Udvozletem. Egy rovid tortenetet szeretnek elmondani, elore figyelmeztetek azonban mindenkit, hogy akinek meggyokeresedett komoly es szabalyrendszer- centrikus elkepzelese van Kranrol, a magiarol, a varazshasznalokrol altalaban, meg ilyesmi, az mar most keressen masik levelet maganak, mert elkepzelheto, hogy melysegesen fel fog haborodni. Biztos, hogy erdekel? Meg meggondolhatod... Te akartad. Nos, az alapallas a kovetkezo: Eleg komoly indokkal Kranba utazott egy kis csapat. Tagjai (legalabbis sajat bevallasuk szerinti foglalkozasukat tekintve): -Bride, az -hmm-ehemm izee...- ilanori bard (Bride) -Kyrill, a toroni bard (AmpeR) -Amar Khan, az erigovi bard (Lazar Attila) -Tigris Datura, volt ereni(?) testor (Timice) -Denever, szamos otletszeru alnevenek egyike szerint most epp Devron, a varazslo (magus??), (Denever) -Tarka, udvari ork, Kyrill rabszolga-mindenese (NJK) -Abdullah Fazi Hafez Rafi al Kharemmadi Guzuk Haszra Ginali Rakhmir Adi Szil Ahmed, nehai dzsad mestertolvaj (NJK) A karakterek kozul egyedul Bride es Denever beszeli a krani koznyelvet. Ez a remek kis csapat betert egy nivos fogadoba egy varosban, vacsorazni es ejszakara megpihenni. Megallt az asztaluknal egy felszolgalofele, es tudakolta, hogy ki mit szeretne enni. Az elozoleg megbeszeltek alapjan Devron egy egyszeru vacsorat rendelt mindenkinek, korulnezett a tarsasagon, mindenki beleegyezo bologatasat varva. Az erigovi bardban azonban folhorgadt az ellenallas. Meghogy O ilyen egyszeru, sot mondhatni primitiv vacsorat fogyasszon, ha masra is lehetosege volna! Igyhat fejevel nemet intett, turelmetlen kezmozdulataval pedig az etlap felsorolasara kesztette a lassan elkepedo felszolgalot. Meg, meg, meg, intette egyre fanyarabb arccal, a feher kotenye szegelyet gyurogeto beretvalt halantekan pedig lassan izzadtsagcsoppek alltak ossze vekony erecskeve. Elmeje ketsegbeesetten kutatott kulonlegesebbnel kulonlegesebb receptek utan, majd rovid toprengest kovetoen arcan boldog mosoly omlott szet, es diadalmasan egy bonyolult etelnevet harsogott el, vegso adukent. Amar Khan, aki, mint tudjuk, egy arva szot sem beszelt a krani koznyelvbol, nem is beszelve a "konyhanyelvrol", erre vegre megeresztett egy leereszkedo bolintast. A beretvalt megkonnyebbulten mondott meg valamit, aztan elsietett. Amar halk erdeklodesere Bride elmondta a felszolgalo utolso mondatat, miszerint: "Igenis, uram, de turelmet kerem, mert a varazslora varni kell egy kicsit." Az etelneveket viszont nem volt hajlando leforditani. Fertalyora mulva megerkeztek a kert sultek, a tarsasag falatozni kezdett, nehany karorvendo pillantast megeresztve a korgo gyomru Amar fele. Talan ket ora telhetett el, mikor mozgolodas tamadt a konyha felol. Az erdeklodve odapillantok lathattak, amint hatan behoznak egy eros, sarkainal megvasalt asztalt. Az erigovi bardnak szeme sem rebbent, fogta a szeket, es atult az uj asztalhoz. Letettek ele egy ket alkarnyi, ures, lapos femtalat, es rovidesen megerkeztek az evoeszkozok is. A bal oldalon egy villa, valamint egy haromagu, hosszu nyelu kisebb szigony sorakozott, a jobb oldalra egy kisebb kes es egy kurta nyelu csatabard kerult. A meglepett csendet nyiszorgas torte meg, ahogy negy markos legeny betolt egy szinten vasalt, kerekes asztalt. Az asztalon egy kupolas fedovel eltakart nagyobb edeny erkezett, amelyrol a megfelelo erzekekkel illetve tudassal rendelkezok lathattak, hogy valmi meglehetos magiat sugarzo dolog van benne. A deres fedelet egy hosszu ruddal leemeltek, es a kivancsi tekintetek elott lancokkal kiemeltek egy nagy, gomb alaku jegtombot. A jegtomb rotes feny arasztott magabol, ugy tunt, hogy ureges, es mintha ebben az uregben valami kis leny mozogna igen gyorsan, jegbortone falai kozott pattogva. A felszolgalok hatrebb, a pultnal alltak, ki-ki apro szemu lancbol keszult halot, szigonyt, buzoganyt, landzsat szorongatott. Amar Khan mar kisse turelmetlen es ideges lehetett ekkorra, es elhatarozta, hogy elebe megy az esemenyeknek. Megragadta a csatabardot, nekihuzakodott es ket hatalmas utessel elrepesztette a jegtombot. Jokora langcsova csapott sivitva a mennyezetre, es a jeggomb ketfele nyilt. Belatni meg nem lehetett a goz meg a lassan csihado langok miatt. Amar ugy gondolta, hogy ideje szigonyvegre kapni azt a valamit ott bent, akarmi is legyen. Bedofott a jegtombok koze, egy randulast erzett a nyelen, aztan meglepett arccal huzta ki a megcsonkitott szigonnyelet, a vege ugyanis hianyzott. A langok hamar apadtak, a goz is fogyatkozott lassan, es az olvadozo darabok kozul egy apro, soklabu leny kerult elo, ugrandozva es szemel lathatoan irtozva a jeggel valo erintkezestol. Amar nekilatott, megprobalta vadul villa- illetve kesvegre kapni, am a vacsora gyorsabbnak bizonyult, es rovidesen ellen- tamadasba ment at: felszokkent, es ratapadt a bard meglepett arcara. Az elorelato szemelyzet egy ujabb, ezuttal "ures" jegtombot emelt az asztalra, amibe a bard beletemette arcat, menedeke elhagyasara kesztetve ezzel a kis tuzlakot, aki vegtagjaival addigra mar komoly egesi sebeket okozott a hiu bard orraban, szajanal, szemei alatt... A harc eldolt, a vacsora testhomerseklete az altala megszokott ala zuhant a jegtombon sisteregve, vegul egy jol iranyzott csapas ketteszelte. Amar legnagyobb bosszusagara a csapat minden tagja jelentkezett egy falatert, az oreg elohalottat kiveve, aki egykedvuen nyalogatott egy so-to:mbo:t. Roviden ennyi volt a vacsora, ami aztan a mestergerenda kicserelesevel egyutt osszevissza 473 krani aranyaba kerult a csapatnak. Kicsit kesobb fellepett egy _krani_ bard is, a bard karakterek nagy "oromere", de ez mar egy masik tortenet.