- Igazad van, 5-SI. A pszi-pajzs túl
kockázatos lenne. Kapcsolódj össze a koronggal. Aztán szabadíts ki ebből az
üvegcsapdából!
5-SI nesztelenül odasiklik az
agyszonda alá. Feje tetejéről botszerű antenna emelkedik a magasba. Pontosan a
közepén tapad oda a koronghoz. Ahogy létrejön a kontaktus, a roboton sárga
fények gyúlnak ki.
- A memóriámat szondázgatja éppen -
mondja 5-SI. - Elhitettem vele, hogy ember vagyok... - A robot kuncog. De nem
tart sokáig a jókedve. - Hohó! Most jött rá, hogy áramkörökkel van dolga agy
helyett! Elég a pátyolgatásból! - Ezzel 5-SI beleereszt egy elektromos kisülést
az agyszondába. A szék elereszti a tagjaidat. Fölpattansz, kezedben lövésre
készen a pulzár.
Riasztócsengő szólal meg valahol. Mintha a fél padló félrehúzódna!
Hátraugrasz, ahogy egy tucatnyi hórihorgas lény ront elő a csapóajtóból.
- Volodián Gúzsok! - szalad ki
belőled a rémült kiáltás. Pulzároddal megbénítod az egyiket, célba veszed a
másikat. Elhibázod. A bénító sugár azonban visszapattan a falról, és 5-SI-t
találja el. Összeesik. Hiába küzdesz a Gúzsok ellen. Mindegyik Gúzsnak hat
karja van, olyanok, mint a vastag szíjak, rajtuk sűrű háló. Hamarosan mozdulni
sem tudsz. Eleven kényszerzubbonyok foglya lettél!
Vonaglasz, rángatózol. A Gúzsok csak
jobban szorítanak.
- Mit csináltatok dr. Aanxttal,
kráterfejűek? - liheged. - A Nebula ügynöke vagyok, követelem, hogy vigyetek
dr. Aanxthoz!
A Gúzsok végighurcolnak egy hosszú folyosón, aztán odakötöznek egy
oszlophoz. Hárman kiválnak közülük, és bemennek a közeli irodába. Kihallatszik
a beszélgetés.
- Doktor úr, az az okvetetlenkedő
mindent tönkretett! A számitógépeket, a gondolatszékeket…, mindent szétlőtt!
- Semmi sem okozna nagyobb örömöt,
mint ha elláthatnám a baját annak a féregnek - feleli egy öregebb hang. - De
nem az enyém a döntés joga. Csak a parancsnok róhat ki büntetést.
E szavak hallatán legszívesebben belerúgnál magadba, amiért nem
hallgattál arra a betegre kint, az erőtérnél. „Dr. Aanxt tényleg őrült! -
gondolod. - Tényleg köze van a ragályos tébolyhoz, ezzel a »parancsnokkal«
együtt!"
Még végig sem gondoltad, amikor belöknek az irodába. Dr. Aanxt gyilkos
pillantással mered rád.
- Ezt nem fogja megúszni, Aanxt! -
mondod.
- Miről beszél?! - ordít rád a
tudós.
- Ne akarjon átverni! - ordítasz
vissza. - Nagyon jól tudja, miről beszélek: az űrtébolyról! Maga a felelős
érte, meg az a „parancsnok"!
- Akkor jól figyeljen ide, szúnyogagyú!
Ezek a Gúzsok itt az ápolók. Ők tartanak rendet. Az űrtéboly gyógymódját
kutatom. Illetve kutattam, amíg maga tiszteletét nem tette! Minden adatot és
eredményt azokban a számítógépekben tároltunk, amiket felrobbantott!
- D-d-de azok az agyszondák... -
dadogod.
- Mindenkit ellenőrizni szoktunk,
aki odakintről jön, nem lappang-e benne az űrtéboly.
- És az a „parancsnok", akiről
beszélt?
- Nézzen csak oda! A vidernyőn
megláthatja! - Dr. Aanxt dühösen a hátad mögé mutat.
A vidernyőn megjelenő arcot csakugyan ismered. Nem más, mint
Polaris kapitány, a Nebula parancsnoka.
- Kitől tanulta, hogy előbb lőjön,
aztán kérdezzen?! - sziszegi. - Azonnal visszajön a bázisra! Lehet, hogy dr.
Aanxt ezek után a köszönésünket sem fogadja majd, és őszintén szólva nem is
csodálkoznék rajta!
Valami azt súgja neked, hogy a
következő pár hónapban te fogod a Nebula fedélzetét súrolni.
Küldetésedet
befejezted. Térj vissza a Nebulára, ahol megkapod űrfelderítői minősítésedet!