd 1829-ben rövid ideig a bécsi művészeti akadémián Johann Endernél és Friedrich Heinrich Fügernél folytatta. Kolozsvári és bukaresti tartózkodás, illetve itáliai tanulmányút után 1838-ban Pesten telepedett le. Művészi tevékenységét a közélet számos jelessége - pl. Széchenyi István - és a korabeli sajtó is támogatta. Sok arcképmegrendelést kapott, de bolti cégérek kivitelezését is vállalta - egy 1842-ben készült cégéren pl. Zrínyi Miklóst festette le. Portrék, nép- és polgári életképek, tájképek, illetve folyóirat-illusztrációk mellett kortárs eseményeket ábrázoló műalkotásokat - pl. a Lánchíd alapkőletételéről készült vízfestményt (1842) - is készített. Bár a biedermeier festészet szemléleti és formai hagyományait őrző művészete a 19. század második felében, a romantika időszakában egyre korszerűtlenebbé vált, elismertségét és tekintélyét - mind a közönség, mind a művészek körében - haláláig megőrizte. 1862-ben a Képzőművészeti Társulat elnökévé választották.

PJ