Paul Davies: Az utolsó három perc

Magyar nyelvű ajánlott irodalom


ELÔSZÓ

A szükséges fizikai előismeretek elemi, szórakoztató előadásban megtalálhatók George Gamow, a Nagy Bumm elmélet szülőatyja könyvében:
GAMOW, G.: Tompkins úr kalandjai a fizikával, Gondolat, 1976

A modern kozmológia történetéről:
FERRIS, T: A vörös határ, Gondolat, 1985
Hogyan lett tudomány a kozmológiából?, Tudomány, 1992/10

Újabb fejlemények:
Világegyetemes igazságok, Tudomány, 1990/12

A kozmológia történetének és problémáinak filozófiai vonatkozásairól:
SZÉKELY L.: Einstein kozmoszától a felfúvódó világegyetemig, BTK, 1990

A korábbi tudományos és filozófiai álláspont ősrobbanást elutasító álláspontjára jellemző pl.:
LABÉRENNE, P: A világok keletkezése, Kossuth, 1960

A szövegben említett két alapmű magyarul is megjelent:
WEINBERG, S.: Az első három perc, Gondolat, 1983
HAWKING, S. W.: Az idő rövid története, Maecenas, 1989

Az élet kozmikus, sőt kozmológiai jelentőségéről:
SKLOVSZKIJ, I. SZ.: Világegyetem, élet, értelem, Gondolat, 1976
DUCROCQ, A.: Az élet regénye, Kossuth, 1967
FODOR L. I.: Földön kívüli élet, Natura, 1984
LOVELOCK, J. E.: Gaia, Göncöl, 1989


1. FEJEZET: AZ UTOLSÓ ÍTÉLET NAPJA

A Földnek ütköző üstökös régi kedvelt témája a tudományos-fantasztikus irodalomnak is. Pl.:
WELLS, H. G.: Amikor az üstökös eljő, Franklin, én.

A Földet és a Naprendszer egyéb tagjait ért kozmikus bombatalálatokról:
Meteoritkráterek a Földön, Tudomány, 1990/6
ILLÉS E.: Kozmikus ütközések nyomai, Természet Világa, 1992/7. és 8. szám

A Shoemaker-Levy 9 üstökös és a Jupiter összeütközéséről a következő hónapokban bizonyára számos cikk, majd könyv jelenik meg a tudományos és az ismeretterjesztő irodalomban (lásd pl. ILLÉS Erzsébet cikkét az Élet és Tudomány 1994 szeptember 30-i számában). Előzetes értékelés pl. a HVG 1994/30 (jú1. 30.) számában olvasható FREI Zsolt cikkében. Az Oort-féle üstökösfelhőről:
100 billió üstökös kerestetik, Tudomány, 1990/10

A periodikus üstököshullás esetleges csillagászati okáról és a földi élővilágra gyakorolt hatásáról:
GOLDSMITH, D.: Nemezis, a halálcsillag, Háttér Kiadó, 1990.

A galaxisok összeütközéséről:
Ütköző galaxisok, Tudomány, 1991/10


2. FEJEZET: A HALDOKLÓ VILÁGEGYETEM

A reverzibilitás és irreverzibilitás fizikájáról:
FEYNMAN, R. P: A fizikai törvények jellege, Magvető, 1983

A korai Nap-modellekről:
HORVÁTH G.: Kihűl a Nap? Fizikai Szemle 1994/3

Az Olbers-paradoxonról:
ASIMOV, I.: Az éjszaka sötétje, Galaktika, 29/111

A fraktál-kozmológia alapjairól, a galaxisok fraktál-eloszlásáról és az Olbers- paradoxon fraktál-alapú megoldásáról Mandelbrot alapművében olvashatunk:
MANDELBROT, B.: Fractals: Form, Chance and Dimension, (Fraktálok: alak, véletlenség, dimenzió), több kiadás, pl. Freeman, San Francisco, 1977

Hasonló témáról szól röviden:
SZALAY A. S.: Fraktálok és az Univerzum szerkezete, Fizikai Szemle, 1987/2
Lásd még a Fizikai Szemle fraktál-számát (1988/7).


3. FEJEZET: AZ ELSÔ HÁROM PERC

Az ősrobbanás mai elméletének részletes ismertetését lásd WEINBERG és HAWKING idézett könyveiben.
Emellett:

BARROW, J. D.: A Világegyetem eredete, Kulturtrade, 1994
MARX GY: Az Univerzum korai története, Fizikai Szemle, 1979/3
HAWKING, S.: Az univerzum eredete, Fizikai Szemle, 1987/12
ATKINS, P: Teremtés, Gondolat, 1988
OMNÉS, R.: A világegyetem és átalakulásai, Gondolat, 1981

Az általános relativitáselmélet alapgondolatairól és kozmológiai alkalmazásairól:
EINSTEIN, A.: A speciális és általános relativitás elmélete, Gondolat, több kiadás
TAYLOR, E. F - WHEELER, J. A.: Téridő-fizika, Gondolat, 1974
KAUFMANN, W. J. III.: Relativitás és kozmológia, Gondolat, 1985

Még a harmincas években született Eddington szuggesztív és sok tekintetben máig sem elavult műve:
EDDINGTON, A.: A természettudomány új útjai, Franklin, 1939

A vöröseltolódás esetleges nem kozmológiai magyarázatáról:
MARIK M.: A kozmológiai vöröseltolódás, in.: Csillagászati Évkönyv 1984, Gondolat
Kétségek a vöröseltolódás körül, Tudomány, 1990/3

A Hubble-állandó értéke körüli újabb vitákról:
BÔDY Z.: ...öregebb Világegyetem, Természet Világa, 1994/2

Az ősrobbanás pillanatának, mint szinguláris eseménynek fizikai és filozófiai problémáival foglalkozik HAWKING idézett könyve és cikke, BARROW könyve, valamint:
MARX GY: A tér és idő határvidéke, Fizikai Szemle, 1994/4

A háttérsugárzás felfedezésének történetéről lásd A vörös határ című könyvet. A Világegyetem nagy léptékű "habos" szerkezetének felfedezéséről:
A Világegyetem nagyon nagy léptékű alakzatai, Tudomány, 1986/9
SZALAY A. S. et al.: Az Univerzum nagyléptékű struktúrájának mélységi felmérése, Fizikai Szemle, 1993/7

A COBE műhold missziójáról:
A Cosmic Background Explorer műhold, Tudomány, 1990/3

A COBE eredményeiről:
A kozmológia aranykora, Tudomány, 1992/9

A COBE által felfedezett struktúrák alternatív magyarázata:
Términtázatok és Világegyetem szerkezete, Tudomány, 1992/5

A könnyű elemek atommagjainak kozmológiai eredetéről ld. WEINBERG idézett könyvét.
A részecskefizika mai állásáról nyilatkoznak neves magyar művelői:

Részesei az Egésznek, Természet Világa, 1989/5

A modern részecskefizika és a kozmológia kapcsolatáról:
Részecskegyorsítók a kozmológia ellenőrzésére, Tudomány, 1988/8
PATKÓS A.: A világegyetem állapotától a világegyetem történetéig, Természet Világa, 1992/ 3-4

A felfúvódó Világegyetem modelljéről:
A felfúvódó Világegyetem, Tudomány, 1985/1
LUKÁCS B.: A felfúvódó világegyetem, Fizikai Szemle, 1987/12

A kvantumfizika alapfogalmait ismerteti GAMOW i. m., valamint
KÁROLYHÁZI R: Igaz varázslat, Gondolat, 1976

A kölcsönhatások nagy egyesített modelljéről:
LUKÁCS B.: Nagy Egyesítés - kérdőjelekkel, Természet Világa, 1985/1 4.


4 FEJEZET: A CSILLAGOK VÉGZETE

Az 1987-es szupernóváról:
BOTH E.: Szupernóva a Nagy Magellán Felhőben, Természet Világa, 1987/7
Az 1987-es nagy szupernóva, Tudomány, 1989/10
PATKÓS A.: A neutrínócsillagászat születésnapja, Természet Világa, 1987/7

A neutrínók fizikájáról:
MARX GY: Túl a atomfizikán, Gondolat, 1961
A Fizikai Szemle neutrínó-száma, 1980/12

A csillagok szerkezetéről és fejlődéséről, a bennük folyó magfúzióról, a szupenóva-robbanásokról és a neutroncsillagokról:
SKLOVSZKIJ, J. SZ.: Csillagok, születésük, életük, pusztulásuk, Gondolat, 1981
ASIMOV, I.: A robbanó napok, Kossuth, 1987
WEISSKOPF, V F: Az egyszerűség nyomában /12: A csillagok, Természet Világa, 1989/12
BÔDY Z.: Csillagászati atommagfizika, Természet Világa, 1979/12
APAGYI B.: Szupernóva robbanások, Fizikai Szemle, 1972/9
NÉMETH J.: Neutroncsillagok, in Fizika 1977, Gondolat
A világegyetem legidősebb pulzárai, Tudomány, 1987/4

Laplace eredeti cikke, amelyben (1799-ben!) feltételezte a fekete lyukak létezését, a Fizika 1978 című kötetben olvasható (Gondolat).
A planetáris ködökről:

Planetáris ködök, Tudomány, 1992/7

A Nap belső szerkezetéről és a Nap-neutrínók rejtélyéről:
MARX GY.: A Napból érkező neutrínókra várva, in Fizika 1977, Gondolat, 1978
MARX GY.: Milyen meleg a Nap közepe? Fizikai Szemle, 1988/11
Neutrínók a Napból, Tudomány, 1990/7
MÖSSBAUER, R.: A Nap és a neutrínók, Fizikai Szemle, 1988/1


5. FEJEZET: LESZÁLL AZ ÉJ

A csillagok születésének megfigyeléséről:
Indukált csillagkeletkezés, Tudomány,1992/4
A csillagok ifjúkora, Tudomány, 1991/9

Az anyag kozmikus körforgásáról, "reprocesszálásáról":
DUCROCQ, A.: Az anyag regénye, Kossuth, 1965
MARX GY: Bölcsőnk az univerzum, Fizikai Szemle, 1987/3

A fekete lyukakról ld. KAUFMANN i. m., valamint:
Fekete lyukak (3 cikk), in: Fizika 1978, Gondolat
MISNER et al: Dialógus a fekete lyukakról, Fizikai Szemle, 1979/7
A fekete lyukak membránelmélete, Tudomány, 1988/6

Az anyag lehetséges végállapotairól:
LUKÁCS B. - PAÁL GY: A világ szerkezeti állandói in: Csillagászati évk. 1982, Gondolat

A fekete lyukak körüli gázáramlásról:
Anyagkorongok a kettőscsillagok körül, Tudomány, 1992/3

A galaxismagokról, aktivításukról és a kvazárokról:
AMBARCUMJAN, V A.: Az univerzum kutatásának filozófiai kérdései Gondolat, 1980
Fekete lyukak a galaxisok közepén, Tudomány, 1991/1
VILKOVSZKIJ, E. JA.: A rejtélyes kvazárok, Gondolat, 1988
A 3C273 kvazár, Tudomány, 1991/8

Saját Galaxisunk magjáról:
Mi van a Galaxis középpontjában? Tudomány, 1990/6
A Nagy Annihilátor, Tudomány, 1991/9

A gravitációs hullámokról:
A gravitációs hullámok mefigyelése, Tudomány, 1987/8
Hullámlesen, Tudomány, 1992/5


6. FEJEZET: MEGMÉRJÜK A VILÁGEGYETEMET

A Világegyetem tágulását leíró egyenlet levezetése és megoldása a Fizikai Szemle Einstein-centenáriumi, 1979/3 számában, MARX György idézett cikkében olvasható.
A tömeghiányról:

MARX GY: Eötvös Lorándtól a sötét anyagig, Fizikai Szemle, 1994/5

A neutrínók nyugalmi tömegéről:
SZALAY A. S.: A neutrínótömeg a kozmológiában, in: Fizika 1975, Gondolat,l976
A Fizikai Szemle neutrínó-száma,1980/12

A neutrínók tömegéről, a hideg és meleg sötét anyag különböző fajtáiról:
LUKÁCS B. - PAÁL GY: A világ szerkezeti állandói, in: Csillagászati Évkönyv 1982, Gondolat
Sötét anyag a világegyetemben, Tudomány, 1987/2
MASSÓ, E.: Sötét anyag a Tejútrendszerben, Fizikai Szemle, 1994/1
WYSE, R. F G.: Az anyag eloszlása a Tejútrendszerben, Fizikai Szemle, 94/1

A sötét anyag hálós szerkezetei, mint a galaxisképződés kristálycsírái:
MARX GY. - SZALAY A. S.: Hogyan születnek a galaxisok, Fizikai Szemle, 1983/6

A sötét anyag különböző részecskefizikai aspiránsaira vonatkozó Világegyetemes igazságok, pro és kontra érvek izgalmas összefoglalása a Tudomány 1990/12 számában olvasható.
A gravitációs lencsehatásról:

Gravitációs lencsék, Tudomány, 1988/9
LUKÁCS B.: Gravitációs lencsék, Fizikai Szemle, 1982/7

A barna törpék felfedezése:
Fizikai Szemle, 1994/1

Eddington "számmisztikájának" elemei előfordulnak A természettudomány új útjai című idézett könyvében. A természeti állandók közti furcsa (véletlen?) összefüggések meglepően szabályos Univerzum konstrukcióját teszik lehetővé; a tervrajzot ld. a Csillagászati Évkönyv 1982-es kötetében, LUKÁCS Béla és PAÁL György idézett cikkében. A természeti állandók szerepéről az antropikus elv, más néven a lakható világ elve gondolatvilágában:
DÁVID GY.: A lakható világegyetem, Természet Világa, 1990/7


7. FEJEZET: AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG SOKÁ TART

A "végtelen" fogalmát a matematikában, a fizikában és a filozófiában sokféle értelemben használják. Ld.:
Végtelenség és Világegyetem, cikkgyűjtemény, Gondolat, 1974

A természettudományok mind több területén fontossá váló káosz fogalmáról és alkalmazásairól:
A káosz, Tudomány, 1987/2

A gravitációs csúzli és hasonló égimechanikai problémák modellezéséről:
HORVÁTH G. - JÁNOSI I.: Gravitációs reakciók számítógépes modellezése, Fizikai Szemle, 1987/11 és 12

A protonbomlásról és detektorairól:
A protonbomlás kutatása, Tudomány, 1985/2

A részecskefizika mai állásáról:
KISS D.: Bevezetés a kísérleti részecskefizikába, Akadémiai, 1990
FRITZSCH, H.: Kvarkok, Gondolat, 1987
Szuperszimmetrikus-e a természet? Tudomány, 1986/8
Szuperhúrok, Tudomány, 1986//11
A Higgs-bozon, Tudomány, 1987/1
KATONA Z.: Elemi részek, Gondolat, 1978


8. FEJEZET: ÉLET A LASSULÓ VILÁGBAN


A civilizációk jövőbeli lehetőségeiről:
KARDASEV, N. SZ. et al: Szupercivilizációk, Fizikai Szemle, 1989/7
LEM, S.: Kiberiáda, Európa, 1971

Idegen civilizációk kereséséről SKLOVSZKIJ és FODOR i. m., valamint:
ALMÁR I.: Kutatás idegen civilizációk után, Természet Világa, 1993/4
A Fizikai Szemle SETI száma, 1989/7

A gondolkodás és a kvantumelmélet kapcsolatáról:
PENROSE, R.: A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei, Akadémiai, 1993

Az információfeldolgozás energiaviszonyairól:
Démonok, gépek és a második főtétel, Tudomány, 1988/1

A Világegyetem termodinamikai történetének modern felfogásáról, a hőhalálprobléma megoldásáról:
MARX GY: Irreverzibilis univerzum, Fizikai Szemle, 1988/5


9. FEJEZET: ÉLET A GYORSULÓ VILÁGBAN

Képzetes világok teremtéséről:
LEM, S.: Summa Technologiae, Kossuth, 1976


10. FEJEZET: HIRTELEN HALÁL ÉS ÚJJÁSZÜLETÉS

Új, "csecsemő-világegyetemek" teremtésének technikájáról és etikájáról:
LEM i. m.

A tér dimenziószáma, mint lehetséges dinamikai változó:
GORELIK, G. J.: Miért háromdimenziós a tér? Gondolat, 1987

Csecsemő-világegyetemek más-más fizikai paraméterekkel:
DÁVID idézett cikke az antropikus elvről.


11. FEJEZET: VÉG NÉLKÜLI VILÁGOK

A ciklikus Világegyetemről:
ZELDOVICS, JA. B.: Keletkezhet-e a világmindenség a semmiből? Természet Világa, 1989/1

Az állandó állapotú világegyetem különféle modelljeiről ld.
KAUFMANN i. m.

A Nagy Bumm és a Nagy Reccs közti különbségekről:
PENROSE i. m.