1.A Halál lovai
2.Árnyék- lovagok
3.Halál-lovak
Holdvilágos, fehér úton,
Mikor az égi pásztorok
Kergetik felhõ-nyájokat,
Patkótlanul felénk, felénk
Ügetnek a halál-lovak
Nesztelen, gyilkos paripák
S árnyék-lovagok hátukon,
Bús, néma árnyék-lovagok,
A Hold is fél es elbuvik,
Ha jönnek a fehér uton.
Honnan jönnek, ki tudja azt?
Az egész világ szendereg:
Kengyelt oldnak, megállanak.
Mindig van szabad paripa
S mindig van gazdátlan nyereg.
S aki elõtt megállanak,
Elsáppad és nyeregbe száll,
S fehér úton nyargal vele
Holdvilágos éjjeleken
Új utasokért a Halál.
- Ady Endre -
Elõfordulás:
nagyon ritka
Megjelenõk száma: 1k10+2
Termet: E
Sebesség: 120 (L)
Kezdeményezõ
Érték 20
Támadó Érték:
80
Védõ Érték:
120
Célzó Érték: -
Sebzés: 1k6+2
Támadás/kör: 1
Életerõ-pontok: 35
Fájdalomtûrés-pontok: -
Asztrál ME: immunis
Mentál ME: immunis
Méregellenállás:
immunis
Pszí: -
Intelligencia: átlagos
Max.Mp: -
Jellem: Rend
Tapasztalati Pontok: 300
Nekrográfiai osztály: VI.,
szellem el
Különös legenda járja a Városállamokat. Idõrõl idõre feltûnik, majd hosszú évekig csak vén mesemondók és nagytudasú bárdok ismerik, amíg újból fel nem bukkan. Az Árnyék-lovagok legendája...
"Az Árnyék-lovagok hatalmas, fekete,
vörösen villogó
szemû lovakon járják egész
Dél-Ynevet, a Sheraltól a Déli
Jégmezõkig, Krén gyepûitõl a
Keleti-óceán partjáig. Hatalmas
termetû. büszke férfiak
páncélban, fegyverekkel - de
állandóan
árnyek borítja be õket. Éjszaka
lovagolnak, mindig Éjközép
baljós idején érkeznek céljukhoz.
Megjelenésuk, mint Krán
sötet lovagjaié, de sohasem támadnak
azokra, akik betartják az
Istenek parancsait. Célpontjaik szívtelen,
gonosz emberek,
akik letértek a Istenek kijelölte helyes
ösvenyrõl. A lovagok
egy ily gonosz háza elé lovagolnak, és
hangos szóval hívják
azt. Amaz pedig, amikor mindenki más rettegve lapul
és
mozdulni képtelen, kinyitja a gondosan bereteszelt
ajtót, és a
lovagokhoz lép. Ott pedig már várja egy
gazdatlan ló. Ezután
a lovagok, úgy, ahogy jöttek, távoznak,
félelmet és rettegést
hagyva maguk mögött. És azt, akit magukkal
visznek, halandó
szem nem látja többet..."
Ez a legenda rövid kivonata, amely, bár
természetesen
számos valótlanságot tartalmaz, nagy
vonalaiban igaz!
P.sz.XV.század körül a
Városállamokban (a pontos helyet
már homály fedi) volt egy Uwell-rendház,
amelyet néhány
környékbeli földbirtokos porig égetett
és lakóit véres harcban
lemészárolták. Ez, bár nem
túl gyakori, máskor is elõfordult
már - de valamely oknál fogva, amirõl
senki sem tud bizonyosat
(különös égi
együttállások, elszabadult mágikus
hatások
talán), Uwell felkent harcosai nem juthattak el
istenükhöz,
lelkük itt maradt ezen a síkon, kiszakítva
az újjászületés
körforgásából. Egyes kopott
fóliánsok említik egy
boszorkánymester részvételét is a
támadásban, és, ha hihetünk
ezeknek a különben nem túl szavahihetõ
mûveknek, ez
magyarázatot adhat a késõbbi
eseményekre.
Bárdok lejegyzett meséibõl,
városi könyvek széljegyzetes
utalásaiból, más szórványos
adatokból a következõ kép
bontakozik ki szemünk elõtt:
Uwell harcosainak lelkei az idõk nagy
részében pihennek,
és csak bizonyos csillagászati
együttállásokkor, nagyjából
száz évente ébrednek fel. Ilyenkor
elõrobognak nyughelyükrõl
fekete lovaikon, és körülbelül egy
héten át rettegést hoznak a
Városállamok egyes vidékeire, majd
eltûnnek - mint ahogy 3-4
ember is eltûnik ezen idõ alatt.
Az Árnyék-lovagok, bár
elõzõ életükbõl szinte
mindent
elvesztettek, emlékeiket, tudásuk nagy
részet, ellenben
eltorzulva ugyan, de megõrizték a
bosszáállas kötelességét.
Nem a sajat halálukat akarják
megbosszúlni - mint a Beidek -,
hanem mások szenvedéseit, mikent azt
életükben is tették.
ébredésükkor
valószínûleg - egykori
kütõdésük miatt -
meghallják az Uwellhez intézett
fohászokat, és az ébrenlét
ideje alatt ezek hajtják õket.
A lovagok csak éjszaka tûnnek fel az utakon. Mindig többen vannak, a beszámolók azonban 8-10-nél többet sosem említenek. Ha megérkeznek célpontjuk házához, ott várakoznak, amíg leendõ áldozatuk ki nem jön (az Árnyék-lovagok egykori mágikus hatalma szinte teljesen elenyészett, de képesek annak a személynek - és csak annak -, akire vadásznak, Paracsolni. Ehhez elég a közelében tartózkodniuk (nem szükséges látniuk!) és a parancs gondolati úton hangzik el - a legendával ellentétben e lovagok sosem szólalnak meg -; a hívas ellen Mentális ME dobható 60 E ellen, és ha ez sikertelen, az áldozat teljesen a lovagok uralma alá kerül; ezen Parancs idõtartama nem ismert, de mindenképp hosszó idõ.) A házából kilépõ személyt egy gazdatlan ló várja, amelyre az felül. Ezután a lovagok távoznak. Arról, hogy ezután mi történik az elrabolt személlyel, senki sem tud. Megjegyzendõ, hogy a lovagok egy éjszaka csak egy személyt visznek el - és a következõ éjjel újra csak a gazdatlanná vált lóval jelennek meg.
Az Árnyék-lovagok - mint nevük is mutatja - megjelenése elég különös. Alakjuk emberszerû, de körvonalaik elmosódottak, színûk sötetszürke. Tetõtõl talpig vértezetet viselnek, arcukat - ha van egyaltalán - sisak takarja. Általában kétkezes fegyverek látszanak náluk. Lovaik leírását lásd a Halál-lovaknál.
E lovagok a VI. necrografiai osztályba
tartozó szellemek.
Mivel anyagi testük nincs, csak mágikus fegyverek
sebezhetik
õket. Fegyvereikkel támadnak, azok azonban nem
rendes
fegyverekként sebeznek - hiszen, maguk is légies
lévén,
átsuhannak az ellenfelen. Ilyenkor az áldozat
szörnyû
fájdalmat érez (ezt a fegyvert csak
mágikus fegyverrel és
pajzzsal lehet hárítani, a normális
fémek nem állítják meg).
Sebzése nem a tényleges fegyver (pallos,
kétkezes buzogány,
stb.) sebzése, mivel e fegyver a szellem része,
és az õt ért
kínokból juttat az áldozatnak -
így csak Fp-t sebezhet. A
lovagok vértje - amennyiben a támadó
képes megsebezni õket -
semmiféle védelmet nem nyújt.
Az Árnyék-lovagok szinte soha nem harcolnak
- mind õk,
mind lovaik csak akkor küzdenek, ha
megtámadták õket - és
akkor is csak addig, amíg nem sikerül
áldozatukkal távozniuk.
Célpontjaikon kívül gyakorlatilag senkinek
sem ártanak - és e
célpontok nagy része valójában
rá is szolgált sorsára. Persze,
elõfordulnak tévedések - hiszen a lovagok
képtelenek az imák
valódi vagy hamis voltának
eldöntésére.
Bár képesek repülni, szinte sosem szállnak le hátasaik nyergébõl, és ha meg is teszik, akkor is a föld felszínén mozognak - talán egykori valójuk egyik utolsó maradványa ez.
Elõfordulás:
nagyon ritka
Megjelenõk száma: 1k10+3
Termet: N
Sebesség: 180 (Sz)
Kezdeményezõ
Érték 12
Támadó Érték:
50
Védõ Érték:
65
Célzó Érték: -
Sebzés: 1k6/1k5/1k5
Támadás/kör: 3
Életerõ-pontok: 45
Fájdalomtûrés-pontok: -
Asztrál ME: immunis
Mentál ME: immunis
Méregellenállás:
immunis
Pszí: -
Intelligencia: -
Max.Mp: -
Jellem: Halál
Tapasztalati Pontok: 150
Nekrográfiai osztály: I.,
tudattalan élõholtak
Az u.n.Halál-lovak Uwell eltorzult paplovagjainak, az Árnyék-lovagoknak a hátasai. Egykoron azok nehéz harci lovai lehettek, külsõ megjelenesük ma is hasonló. Színük éjfekete. Szemük is fekete - ellentétben a legendákkal, amelyek vörösen izzó szemet említenek -, és szinte emberi rosszindulat sugárzik belõlük. A lófelszerelésnek már csak a foszlányai vannak meg - igaz, lovasaik nem szorulnak rá azokra. A lovak teljesen gazdáik uralma alatt állnak, mondhatni, egy lélek irányítja õket. A lovak senki másnak nem engedelmeskednek, és, ha gazdajukat elpusztították, a lovak az éjszaka végeztével megszûnnek létezni, de elõtte, a kontroll hiányában iszonyatos vérengzést okoznak.
Bár sokban hasonlítanak a lovakhoz, akadnak különbségek is. A fájdalmat nem érzik, de bármilyen fegyverrel sebezhetõk, anyagi testük elpusztítható. Úgy rúgnak és harapnak, mint más lovak, de magasabb értékeiket annak köszönhetik, hogy valamiféle gonosz vágy és gyilkos indulat irányítja õket. Állóképességük hihetetlen - mivel nem éreznek fáradtságot, egyetlen élõ ló sem veheti fel velük a versenyt, és tempójukat éjszakákon át bírják tartani.
Ezek a lovak csak az Árnyék-lovagokkal együtt jellennek meg, és mindig van velük egy gazdátlan ló is - odafelé. Távozáskor ez a ló mindent megtesz, hogy lovasa a hátán maradjon az elküvetkezõ utazás során, amelyenek célja és oka ismeretlen...