Ne hivd a Halalt! Koppano leptek a macskakovon, lassan halad a varoson at, merre jar, a tuz fenye megremeg, magabol szott maganak homalyt. Szerelem, gyerek, minden elveszett, asszony helyett mar csak a fajdalommal hal, nem oriz legbelul eleven kepeket, bent csendben lapul a magany. Farkas vonyitja a sarga holdat, Hollo hasitja a sotet felleget, a kodbol szellemkezek nyulnak, komor arnyekot vet a sok tolgyfakereszt, sirva nyilik a nehez vaskapu, fal oltja ki az utolso fenyeket, almok es remenyek, minden kintreked, bent csendben mozdul a Halal. "Hivtal es eljottel, hat itt vagyok." "Nem! Meg elni akarok!" Reccsenes, halk sohaj, a lelek vele szall, mar minden szoert kar. Voros kopeny, fekete csizmapar, majd osszetorik a latomas, csak a lassu eso marad, banatos korok gyulnek a pocsolyan. Kyrill en-Robaeron, kinet meg csak ket erzes jutott: a Retteges es a Magany