Székely Bertalan (1835-1910)
Erdélyi származású festőművész. A bécsi akadémián Karl Rahl és Johann Nepomuk Geiger, majd 1859-től Münchenben Karl Piloty tanítványa volt. Nemzeti-hazafias témájú történeti festményei hazai sikere után 1864-ben itthon telepedett le. Történeti festmények - Mohácsi vész (1866), V. László és Czillei (1867), Thököly búcsúja (1875) - mellett életképeket, vallásos és mitológiai képeket (Léda a hattyúval), portrékat, tájképeket, illetve versillusztrációkat (Szeptember végén, Ágnes asszony) is készített. 1871-ben a pesti Képzőművészeti Főiskola tanára, később igazgatója lett. A századfordulón több megbízást kapott fővárosi és vidéki monumentális falképek festésére. Következetes, elméletileg is megalapozott festői és művészetpedagógiai munkássága a 19. század legjelesebb, egyetemes mércével mérve is kiemelkedőt alkotó hazai művészei közé emeli.
PJ |
|