Éjféli zsoltár
Átok arra, ki Téged átkoz,
Áldás arra, ki Téged áld,
Üdvösség annak, ki Téged szólít,
Jobb úra leljen, ki mást imád;
Bocsánat annak, ki Teérted ont vért,
S így óvja mások életét;
Halál arra, ki Sátánnak áldoz,
S igaznak hazudja rút hitét.
Miurunk, Domvik, Téged kérünk
Nyomasztó, fekete ég alatt,
Múljon az éjjel, rőtszinü fénnyel
Ragyogjon végre fel a Nap;
Mi fáradunk, de Te nem fáradsz,
Őrködöl mindvégig éberen,
Mi meghalunk, de lelkünk nem hal,
Veled lakozik szüntelen.
Te vagy, ki minket megóvsz a bűntől,
Lágyan terelsz a Jó felé;
Te vagy, ki békét hozol e földre
S célt tűzöl ki a lét elé;
Te vagy az igazság végső kútja,
Nem érthet Téged gáncs, se vád -
Átok arra, ki Téged átkoz,
Áldás arra, ki Téged áld.
- Garro de Zamarguillerana,
Domvik méltatlan híve -
Thaur