Canova, Antonio (1757-1822)

Paulina Borghese
Wartensleben Vilmos síremléke
Észak-itáliai születésű, nemzetközileg is elismert és ünnepelt klasszicista szobrász. Művészetének ihletője az antikvitás volt. Az ókori emlékek tanulmányozására 1780-tól kezdődő római tartózkodása idején nyílt lehetősége. Mitológiai témájú szobrok (Theseus és Minotaurus, 1781-1783, Amor és Psyche, 1787-1793) mellett síremlékeket (XIV. Kelemen pápa síremléke, 1783-1787, Róma, Santi Apostoli) is készített. A bécsi Augustinus-templomban lévő Mária Krisztina-emlék (1805) a klasszicista síremlékszobrászat jelentős alkotása. Napóleon szinte udvari szobrászként foglalkoztatta: nemcsak magáról, hanem anyjáról és lánytestvéréről, Paulináról is készíttetett vele szobrot. Canova hírneve Napóleon bukása után sem homályosodott el. Számos külföldi megrendelést és kitűntetést kapott, s a pápa őt bízta meg az itáliai hadjáratok során Párizsba hurcolt műkincsek visszaszerzésével. A barokk szobrászat mozgalmasságával szemben Canova sima, egyenletes felületkezelésre, zárt, tömör körvonalú, nyugodt, gyakran statikus kompozíciók létrehozására törekedett.

PJ