Borsos József (1821-1883)

Nemzetőr
Hegedűs Kristóf
Honvéd törzstiszt
A biedermeier arckép- és életképfestészet legjelentősebb hazai képviselője. Művészi pályájának elindulásakor mitológiai és történeti témákkal is foglalkozott - az 1830-as évek második felében lemásolta például Dorffmaister Istvánnak az ún. második mohácsi csatát ábrázoló, a 18. század végén készült festményét. Bécsi akadémiai tanulmányai, illetve Ferdinand Waldmüller szabadiskolájához történt csatlakozása után azonban egyre inkább az életkép- és portréfestészet felé fordult. Alkotásai többségére bravúros festésmód, derűs frissesség és anyagszerű tárgyábrázolás jellemző. A családi élet köznapi eseményeit ábrázoló életképei (Szőlőt vagy csókot) életteli vidámságot mutatnak. Az 1850-1860-as években jelentkező új hazai festészeti törekvéseket Borsos - talán a sikerek idején bevált és az idők folyamán rutinná rögzült festői elemekhez való ragaszkodása miatt - már nem tudta követni. A művészi tevékenységgel szinte teljesen felhagyva élete utolsó éveit fényképezéssel és a Szép Juhászné nevű budai vendéglő vezetésével töltötte.

PJ