Ne hivd a Halalt!

Koppano leptek a macskakovon, 
lassan halad a varoson at, 
merre jar, a tuz fenye megremeg,
magabol szott maganak homalyt.
Szerelem, gyerek, minden elveszett,
asszony helyett mar csak a fajdalommal hal,
nem oriz legbelul eleven kepeket,
bent csendben lapul a magany.

Farkas vonyitja a sarga holdat,
Hollo hasitja a sotet felleget,
a kodbol szellemkezek nyulnak,
komor arnyekot vet a sok tolgyfakereszt,
sirva nyilik a nehez vaskapu,
fal oltja ki az utolso fenyeket,
almok es remenyek, minden kintreked,
bent csendben mozdul a Halal.

"Hivtal es eljottel, hat itt vagyok."
"Nem! Meg elni akarok!"
Reccsenes, halk sohaj, a lelek vele szall,
mar minden szoert kar.

Voros kopeny, fekete csizmapar,
majd osszetorik a latomas,
csak a lassu eso marad,
banatos korok gyulnek a pocsolyan.

   Kyrill en-Robaeron, 
      kinet meg csak ket erzes jutott: a Retteges es a Magany