Szkennelte,
javította és
tördelte: a Webtigris.
|
8.
FEJEZET
AZ
ÉDESVIZEK
|
|
A világ
hegyeire szelíden
hulló hópelyhek
egyben a rombolás
eszközei is : több
méter vastag
hótakaróval
borítják
a csúcsokat.
|
A hó
alsóbb rétege
a ránehezedő
súly hatására
jéggé
formálódik,
körülzárja
a sziklák kitüremléseit,
behatol repedésekbe
és hézagokba.
Miközben fentről
tovább hullik
rá a hó,
az alatta fekvő jég
a saját súlyától
lassan elkezd lefelé
csúszni a meredek
lejtőkön, kőtömböket
és lemezeket
hurcolva magával.
|
Ez a mozgás
az idő legnagyobb részében
olyan lassú,
hogy nincs más
látható
jele, mint a hómezőt
átszelő egyre
szélesebb repedések.
|
Időnként
azonban az egész
jégtakaró
hirtelen megcsúszik,
és sok ezer tonnányi
jég, hó
és kő söpör
végig a hegyoldalon.
|
Ez a sok-sok
jég, amely a
hegygerincek közötti
mély szurdokokban
összegyülemlik,
egyesül és
jégfolyót,
gleccsert alkot.
|
Mozgása
közben pusztít.
Amint csúszik
lefelé, végigsúrolja
a völgy oldalait,
amelyekre ránehezedik.
Az alsó részébe
belefagyott vándorkövek
úgy marják
a gleccser ágyát,
mint egy gigászi
ráspoly fogai,
miközben maga a
gleccser hatalmas szétzúzott
kövekből álló
falat hajt maga előtt.
|
Így
halad lassan lefelé
az állandó
hó határa
alá, ahol aztán
a melegtől elkezd olvadni,
és a porrá
zúzott kőtörmeléktől
tejszínűvé
vált víz
tör elő az aljából,
a gleccserpatak.
|
A hegyeket
ezeken az alacsonyabb
szinteken a rájuk
hulló eső is
rombolja.
|
Napközben
ártalmatlanul
lecsurog a sziklafalakon,
de behatol a repedésekbe,
és éjjel,
amikor megfagy, kitágulva
szilánkokat és
apróbb darabokat
hasít le a sziklából,
amelyek hanyatt-homlok
gurulnak lefelé
a szirteket szegélyező
szögletes kőhalmokra.
|
Az erek
és patakocskák
patakká egyesülnek,
aztán csatlakoznak
a gleccserpatakokhoz,
hogy fiatal, erőszakos
folyót alkotva
együtt zúduljanak
le a völgybe.
|
Ez az édesvíz
globális viszonylatban
elég ritka folyadék.
|
A világ
összes vizeinek
kilencvenhét
százaléka
sós, ez a víz
azonban, bár
csak lebegő, apró
kőzetrészecskéket
sodor magával,
kémiailag nagyon
tiszta.
|
Amikor
a légkörön
át lehullott
a felhőkből, felvett
ugyan némi szén-dioxidot
és oxigént,
de mást szinte
alig.
|
Eddig még
kevés ásványi
anyagot oldott ki a
frissen felszínre
került és
az időjárás
hatásainak még
ki nem tett kőzetekből,
amelyeken áthaladt.
További sebes
folyása közben
azonban fokozatosan
növényi
részecskéket
gyűjt össze a partjai
közelében
fekvő kövek közül
kisarjadó hegyi
növényekből.
|
Végül
már elég
szerves tápanyagot
tartalmaz ahhoz, hogy
különböző
állatok is megélhessenek
benne.
|
Minden
élőlénynek,
amelyik megpróbál
állandó
otthonra találni
ezekben a rohanó
vizekben, ki kell fejlesztenie
valamiféle módszert,
amellyel megakadályozhatja,
hogy a víz elsodorja.
|
A nagy
púposszúnyog
vagy cseszle lárvái
a potroh utolsó
szelvényén
lévő tapadószervecskével
rögzítik
magukat a kövekhez,
aztán hagyják,
hadd sodorja lábatlan,
féregszerű testüket
az áramlás.
|
Időnként
valamelyikük kissé
kinyújtózik
a sodrás irányába,
majd ívbe hajlik,
aztán hurokká
görbíti
a testét, hogy
újra meg tudjon
kapaszkodni a tapadószervével.
Hogyha e közben
a manőver közben
elveszítené
a fogást, és
elsodródna, mentőkészüléke
is van : selyemből biztonsági
kötelet sző magának,
és ezt egy kavicshoz
rögzítve,
vissza tudja vontatni
magát eredeti
helyére.
|
Ha a patak
gyors áramlása
okoz is problémákat,
egy nagy előnye is van:
bár a víz
viszonylag kevés
ehető részecskét
tartalmaz, de biztosítja
folyamatos áramlásukat.
A cseszle lárvájának
csak el kell kapdosnia
őket. Ezt a szájnyílása
két oldalán
lévő legyező
alakú táplálékfogó
hálókkal
oldja meg: felváltva
húzkodja őket,
aztán szőrös
állkapcsával
lesöpri róluk
a zsákmányt.
|
Mielőtt
újra kiengedi
a hálót,
a szájnyílás
melletti mirigyekből
nyálkát
ken rájuk, hogy
az apró részecskék,
amelyek egyébként
áthaladnának
a szőröcskék
között, odaragadjanak.
|
A tegzesek
számos fajának
lárvái
friss, oxigéndús
vízben élnek.
|
Lejjebb
a völgyekben már
kevésbé
örvényes
vízben vagy a
tavak állóvizében
gallyakból vagy
homokszemekből csövecskéket
építenek
maguknak, és
szelíden mocorognak
a fenéken, leveleket
és algákat
majszolgatva, de idefönn,
ahol kevés a
növényi
táplálék,
a lárvák
vadásznak.
|
Zsákmányukat
hálóval
ejtik csapdába.
|
Egyik fajuk
selyemszerű fonálból
tölcsért
fon magának egy
kő alsó felére,
beléköltözik,
és elkapdossa
más rovarok álcáit
és az apró
rákocskákat,
amelyeket arra sodor
a víz.
|
Egy másik
cső alakú hálót
készít,
amely akár 5
centiméter hosszú
is lehet, de olyan finom
szemű, hogy még
a mikroszkópikus
részecskék
is fennakadnak rajta.
Ez a lárva is
a hálójában
él, és
felső ajkának
sertéivel rendszeresen
végigsöpri
a háló
belső felszínét.
|
Egy harmadik
selymes fonalakból
ovális keretet
épít a
kavicsok közé,
aztán elébe
kuporodik, nyolcas alakú
mozgással köröz
a fejével, és
finom hálót
sző a kereten. Ez az
eljárás
alig hét-nyolc
percet vesz igénybe.
|
Ha egů
nagyobb zsákmány
átszakítja,
a lárva gyorsan
kijavítja a hálóját.
Ahogy aztán növekszik,
messzebbre merészkedik
az áramlásban,
és nagyobb zsákmányra
halászva nagyobb
és durvább
hálókat
sző.
|
A tegzes
és más
rovarok egész
sora - bogarak és
szúnyogok, kérészek
- az efféle eszközökkel
sikeresen betelepítik
a hegyi patakokat.
|
Ezzel azonban
más, nagyobb
élőlények
számára
is lehetővé válik
itt a megélhetés.
|
Ha az ember
végigballag az
Andok valamelyik magasban
fekvő völgyén,
és szerencséje
van, akkor a folyó
kellős közepén,
a minden oldalról
örvénylő,
fehéren habzó
víz gyűrűjében,
egy nagy kövön
megpillanthat egy pár
gyönyörű récét.
|
A hímnek
fehér a feje,
feketével csíkozva,
éles csőre cseresznyepiros,
a teste szürke.
|
Párjának
szürke a feje,
vöröses a
pofája és
a melle.
|
Ezek a
fogascsőrű récék.
Tollazatuk meghökkentő
különbözősége
nemcsak a párzási
évadban jelentkezik,
mint sok más
récefajnál,
hanem egész éven
át megmarad.
|
Aztán
egyszer csak valamelyikük
hirtelen lebukik a víz
alá és
eltűnik. Ott van a felszín
alatt, a folyás
irányával
szemben, hosszú,
merev szárú
farktollaival megtámaszkodik
egy kövön,
a szárnyízületén
lévő apró,
tüskés sarkantyúkkal
jól megkapaszkodik,
aztán karcsú,
gumiszerű csőrével
lárvákat
keresgélve csipkedni
kezd a kövek közt.
Körülbelül
egy perc múlva
fölbukkan, és
láthatólag
minden nehézség
nélkül visszakapaszkodik
a kőre, néhány
percre pihenni.
|
A récepár
körülbelül
fél óráig
dolgozza fölfelé
magát ár
ellen, kőről kőre haladva
nagy, úszóhártyás
lábaik erőteljes
csapásaival.
|
Eközben
tökéletesen
felismerik az áramlatokat
és a zuhatagokat.
Időnként kikötnek
egy-egy félig
víz alá
került kövön,
ahol az áradat
ott örvénylik
a lábuk körül,
de valahogy mindig könnyedén
rajta tudnak maradni.
|
Minden
párnak megvan
a maga saját,
kizárólagos
folyószakasza.
Amikor elérik
territóriumuk
felső határát,
hirtelen átengedik
magukat a sebes áramlásnak,
amely ellen eddig olyan
vitézül
harcoltak, bólogatnak
és táncolnak
a fehér, habos
vízben, majd
sietve visszatérnek
kiindulópontjukra.
|
A vizet,
amely fölött
ilyen mesterien uralkodnak,
csak nagyon ritkán
hagyják el, hogy
felszálljanak
a levegőbe.
|
A fogascsőrű
récék
mindenütt ott élnek
a magas völgyekben
az Andok egész
hosszában, Chilétől
Peruig.
|
Északon
azonban meg kell osztozniuk
a folyókon egy
egészen más
származású,
de hasonlóan
figyelemre méltó
készségekkel
felruházott madárral.
|
A vízirigó,
amely akkora, mint egy
rigó, az ökörszemmel
áll rokonságban,
és nemcsak Észak-
és Dél-Amerikában
él, hanem Szibéria
és a Himalája
hegyi folyóiban
is, sőt, egész
Európában
mindenütt megtalálható
a Brit-szigetekig.
|
Megeszi
az ebihalakat, az apró
puhatestűeket és
a felszínen élő
rovarokat, de szintén
nagyon ügyesen
gyűjtögeti a víz
alatt a lárvákat
is.
|
Lába
nem úszóhártyás,
így nem tudja
magát olyan erővel
előre hajtani, mint
a récék.
Ehelyett csapkod a víz
alatt szárnyával,
és leúszik
a fenékre.
|
Amikor
leér, elkezd
gyalogolni a folyásiránnyal
szemben, miközben
gyors szárnycsapásokkal
stabilizálja
magát, lehajtja
a fejét és
fölemeli a farkát,
így az áramlás
a folyómeder
aljára nyomja,
ezzel segít leküzdeni
természetes fölemelkedési
hajlamát.
|
Szálláshelyeinek
északi részein
és a Himalája
magas völgyeiben
a patakok vize rendkívül
hideg, de a vízirigónak
nagyon sűrű a tollazata,
tollait pedig igencsak
vízhatlanná
teszi a rendkívül
nagy fartőmirigyeiből
származó
faggyúval.
|
Az erős
sodrású
hegyi folyók
folytatják azt
a munkát, amit
a jég és
a fagy a nagyobb magasságokban
megkezdett.
|
A száraz
évszakban esetleg
csak szelíd csermelyeknek
látszanak, amelyek
egyik sekély
pocsolyától
a másikig csordogálnak,
de hogy milyen hatalmas
az erejük, amikor
megáradnak, azt
jól megítélhetjük
a kövekről, amelyeket
koptatnak.
|
Ezeknek
nincsenek olyan éles
szélei, mint
a magasabban fekvő lejtőkön,
a szirtekről a fagy
által lehasogatott
törmeléknek,
mind kerekek és
simák. Egyesek
akár gigászi
méretűek is lehetnek,
több tonnát
nyomnak; csúcsukat
még növények
is koronázhatják,
ami azt mutatja, hogy
sok-sok éve nem
mozdultak meg. Sima
alakzataik azonban világossá
teszik, hogy azokban
a kivételes években,
amikor a heves esők
annyira megduzzasztják
a folyót, hogy
a völgy egész
talpát betölti
a rohanó, barna
áradat, ezek
a hatalmas kőtömbök
mennydörgésszerű
robajjal gurulnak lefelé
a folyó ágyában,
mindent szétzúzva,
ami az útjukba
kerül.
|
Amikor
ezek a fiatal folyók
utat törnek maguknak
a hegyekből lefelé,
átzúdulnak
az összetorlódott
kőhalmokon és
csipkeszerű fátyolként
csillogva a meredek
sziklafalakon, fehér
zuhatagokban, a vízesések
láncán
át rohannak lefelé.
|
Ha egy
meredek völgy oldalfalán
vagy egy fennsíkon
folynak át, akkor
esetleg óriási
ugrásokat tesznek.
|
Venezuela
déli részének
egyik folyója
egy homokkő tábla
szélén
átzúdulva
több mint 1000
méternyit zuhan
a mélybe. Ez
az Angel-vízesés,
a világ legnagyobb
vízesése.
Olyan magas, hogy a
legesősebb évszakot
kivéve vizének
legnagyobb része
permet formájában
szétszóródik,
mielőtt leérne
a tövébe.
|
Mélyebben
fekvő földekre
vezető hosszú
és eseménydús
útja közben
a folyóvíz
egyre több anyagot
hordoz.
|
A domboldalakat
szegélyező moha-
és gyapotsásfoltok,
a hangák és
sások rothadó
levelei barnára
festik a vízét.
|
A sziklafelszíneket
hosszú ideig
koptatja az időjárás,
megbontják a
mohák és
más növények,
ennek hatására
a felületükön
lévő ásványi
anyagok oldható
vegyületekké
alakulnak. A számtalan
gödrön és
vízesésen
keresztülgurított
kőtörmelék
apró részecskékre
töredezik, és
homok- és iszapszőnyeggel
vonja be a folyó
ágyát.
|
Most már
egész sor változatos
virágos növény
verhet gyökeret
a folyóban.
|
Az áramlat
sodra még mindig
erős, így könnyen
kitépheti őket.
Sok közülük
azzal csökkenti
ezt a veszélyt,
hogy rojtos víz
alatti leveleket növesztenek,
nagy és széles
leveleiket pedig a víz
felszínén
hajtják, ahol
az áramlás
nem kapaszkodik beléjük.
|
A víz
itt lenn, a völgyek
mélyén
már sokkal melegebb,
következésképpen
sokkal kevesebb oldott
oxigént tartalmaz,
mint odafönn, a
völgy tetején,
ahol még a fagypont
közelében
volt.
|
De ezt
az oxigénszegénységet
nagymértékben
ellensúlyozza
a növények
tevékenysége,
amelyek víz alatti
levelei a fotoszintézis
melléktermékeként
apró gázbuborékokat
(oxigént) bocsátanak
ki.
|
Mivel a
folyó most már
meleg, jól átjárja
az oxigén, és
tápanyagokban
gazdag, igen változatos
táplálékkal
szolgál a halaknak
- legelészhető
algákkal és
levelekkel, rovarlárvákkal,
vízi férgekkel
és apró
héjas állatokkal,
amelyeket összegyűjthetnek.
|
Az apró
halak a mikroszkópikus
egysejtű állatok
tömegein lakmározhatnak,
őket pedig elkaphatják
és felfalhatják
a nagyobb halak.
|
Ám
a vizek könyörtelen
áramlása
a halaknak ugyanúgy
problémát
okoz, mint a kisebb
szervezeteknek.
|
Egyes halak,
mint például
a sebespisztráng,
közvetlenül
gyürkőznek meg
ezzel a problémával:
szünet nélkül
úsznak. Farkuk
csapásaival pontosan
ellensúlyozzák
a víz áramlási
sebességét,
amely akár egy
méter is lehet
másodpercenként.
Így könnyedén
megtartják a
helyzetüket egy-egy
kiválasztott
medencében, ahol
különösen
jó a táplálék,
és olyan erőtartalékaik
vannak, hogy ha valamitől
megrémülnek,
heves farkcsapásaikkal
hirtelen, minden nehézség
nélkül,
kilőtt nyílként
suhannak fölfelé
ár ellen valami
más helyre.
|
Más
halak, mint például
a botos kölönte,
azzal vonják
ki magukat a víz
sodrása alól,
hogy elbújnak
a folyó ágyában,
a kövek közt.
|
A trópusi
folyókban élnek
az egymással
rokonságban sem
álló,
két teljesen
különböző
családba tartozó
halfélék:
a törpeharcsák
és a csíkok.
|
Ezek a
hasukon lévő
úszókat
szívókorongokká
alakították
át, amelyek segítségével
erősen meg tudnak kapaszkodni
a köveken. Egy,
az Andokban élő
tepsifejű harcsa és
egy borneói algaevő
hal azonban egymástól
függetlenül
más módszert
fejlesztett ki.
|
Ahelyett,
hogy szívókorongokkal
horgonyoznák
le magukat, nagy, húsos
ajkakat növesztettek,
és a szájukkal
kapaszkodnak. Ennek
a technikának
azonban van egy nyilvánvaló
hátránya
: a legtöbb más
hallal ellentétben
nem képesek szájon
át felszívni
azt az oxigéndús
vizet, amelyet a kopoltyúhoz
kell eljuttatni.
|
Mind a
két halfaj ugyanazt
a megoldást dolgozta
ki erre a problémára
: egy bőrredő húzódik
végig a kopoltyúfedők
közepén,
ennek felső részén
beszívják
az oxigéntartalmú
vizet, majd átáramoltatják
a kopoltyúkon
és az alsón
kiürítik.
|
Az állatok
sok más csoportjához
hasonlóan a halaknak
is alternatív
szaporodási stratégiáik
vannak.
|
Egyesek
egyáltalán
nem törődnek az
ikráikkal, de
olyan óriási
számban rakják
le őket, hogy biztosan
életben marad
közülük
néhány.
|
Egy nőstény
tőkehal például
egyetlen ívás
alkalmával akár
hat és fél
millió ikrát
is kibocsáthat.
|
Mások
viszont csak körülbelül
száz ikrát
raknak, de tekintélyes
mennyiségű időt
és energiát
fordítanak az
ikrák és
az ivadékok őrzésére.
|
A folyókban
működő, állandóan
egyirányú,
erős áramlások
nyilvánvalóan
befolyásolják
e kétféle
technika viszonylagos
előnyeit.
|
Alighanem
teljesen járhatatlan
útnak tűnik,
hogy egy folyami hal
az első módszert
kövesse, és
sorsukra hagyja az ikráit,
mint a tengerben a tőkehal,
hiszen tehetetlen ivadékait
elsodorná az
áramlás,
és ha vissza
akarnának térni
szüleik ívóhelyére,
szinte teljesen lehetetlen
utazásra kellene
vállalkozniuk
a folyón fölfelé.
|
Ám
mind a lazacok, mind
"unokatestvéreik",
a pisztrángok
pontosan ezt teszik.
A nőstények sekély
üregekbe rakják
le ikráikat a
kavicsok közé,
aztán homokkal
takarják be őket,
hogy az áramlás
ne férhessen
hozzájuk.
|
Egy-egy
nőstény akár
14000 ikrát is
lerakhat, amelyek aztán
egész télen
át ott maradnak
a homok alatt. Amikor
következő tavasszal
kikelnek, a halivadékok
néhány
hétig helyben
táplálkoznak,
de végül
elindulnak lefelé
a folyón, a vízeséseken
és zuhogókon
keresztül.
|
Amikor
egy tóhoz érnek,
a fiatal pisztrángok
ott maradnak a csöndes
vízben, de a
lazacok folytatják
útjukat egészen
a tengerig.
|
Amikor
a megfelelő táplálkozás
után elérik
ivarérettségüket,
mindkét faj rajokba
gyülekezik, és
nekivág fölfelé
a folyónak, ahonnan
származott.
|
Mindkét
halfaj szinte csalhatatlanul
képes kiválasztani
az ásványi
és szerves anyagoknak
pontosan azt a keverékét,
ami azokat a vizeket
jellemzi, amelyekben
kikelt.
|
Így
addig haladnak, amíg
végül el
nem érik származási
helyüket, ahol
aztán ívni
kezdenek.
|
Sokuk ezután
el is pusztul, mások
pedig újra elindulnak
lefelé a folyókon,
hogy a csöndesebb
vizekben erejüket
visszaszerezve a következő
évben újra
nekivágjanak
fölfelé
a hosszú útnak.
|
Ilyen hosszú
és kimerítő
utazásra, amit
a lazac tesz meg, nem
sok folyami hal vállalkozik.
|
A legtöbben
a második stratégiát
alkalmazzák,
megvédik kicsinyeiket
a folyami áramlatoktól.
|
Az apró
botos kölönte
a sziklák repedéseibe,
sőt, alkalmilag üres
folyami kagylóhéjakba
rakja le az ikráit.
A hím őrt áll
fölöttük,
és vitézül
rátámad
minden élőlényre,
amely a közelükbe
merészkedik.
|
A szivárványos
ökle, egy másik
európai halfajta,
nem üres kagylóhéjba
rakja az ikráit,
hanem élő festő-
vagy tavi kagylóba.
Ívás idején
a mindössze 6-8
centiméter hosszú
nőstény szivárványos
ökle kiereszt magából
egy tojócsövet,
amely majdnem olyan
hosszú, mint
ő maga. Ezt gondosan
beilleszti a kagyló
szifójába
(kopoltyúcső),
amelyen át a
kagyló kiereszti
a vizet. Ezután
körülbelül
száz ikrát
rak a kagyló
köpenyüregébe,
miközben a hím
ott várakozik
mellette.
|
Mikor a
nőstény befejezte
az ikrák lerakását,
a hím spermafelhőt
bocsát a kagyló
kopoltyúnyílása
felé, amelyet
elkap a kagyló
által beszívott
víz áramlása,
és a szifón
keresztül bezúdul
az odabenn lévő
ikrákra. A megtermékenyített
ikrák bőséges
oxigénellátást
kapnak a kagyló
légzése
révén.
|
Ha pedig
a fiatal szivárványos
öklék kikelnek,
nem sietnek elhagyni
élő menedékhelyüket,
hanem apró szarunyúlványaikkal
belekapaszkodnak a kagyló
puha szöveteibe,
és ott táplálkoznak,
növekszenek, amíg
aztán végül
is a kagyló kopoltyúnyílásán
át ki nem sodródnak
a külvilágra.
|
Hozzá
kell tennünk, hogy
a kagyló szintén
előnyt merít
a halporontyokkal való
együttélésből.
|
Mivel ugyanabban
az időben párzik,
amikor a hal ívik,
apró lárváit
a már felnőtt
szivárványos
ökle viszi ki magával
a kagylóhéjból,
mert ráragadnak
a kopoltyúira
és az uszonyaira,
és ott is maradnak,
míg csak készen
nem állnak arra,
hogy megkezdjék
felnőttéletüket
a folyó fenekén.
|
Az Amazonas
folyóban él
egy apró hal,
a fecskendező pontylazac.
|
Ez bármiféle
vízi veszedelem
elől képes biztonságba
helyezni az ikráit,
módszere azonban
akrobatikus párzási
ügyességet
követel.
|
A hím
és a nőstény
uszonyaikat összefonva
együtt ugrik ki
a vízből, egy
a folyó fölé
hajló növény
levelére.
|
Néhány
másodpercig kitartanak
rajta, ez alatt különleges
hosszú hasi uszonyukkal
kapaszkodnak a levélbe,
miközben leraknak
rá egy kis csomó
megtermékenyített
ikrát, aztán
visszapottyannak a vízbe.
|
A hím
a következő néhány
napon rendszeres őrjáratokat
tart a vízben
a levél alatt,
és rendszeresen
lefröcsköli
a levelet a farkával,
nehogy az ikrák
kiszáradjanak.
|
A sügér
alakúakhoz tartozó
bölcsőszájú
halak nemcsak az ikráikat
óvják,
hanem az ivadékaikra
is kiterjesztik gondoskodásukat.
|
Több
mint ezer különböző
fajuk él Afrika
és Dél-Amerika
tavaiban és folyóiban.
|
Egyes fajaik
energikusan üregeket
ásnak a kavicsok
közé, és
abba rakják le
az ikráikat.
|
Mások
aprólékos
gonddal letisztított
levelekre vagy kövekre
rakják ikráikat;
a nőstény olyan
műértő ízléssel
helyezi őket sorba tojócsövével,
ahogy a cukrász
díszíti
tejszínhabbal
a tortát. Eközben
a hím mellette
úszkál,
szétterpeszti
az úszóit,
remegve felölti
színpompás
nászruháját
és ráengedi
tejét az ikrákra.
|
Ezek a
bölcsőszájú
halak a lehető legközvetlenebb
módon gondoskodnak
az ivadékaikról.
|
Egyelőre
csak ott libegnek a
lerakott ikrák
fölött, és
legyezik őket az úszóikkal,
hogy biztosítsák
az oxigéndús
víz állandó
áramlását.
|
A feléjük
közeledő többi
halat megfenyegetik
tátott szájukkal
és kitárt
kopoltyúfedőikkel,
de rájuk is támadnak,
sőt beléjük
is harapnak.
|
Amikor
az ivadékok kikelnek,
sok faj új "bölcsődét"
ás számukra
a kavics közé,
aztán a szájába
veszi és új
szállásukra
szállítja
őket. Közben gondosan
meg is forgatja a kicsiket
a szájában,
így alaposan
letisztogatja őket.
|
Amikor
az ivadékok annyira
megnőnek, hogy már
mozgékonynyá
válnak, szüleik
védelmezően mellettük
úszkálnak,
és a szájukba
veszik azokat, amelyek
elmaradoznak a rajtól,
aztán egy vízsugárral
úgy köpik
ki, hogy a raj élére
kerüljenek.
|
Sok bölcsőszájú
hal még ennél
is gondosabb szülő.
|
Egyesek
közülük
nem kockáztatják
meg, hogy valami fészekben
hagyják az ikráikat,
hanem a szájukban
nevelik fel ivadékaikat.
|
Egyik szülő
tüstént
a megtermékenyítés
után az egész
ikracsomót a
szájába
veszi, és körülbelül
tíz napig benne
is tartja.
|
Ez alatt
az idő alatt nem tud
táplálkozni,
csak szelíden
le-föl mozgatja
az állkapcsát,
hogy a fejlődő ikrák
tiszták maradjanak,
és ne érje
őket bakteriális
fertőzés.
|
A kicsinyek
még kikelésük
után is a szájában
maradnak.
|
Amikor
végül kiköpi
őket, veszély
esetén szájával
és torkával
pumpálva még
mindig felszippantja
valamennyiüket.
A halivadékok
még kikelésük
után egy héttel
is a szülők szájában
keresnek menedéket,
néha a szüleiktől
kapott jelre, néha
csak úgy, saját
jószántukból.
|
Amikor
be akarnak menni, csipkedni
kezdik szülőjük
száját.
|
Több
afrikai bölcsőszájú
hal még ennél
is komplexebb viselkedést
alakított ki.
|
Miután
a nőstény lerakja
az ikráit, a
megtermékenyítés
előtt összegyűjti
őket. A közelben
magát mutogató
hím farka alatti
úszóján
egy sor sárga,
fekete szegélyű
petty van, amelyek majdnem
pontosan ugyanakkorák
és ugyanolyan
színűek, mint
az ikrák.
|
Amikor
a nőstény ikráit
gyűjtögetve meglátja
párjának
úszóján
a hasonló mintázatot,
odaúszik, és
kinyitja a száját,
mintha ezeket is össze
akarná gyűjteni.
|
Erre a
hím kiereszti
a tejét, ily
módon a nőstény
szájában
termékenyítve
meg az ikrákat.
|
Egy másik
sügérféle,
a diszkoszhal különleges
táplálékkal
gondoskodik a kicsinyeiről.
|
Ez a hal,
mint a neve is sugallja,
korong alakú,
és körülbelül
15 centiméter
átmérőjűre
nő meg. Olajzöld
oldalát pompás,
irizáló
vörös és
zöld vagy ragyogó
kék csíkok
mintázzák.
|
A nőstény
kövekre vagy levelekre
rakja le az ikráit,
de miután kikelnek,
a két szülő
óvatosan más
levelekre szállítja
át, és
ott vékony fonalakkal
függeszti fel az
ivadékokat.
|
A felnőtt
halak ezután
oldalukból nyálkaréteget
választanak ki,
amely egész testüket
beborítja, de
még a szemüket
is befátyolozza.
|
Ekkor a
kicsinyek leválnak
a levelekről, odasündörögnek
hozzájuk, és
néhány
napig a szüleiken
legelészve rágcsálják
róluk a fehérjedús
nyálkát.
|
A maximális
védelem, amelyet
egy állat az
ivadékainak nyújtani
tud, annak lehetősége,
hogy ivadékai
a nőstény testében
keljenek ki, és
mindaddig ott maradjanak,
amíg túl
nem jutottak fejlődésük
első stádiumain,
amikor a legtehetetlenebbek
és legsebezhetőbbek.
|
Az erszényeseken
kívül ezt
a technikát alkalmazza
az összes emlős.
|
Ez is azok
közé a jellegzetességek
közé számítható,
amelyek hozzájárultak
az emlősök csoportjának
sikeréhez.
|
Ám
a halak már jóval
az emlősök felbukkanása
előtt szintén
alkalmaztak egy hasonló
megoldást.
|
A tengereken
a cápák
és a ráják
még mindig ezzel
a módszerrel
szaporodnak, és
számos édesvízi
hal is erre tért
rá.
|
Az apró
guppi csak egyike az
elevenszülő fogaspontyok
népes családjának,
amelynek különféle
tagjai nyüzsögnek
a trópusi folyókban
és tavakban.
|
A hím
guppi farok alatti úszója
gonopodiumnak nevezett,
kis, mozgatható
csővé módosult,
ezen át lövelli
bele spermagolyócskáit
a nőstény kloákájába.
A hím ott sürög-forog
a nála sokkal
nagyobb nőstény
körül, felbecsüli,
mennyire kész
a párzásra;
ha meggyőződik készségéről,
akkor odasiet hozzá,
aztán becélozza
és egy pillanatra
hozzákapcsolja
a gonopodiumát.
|
Egyetlen
sikeres párzás
elég ahhoz, hogy
megtermékenyítse
a nőstényben
érlelődő több
ikracsomót is.
|
A kicsinyek
aztán láthatóvá
is válnak egy
kis, háromszög
alakú folt alakjában
a nőstény testének
hátulsó
részén.
|
Végül
egyenként kibújnak
belőle. Ekkor már
eléggé
fejlettek ahhoz, hogy
gyorsan el tudjanak
úszni, és
menedéket keressenek
a növények
között.
|
A fogaspontyok
számos faja közül
a négyszemű hal
Dél-Brazília
folyóiban él,
és egészen
rendkívüli
szexuális apparátust
fejlesztett ki.
|
Gonopodiuma
nemcsak az úszósugarakból
alakul ki, hanem a bőréből
is, minek következtében
se nem olyan mozgékony,
se nem olyan nagy hatótávolságú,
mint a hím guppié,
sőt, csak az egyik oldalára
tudja forditani a gonopodiumát,
egyesek jobbra, mások
balra.
|
A nőstény
négyszemű hal
kloákája
hasonlóképpen
aszimmetrikus, így
a balra hordó
hímek csak jobb
oldali testnyílású
nőstényekkel
képesek párosodni.
|
Az édesvízi
halak nagy és
változatos populációi
óhatatlanul vonzzák
magukhoz a ragadozókat.
|
Maguk a
halak hozták
létre az egyik
legvadabb ragadozót
közülük
- a dél-amerikai
piráját.
|
A piráják
túlnyomórészt
apró jószágok
- számos fajuk
legnagyobb példányai
is alig 60 centiméter
hosszúak -, de
félelmetes háromszögletű
fogaik olyan élesek,
hogy az amazonasi indiánok
ollónak használják.
|
A pirája
normális körülmények
közt más
halakat, rendszerint
sérült vagy
beteg egyedeket ejt
zsákmányul,
de sokkal nagyobb állatokat
- tapírokat,
vízidisznókat
és lovakat -
is megtámad,
ha ott úsznak
a folyóban.
|
Nagy rajokban
indul támadásra,
és miközben
az élő testen
vagy tetemen lakmároznak,
egyre több vér
folyik a vízbe,
ők egyre izgatottabbá
válnak, és
egymással is
versengve tépkedik
le az utolsó
húscafatokat
is a csontokról.
|
Akármilyen
félelmetesek
is azonban a támadásaik,
az emberre való
veszélyességüket
gyakran erősen eltúlozzák.
|
Az embert
ugyanis ritkán
támadják
meg, hacsak egy nyílt
sebe nem festi meg a
vizet, és nem
a vízesések
közelében
leselkednek, ahol az
utazónak a legvalószínűbben
át kell gázolnia,
vagy kiborulhat a kenujából.
|
Az édesvízi
halakat másféle
vadászok is megtámadják.
|
A fenéken
teknősök lesnek
rájuk, amelyek
nem valami gyors úszók,
így lesből csípik
el a prédájukat.
|
A cafrangos
teknős vagy matamata,
egy dél-amerikai
teknősfaj, bőrlebenyeivel
álcázza
magát, amelyek
fejének és
nyakának redőiről
csüngenek le, a
teknője is egyenetlen,
és gyakran moszattakaró
nő rajta.
|
Amikor
ez az állat a
rothadó ágak
és levelek közt
fekszik a folyó
fenekén, amit
gyakran tesz, akkor
gyakorlatilag láthatatlan.
|
Ha egy
hal a hatókörébe
téved, a teknős
hirtelen eltátja
a száját,
és már
be is kapta.
|
A harapós
alligátorteknős
az egyik legnagyobb
édesvízi
faj, 75centiméter
hosszúra is megnőhet,
már aktívabb
halász.
|
A szája
alján van egy
kis kitüremlés,
amely élénk
vörös, féregszerű
nyúlványban
végződik; a tátott
szájjal heverő
teknős időnként
megvillantja kis vörös
csaliját.
|
Ha a hal
odacsábul, és
megpróbálja
elcsípni, a teknős
egyszerűen becsukja
a száját
és lenyeli.
|
A krokodilok
és amerikai unokatestvéreik,
a kajmánok és
alligátorok fiatal
korukban üldözik
ugyan a halakat, de
felnőttkorukra dögevőkké
válnak.
|
Indiában
él azonban rendjüknek
egy olyan tagja, a gaviál,
amely világéletében
semmi mást nem
eszik, csak halat.
|
Hosszú,
vékony állkapcsait
sokkal könnyebb
a víz alatt összecsattantani,
mint a krokodil széles
állkapcsát,
és fejének
gyors oldalirányú
mozgatásával
halászik.
|
Óriási
hüllő, állítólag
6 méter hosszúra
is megnő, de mivel a
hal megragadásához
gyöngébb
izmok is megfelelnek,
mint a krokodiluséi,
ami egy döglött
antilop lábát
is le tudja szakítani,
a gaviálnak viszonylag
gyönge a harapása,
és az embert
soha nem támadja
meg.
|
Amikor
a folyó eljut
folyásának
középső
szakaszára, abbahagyja
energikus ficánkolását,
nem áramlik többé
olyan sebesen és
kanyargósan,
mint a felső szakaszán,
fiatalkorában.
|
Már
nem koptatja és
tépkedi a földet,
amelyen keresztülfolyik
: eljutott élete
középkorába.
Lassúbb és
szélesebb, vize
talán még
mindig zavaros, de már
inkább lerakja
az üledéket,
mintsem fölszedné.
|
Az erdőkből
és a füves
pusztákról
belémosott iszap
termékenyebbé
teszi a vizét,
mint azelőtt volt. Szelíd
áramlatában
úszónövények
sűrű bokrai himbálóznak,
partjait káka
és nád
szegélyezi, ami
elborítja a holtágait,
és mindenféle
szárazföldi
állat jön
inni vizéből
és lakói
közül zsákmányt
ejteni.
|
A menyétfélék
családjának
tagjai mind vérengző
és ügyes
vadászok, de
egyik tagjuk halevésre
specializálódott:
úszóhártyás
lába, lezárható
füle és
vízálló
bundája lett.
|
Ez a vidra.
|
Sebesen
kígyózó
mozgással, kitartóan
üldözi a víz
alatt a halakat, amelyek
ritkán tudnak
kitérni előle.
Néha csapkodni
kezdi a farkával
a vizet, és kihajtja
a halrajokat a sekély
területekre, ahol
még könnyebben
meg tudja fogni a pánikba
esett halakat.
|
Fönn
a parton jégmadarak
gubbasztanak. Egyesek
közülük
ugyanolyan ügyesen
tudnak lebegni, mint
a vércsék,
csapkodó szárnyaikkal
függnek, szitálnak
a levegőben, aztán
amikor valamelyikük
megpillant egy vigyázatlan
halat a felszín
felé közeledni,
fejessel lecsap rá,
és éles
csőrével elkapja.
|
Utána
visszatér a partra,
ahol többször
földhöz vágja,
hogy elkábítsa
vagy megölje, aztán
úgy forgatja
a halat, hogy amikor
végül egy
utolsó lökéssel
lenyeli, az fejjel előre
menjen le a torkán.
|
Így
az úszókon
lévő tüskék
a hal testére
simulnak és nem
karcolják fel
a torkát.
|
Délkelet-Ázsiában
és Afrikában
éjjel a baglyok
is lejárnak a
folyóra halászni.
|
Mivel nincs
toll a lábukon,
a vízen át
is le tudnak csapni
a halakra, a talpukon
pedig éles szélű,
tüskés pikkelyek
vannak, amelyek segítségével
szilárdan meg
tudják ragadni
sikamlós zsákmányukat.
|
Röptük
és zsákmányra
való lecsapásuk
mindenki számára
váratlanul zajosnak
tűnik, aki ismeri a
baglyokat, amelyek szárnyán
különleges
hangtompítót
alkotnak a repülőtollak
szegélyén
lévő pelyhek.
|
De a halászbaglyoknak
nincs szükségük
ilyen hangtompítóra,
mivel - ellentétben
a mezei pockokkal és
egerekkel - a halak
nem túl érzékenyek
a levegőből érkező
hangokra.
|
Amerikában
nem él halászbagoly;
ott nem madarak, hanem
denevérek karmai
fésülik
át a vizek felszínét.
|
A jelek
szerint ennek a halászati
eljárásnak
a gyakorlásához
nincs elég tér
kétféle
élőlény
számára,
az Újvilágban
pedig ezt a denevérek
fejlesztették
ki először, és
azóta is kitartanak
az éjszakai folyami
halászat mellett.
|
A folyókhoz
más szárazföldi
állatok is lejárnak
vízinövényeket
legelészni.
|
Európában
a kerek pofájú,
bozontos farkú
vízi pockok -
gyakran patkánynak
nézik őket -
keresgélnek szorgosan
a part menti fűben,
füvet és
nádat majszolgatva.
Bár nagyon jól
úsznak, mind
a vízen, mind
a víz alatt,
fizikailag egyáltalán
nem alkalmazkodtak a
vízi életmódhoz,
nincs semmiféle
speciális úszóalkalmatosságuk.
|
A hódnak
viszont, amely valamikor
tekintélyes számban
élt Európában
is, Észak-Amerika
egyes részein
pedig még mindig
bőségesen található,
egészen kitűnő
az úszófelszerelése.
|
Hátsó
lábát
úszóhártya
borítja, a bundája
sűrű és víztaszító,
füleit és
orrlyukait le tudja
zárni, a farka
pedig lapos, széles
és csupasz, így
pompás evezőül
szolgál.
|
A hódok
kiássák
a tavirózsák
gyökereit, elmajszolják
a sást is, de
fő táplálékukat
nem a folyókban,
hanem a partjaikon találják,
ahol lehántják
az olyan lombhullató
fák kérgét,
mint a nyárfa,
a nyír és
a fűz, megrágják
az ágakat és
a leveleket.
|
Emellett
keresztülrágnak
és kidöntenek
akár fél
méter vastag
fatörzseket is,
aztán levonszolják
őket egy olyan folyószakaszra,
ahol sekély a
víz.
|
Ott addig
tornyozzák az
iszapot, a köveket,
az ágakat és
fatörzseket meg
a mindenféle
növényi
anyagot, amíg
csak gátat nem
építenek
a folyón keresztül,
amivel elzárva
a folyását,
tekintélyes méretű
tavat alakítanak
ki.
|
Ennek a
tónak a partján
építik
fel aztán ezek
a fáradhatatlan
állatok a várukat.
|
Ez egy
nagy, kupolára
emlékeztető építmény,
amelynek egy vagy több
víz alatti bejárata
van, és az egész
család ebben
él.
|
A nagy
munkával létrehozott
tó éléskamrául
szolgál : a hódok
ágakat és
egész bokrokat
hurcolnak belé,
aztán a víz
alá süllyesztik,
hogy télen, amikor
a földet hó,
a tavat pedig jég
borítja, továbbra
is zöld hajtásokat
és ágakat
húzhassanak elő
és ehessenek
a víz alól.
|
A tavon
a legvastagabb jég
alatt is képesek
közlekedni, mivel
váruk bejáratai
nem fagynak be. A tó
ezen felül igen
biztonságos is,
mivel amíg karbantartják
a gátat, és
a vízszint le
nem apad, váruk
bejáratai nem
kerülnek felszínre,
így a tolvajok
nem hatolhatnak be.
|
A folyók
legnagyobb testű lakója,
az afrikai víziló
szintén inkább
védelmül
használja a folyót,
mintsem legelőül.
|
Napközben
gyakran láthatunk
a folyókban heverésző,
morgó, tátogó,
időnként marakodó
vízilócsordákat.
|
A víz
fölhajtóereje
felemeli hatalmas, esetlen
testüket, így
könnyedén
mozognak benne, lábujjhegyen
járnak a fenekén,
lábuk alig érinti
a talajt. Mivel rendszerint
így látjuk
őket, hajlamosak vagyunk
a vízilovakat
folyóban élő
állatoknak tekinteni,
holott legaktívabb
időszakukat éjjel,
a szárazföldön
töltik.
|
Késő
este felcsörtetnek
a folyók partjára,
gyakran olyan ösvényeken,
amelyeket a csorda nemzedékek
óta használ,
és legelészni
kezdenek a fűben.
|
Egy-egy
víziló
egyetlen éjszaka
akár 70 kilogramm
füvet is fölzabál,
aztán még
hajnal előtt visszatér
a folyóba, ahol
semmiféle állat,
még a krokodil
sem elég nagy
ahhoz, hogy megtámadhassa.
|
Mozgásuk
a szárazföld
és a víz
között igen
fontos a folyóban
lakó többi
élőlény
számára,
mert a víziló
a vízbe ereszti
az ürülékét.
|
Így
nap mint nap nagy mennyiségű
tápanyagot bocsát
a vízbe, amelyet
a szárazföldi
növények
szintetizálnak.
Mindig ott is úszkálnak
a halrajok mögöttük,
a következő adagra
várva.
|
Miközben
a folyó folytatja
útját
a tenger felé,
folyása akadályokba
ütközhet.
|
Egy-egy
keményebb kőzetréteggel
szemben homokból
és kavicsokból
álló "vágószerszámai"
nem sokat tehetnek,
amint az esésük
csökken, a folyók
kiszélesednek,
amíg csak el
nem érik a kemény
kőzetréteg végét,
amelyen átömölve
lejjebb újra
kezdik eróziós
tevékenységüket.
Ez sziklaszirteket,
rajtuk túl pedig
vízeséseket
hozhat létre
a folyó ágyában.
|
Így
keletkeztek a világ
legnagyobb vízesései
- a Zambezin a Viktória-vízesés,
Dél-Amerikában
a Parana folyó
egyik mellékfolyóján
az Iguazu-vízesés,
valamint Észak-Amerikában
a két nagy tó
között lezúduló
folyón a Niagara.
|
Magasság
tekintetében
ezek közül
egyik sem versenyezhet
az Angel-vízesés
szédítő
zuhatagával,
de szélességüket
és a rajtuk átfolyó
vízmennyiséget
tekintve mindegyikük
összehasonlíthatatlanul
nagyobb nála.
|
Ha az őket
létrehozó
akadály felszínét
felülről nem is
képesek lepusztítani,
erodálni, alulról
mégis meg tudják
támadni.
|
A vízesésen
leömlő víz
pörölyként
zúdul az odalenn
fekvő puhább
kőzetekre, lekoptatja
őket, és alámossa
a kemény kőzetrétegeket,
amelynek a széléről
sziklatömbök
kezdenek leomlani és
lezúdulnak. Így
ezek a hatalmas vízesések
állandóan
maguk előtt vágják
az utat a folyó
medrében, és
mély szurdokot
hagynak hátra.
|
A Niagara
pillanatnyilag évi
egyméteres ütemben
halad lefelé.
|
A gigászi
vízesések
természetesen
létrehozzák
a maguk sajátos
mikroklímáját.
|
A lezúduló
víztömeg
keltette légáramlások
a vízesés
melletti sziklafalakat
permettel árasztják
el.
|
A Viktória-vízesésnél
ez a hatás egy
miniatűr esőerdőt hozott
létre a környező,
kiégett szavannák
közt, ahol orchideák,
pálmafák
és páfrányok
virulnak, békák
hívó szavát
és rovarok zümmögését
hallani.
|
Az Iguazu-vízesésnél
a lezúduló
vízfüggöny
mögötti sziklát
sarlósfecskék
használják
menedékhelyül.
|
Napközben
a magasban vadászgatnak,
szinte látótávolságon
kívül gyűjtögetik
a rovarokat.
|
Amikor
már közeleg
az este, még
mindig nagy magasságban
hatalmas csapatokba
gyülekeznek, közvetlenül
naplemente előtt. Akkor
aztán elkezdenek
hihetetlen sebességgel
lefelé özönleni.
Egyenest fejest ugranak
a vízesésbe,
de közvetlenül
mielőtt beleütköznének,
összecsapják
a szárnyukat,
így a sebességük
áthajtja őket
a vízesés
mögött húzódó
sziklafalakra, aztán
felfelé lendülnek,
előrenyújtják
a lábukat, és
megkapaszkodnak a sziklán.
|
Egyesek
száraz helyet
keresnek, míg
másokon keresztülfolyik
a víz; szemmel
láthatólag
nagyon élvezik
a fürdőt, tollászkodnak
és időnként
isznak.
|
Emberi
szemszögből nézve
látszólag
nagy veszélynek
teszik ki magukat az
aránytalanul
csekély jutalomért,
a nyugvóhelyért,
de ezek a fecskék
olyan páratlan
légi akrobaták,
és olyan csalhatatlan
biztonsággal
vágnak át
a vízesésen,
hogy úgy tűnik,
számukra semmiféle
kockázatot nem
jelent eljutni hozzáférhetetlen
alvóhelyükre.
|
A folyók
most már útjuk
végéhez
érkeznek.
|
Megöregedtek,
meghíztak és
lassan mozognak. Még
mindig hordanak magukkal
némi üledéket,
de nagyon szeszélyesen:
itt fölvesznek
egy kicsit, ott lerakják.
|
Amikor
kanyart tesznek, a szélükön
folyó víznek
sokkal hosszabb utat
kell megtennie, szükségképpen
sokkal gyorsabban kell
folynia, mint a sodrás
közepének.
Így az üledék
a kanyar külső
részén
oldatban maradva koptatja
a partot, míg
a folyó közepén
leszáll a fenékre,
kavics- és iszappadokat
alkot.
|
Így
aztán az öregedő
folyó oldalazva
tör magának
utat a síkságokon,
és néha
olyan túlzó
módon ingázik
és kacskaringózik,
hogy a kanyarulatokat
elválasztó
földnyelv elkeskenyedik
és beomlik.
|
Ilyenkor
a folyó a rövidebbik
utat választja,
medrének kanyargó
része pedig lefűződve
holtággá,
tóvá alakul.
|
Ezek a
tavak állóvizek:
hiányzik belőlük
az áramlás,
az a tényező,
amely a folyami élőlények
szervezetét formálta
és oly sok szokását
irányította.
|
Az élet
itt így új
formákat ölthet.
|
A növényeknek
már nem kell
a parthoz simulniuk
vagy kövekbe kapaszkodniuk
: leveleik most már
a felszínen libeghetnek,
és maximális
mennyiségű fényt
vehetnek fel.
|
A fenéken
lévő vastag,
iszapos üledékben
gyökerező tavirózsák
a felszínre küldik
hajtásaikat,
és kerek, párnaszerű
leveleket alakítanak
ki. A legnagyobb közülük,
a híres amazonasi
tündérrózsa
ezt olyan agresszíven
teszi, hogy minden más
növényt
kiűz a maga tószakaszáról.
|
Kövér,
levegővel teli bordákkal
erősített, fonákján
pedig tüskékkel
felfegyverzett hatalmas
leveleinek fölfelé
fordul a karimája.
Amikor ezek a levelek
elérik teljes
méretüket,
ami 2 méteres
átmérőt
jelent, minden más
lebegő növényt
kiszorítanak,
és teljes egészében
maguknak sajátítják
ki az élőhelyet.
|
Kinyílt,
levesestányér
nagyságú
virágaik először
fehérek, és
illatuk rendkívüli
módon vonzza
a bogarakat : hanyatt-homlok
zúdulnak a levegőből
a virág közepén
lévő különleges,
nektárral teli
kinövésekre.
|
Egy teljesen
kinyílt virág
akár negyven
bogarat is magához
vonzhat, amelyek közül
a legtöbben más
virágokról
gyűjtött, valóságos
virágporrakományokat
hoznak magukkal, és
szétterítik
a virág női ivarszervein.
|
A tündérrózsa
szirmai délután
lassan bezárulnak,
és foglyul ejtik
a lakomázó
rovarokat, egészen
másnapig a csapdában
rekednek, amikor a szirmok
újra kinyílnak.
|
Ám
addigra a bogarakat
már vadonatúj
virágporkabát
borítja, és
amikor elrepülnek,
hogy egy másik
növényen
folytassák a
táplálkozást,
ezt magukkal viszik.
|
A virág
pedig a megtermékenyítés
után lassan bíborszínűvé
válik és
elpusztul.
|
Az óriás
leveleken elegáns,
lilealkatú madarak
sétálgatnak,
a levéljáró
madarak vagy jasszánák.
Lábujjaik és
karmaik jócskán
meghosszabbodtak, így
a madár csekély
súlya a lebegő
levelek nagy felületén
oszlik meg. A jasszánák
nemcsak a tündérrózsákon
lépkednek, hanem
a jóval kisebb
vízinövények
lebegő szőnyegeit is
bejárják.
|
Még
fészküket
is a vízre építik:
tutajt készítenek
a vizen lebegő levelekből,
aztán kihorgonyozzák
a nád között.
Bizonyos mennyiségű
növényi
táplálékot
is fogyasztanak, de
idejük nagy részét
a lebegő növényeken
és a víz
felszínén
rohangászó
bogarakra vadászva
töltik.
|
A víz
nem szétszórt
csöppekből álló
tömeg, hanem folyékony
anyag, mert egy, a mágnességgel
rokon fizikai erő, a
felületi feszültség
a vízmolekulákat
egymáshoz vonzza.
|
A víz
felszínét
alkotó molekulák
fölött már
csak gázmolekulák
vannak, amelyekhez távolról
sem vonzódnak
ilyen erősen, ez a vonzóerő
tehát az alattuk
és mellettük
lévő vízmolekulákra
koncentrálódik.
|
Az így
létrejött
rendkívül
erős kötések
miatt a vizen egyfajta
rugalmas hártya
alakul ki, amely elég
erős ahhoz, hogy az
apró rovarokat
fenntartsa.
|
Ezen a
ruganyos padozaton egy
egész populáció
él, kihasználva
a víz rendkívüli
tulajdonságait.
|
Ha egy
állat ezen a
molekuláris hártyán
akarja fenntartani magát,
akkor nyilvánvalóan
nem szabad áttörnie
azt.
|
Meg lehet
ezt előzni olyan viasz-
vagy zsírmolekulákkal,
amelyek fizikailag taszítják
a vízmolekulákat.
|
A tavi
molnárpoloskák
meg tudnak állni
viaszborítású
lábukon a víz
felszínén.
|
Hat pöttöm
lábukat szétterpesztve
mindegyik lábuk
egy-egy csöppnyi
szeplő csupán
a felszíni vízrétegen.
|
A gombostű
fejénél
nem nagyobb ugróvillásoknak
az egész testét
viasz fedi, ők azonban
nagyon kicsinyek és
könnyűek, nekik
nem az a problémájuk,
hogy ne törjék
át a víz
felületi feszültségét,
hanem, hogy a víz
felületéről
a szél el ne
fújja őket. Ezért
a testük alján
lévő apró
cövekkel, amelyen
nincsen viasz, átszúrják
a felszíni réteget,
mire az megragadja őket.
A lábaik karmán
sincs viasz, így
karmaik beléhatolnak
a víz felszíni
rétegeibe, és
tapadást biztosítanak.
|
Az ugróvillások
a víz felszínén
úszó virágporszemcsékkel
és algaspórákkal
táplálkoznak.
|
A víz
felszínén
élő legtöbb
más állat
azonban azok közt
a rovarok közt
keres magának
táplálékot,
amelyeket odafúj
a szél.
|
Ezek a
víz felhajtóereje
miatt nem süllyednek
el, sőt, amikor a felszíni
réteg vízmolekulái
hozzákapcsolódnak
a testfelületüket
átitató
vízmolekulákhoz,
a lehullott rovarokat
megragadja a felületi
feszültség.
|
Olyan ez
számukra, mintha
ragasztóba pottyantak
volna. Ahogy küszködve
próbálják
kiszabadítani
magukat, rezgéseket
keltenek, amelyek végigfutnak
a rugalmas felszínen.
|
A vízen
járó vadászok
erre gyorsan reagálnak,
és tüstént
odafutnak. Amelyik elsőnek
érkezik, rögtön
felráncigálja
az áldozatot
a víz felszínéről,
hogy küszködését
a többiek ne vehessék
észre, és
magának tarthassa
meg az egész
lakomát.
|
A vízparton
üldögélő
vidrapókok a
vízen nyugtatják
mellső lábaikat,
s ugyanúgy reagálnak
a felszíni rétegek
rezgéseire, mint
szárazföldi
rokonaik a hálójuk
mozgására.
|
Amikor
valamelyikük nyolc
víztaszító
lábán
odaszalad a rezgés
forrásához,
selyemfonalat ereget,
amelyet előbb a parton
lévő támaszpontjához
erősített, aztán
visszahúzza magát
és zsákmányát
a szárazföldre.
|
A keringőbogarak
másképp
merítenek információkat
a fodrozódásból.
|
A vizet
ők maguk fodrozzák
meg, állandóan
forgolódva a
felszínén,
aztán figyelik
a visszatérő
hullámokat, amelyekből
fel tudják deríteni
a körülöttük
lévő akadályokat.
|
A tavi
molnárpoloska
még ennél
is rafináltabban
olvas a hullámokból:
úgy rezegteti
a testét, mint
valami őrült tornász,
így különleges,
jellegzetes frekvenciájú
rezgéseket kelt
a felszíni rétegben.
Ezzel hozza a többi
molnárpoloskák
tudomására,
hogy készen áll
a párosodásra.
|
A leglátványosabban
talán a partiholyva
használja fel
a felületi feszültség
alatt álló
réteget.
|
Ez a bogár
többnyire a víz
szélén
él, de ha történetesen
rá talál
hullani a víz
felszínére,
mindig megmenekül
a molnárpoloskák
és a pókok
elől, mert egy különleges
kámforszerű anyagot
bocsát ki a potroha
végéből,
amely csökkenti
a vízmolekulák
közötti vonzást.
|
Mivel a
felületi feszültség
a farát már
nem köti meg, de
a mellső lábait
továbbra is húzza,
a bogár úgy
száguld a víz
felszínén,
mintha valami apró
csónakmotor hajtaná.
Még kormányozni
is tud: jobbra-balra
forgatja a potrohát,
és rendszerint
egy páratlanul
gyors kanyarral evickél
vissza a partra, a biztonságba.
|
A kanyargó
folyóágak
átszakadásából
keletkező tavak viszonylag
kicsinyek.
|
A nagyobb
tavak más módon
jönnek létre.
|
Egyesek
völgyekben alakulnak
ki, amelyeket elzárt
egy földindulás,
a ma már eltűnt
gleccserek által
odataszigált
sziklatörmelék,
vagy az ember mérnöki
tudománya.
|
A közép-ázsiai
Bajkál-tó
és a kelet-afrikai
nagy tavak azokban az
óriási
mélyedésekben
gyülemlettek fel,
amelyek a földkéreg
nagy mozgásai
során alakultak
ki.
|
Az észak-amerikai
Nagy- tavak medencéje
a jégkorszakban
keletkezett, amikor
a jégsapka valamikor
a kontinens legnagyobb
részét
elborította.
Nemcsak az ebből a jégtakaróból
kifolyó gleccserek
véstek mély
medencéket odalenn
a völgyekbe, amelyekbe
lefolytak, hanem az
egész térséget
teknővé mélyítette
a kontinens alján
húzódó
bazaltrétegekre
nehezedő jég
súlya.
|
Azóta
a jég már
- viszonylag gyorsan
- elolvadt ugyan, de
a kontinens még
nem emelkedett vissza
tulajdonképpeni
szintjére.
|
A nagy
tavak szélén,
a sással borított,
sekély öblökben
az élet nagyon
hasonló lehet
a kisebb édesvizekben
nyüzsgő élethez.
|
A növényzet
közt elszaporodnak
a színesszárnyú
vagy kisasszony-szitakötők,
a kérészek
és a szúnyogok;
az iszapban csigák
és kagylók
élnek; csukák
és piráják
vadásznak; a
vegetációt
pontyok és bölcsőszájú
halak majszolgatják.
|
De ahol
a tó igen mély,
ott a körülmények
radikálisan megváltoznak.
|
A Bajkál-tó
a világ legmélyebb
tava. A tófenék
egyes helyeken másfél
kilométernyire
fekszik a felszín
alatt.
|
Az óceánokhoz
viszonyítva ez
ugyan nem rendkívüli
mélység,
de míg az óceánok
nagy részét
áramlatok járják
át, a nagy édesvízű
tavak zárt világát
kevés áramlás
zavarja meg.
|
A tavakba
ömlő folyóvizek
viszonylag melegek,
így a mélyben
lévő hideg víz
fölé áramlanak.
A nagyobb viharok időnként
annyira felborzolhatják
a felszíni rétegeket,
hogy a víz tekintélyes
mélységéig
felkavarodik, de a nagy
tó alsó
részei legnagyobbrészt
a fagypont közelében
vannak, koromfeketék,
oxigénszegények
és a sok legendás
szörnyekről szóló
mese ellenére
alig van bennük
élet.
|
Ezek a
tavak azonban mindennek
ellenére kitüntetett
biológiai helyzetben
vannak.
|
Mivel víztömegei
teljesen elszigeteltek,
az egyszer beléjük
települt és
valamikor meghonosodott
állatok nagyon
kevés újoncot
fogadnak be.
|
Vízi
életmódot
folytató vándorló
élőlények
csak a folyókon
érkezhetnek közéjük,
de ahhoz, hogy a folyón
az ár ellenében
visszaússzanak,
más kisebb tavakon
és vízeséseken
is át kellene
jutniuk.
|
Ezt nagyon
kevesen teszik meg,
így a nagy tavak
legtöbb lakója
olyan ősöktől származik,
amelyek valamikori forrásvizeikben
éltek.
|
Azok az
apró genetikai
változások,
amelyek ezekben az elszigetelt
kis közösségekben
felbukkannak, nem okvetlenül
tűnnek el, mint a nagyobb
populációk
tömegében,
hanem lassan rögződnek,
könnyebben fennmaradnak.
|
Így
aztán ezeknek
a tavaknak az állatai
hajlamosak kifejleszteni
saját, jellegzetes
fajaikat.
|
A Tanganyika-tó
körülbelül
másfél
millió éves,
és 130 olyan
bölcsőszájú
hal és 50 egyéb
halfaj él itt,
úgynevezett bennszülött
fajok, amelyek kizárólag
csak ebben a tóban
élnek. Hasonlóképpen
egyedülállóan
sok a benne élő
rák és
kagyló is.
|
A Bajkál-tónak
talán még
ennél is figyelemre
méltóbb
lakói vannak.
|
1200 állat-
és 500 növényfaj
él benne, és
ezek 80 százaléka
sehol másutt
nem található
meg.
|
Élnek
nagy, vörös
és narancssárga,
csíkos és
pöttyös laposférgek;
egy fura hal, amely
egy kilométer
mélységben,
a fenéken él;
és egy puhatestű,
amely mivel a tavak
vizeiben kevesebb a
kalcium, mint a tengerben,
sokkal vékonyabb
héjú kagylót
növeszt, mint tengeri
rokonai.
|
A tónak
megvan a maga emlőse
is : a bajkálfóka,
amely nagyon hasonlít
az északi-sarkvidéken
élő gyűrűs fókára,
majdnem bizonyosan annak
a leszármazottja.
|
Csakhogy
a tó több
mint 2600 kilométernyire
fekszik a Jeges-tengertől,
és ahhoz, hogy
a folyókon át
elérhessék,
a fókáknak
számtalan zuhogón
és vízesésen
kellett volna átkelniük,
ami a jelek szerint
meghaladja képességeiket.
|
Lehetséges
azonban, hogy az első
fókák
a jégkorszak
idején jutottak
le a folyók mentén
a tóhoz, amikor
az út még
alighanem sokkal rövidebb
és könnyebb
volt.
|
Napjainkban
a Bajkál-tóban
élő fóka
nemcsak családjának
egyetlen olyan tagja,
amelyik édesvízben
él, hanem jóval
kisebb is a többieknél.
|
Geológiai
értelemben a
tavak átmeneti
jelenségek a
Föld felszínén.
|
A levágott
folyókanyarulatok
akár néhány
évtizeden belül
is eltűnhetnek.
|
A nagyobb
tavak évezredekig
kitartanak, de még
ők is zsugorodóban
vannak.
|
Amikor
a folyók az állóvízű
tóba torkollanak,
lerakott üledékterhük
először deltákat
alkot, aztán
lassan szétterjed
a tavon és betölti
a mélyebb részeket
is. A tó feltöltődik,
a növényzet
lassan már nemcsak
a sekély partszakaszt,
de a nyílt vizet
is birtokba veszi. Gyökeret
vernek benne a növények,
és még
jobban kiszorítják
a vizet, száraik,
rothadó leveleik
és gyökereik
rendszeres lerakódásával.
|
Így
a tóból
előbb fertő, aztán
láp és
mocsár lesz,
végül pedig
termékeny rét,
amelyen még mindig
keresztülfolyik
a folyó, amely
eredetileg a tavat töltötte
fel.
|
A folyók
a tengerpartra vezető
síkságokon
játsszák
el öregkoruk utolsó
felvonását.
|
Lejtésük
most már olyan
enyhe, vizük folyása
olyan lassú,
hogy a legfinomabb részecskék
kivételével
itt már minden
üledéküket
lerakják.
|
Ismételten
homok- és iszappadok
vágják
ketté csatornáikat,
így folyóágak
labirintusává
ágaznak szét.
|
Amikor
innen száz meg
száz kilométer
távolságra,
a forrásuk körüli
magas hegyekben a viharok
lezúdítják
vizüket a mellékfolyóikba,
a megöregedett
folyók néhány
nap múlva hirtelen
felduzzadnak, medrükből
kilépnek, és
finom iszapréteget
rakva le, elárasztják
a síkságokat.
|
Ezek a
hirtelen, de rendszeres
áradások
zöld mezőket teremthetnek
a sivatagban, ahogy
a Nílus teszi
Egyiptomban.
|
A mérsékelt
égövi szárazföldeken
termékeny síkságokat
hoznak létre,
ahol bőséges
termés nő, mint
például
a Mississippi deltájában
a gyapot.
|
Az Amazonas
által elárasztott
síkság
Brazília északi
részének
nagy területeire
kiterjed. Ezek legnagyobb
részét
őserdő borítja,
így a folyó
áldásaiból
főleg a nagy fák
részesülnek.
|
Amikor
eljönnek az áradások,
a folyami halak a fatörzsek
közt kiúsznak
élelmet keresni
az elöntött
szárazföldre.
|
Sokan közülük
az ágakról
lehulló gyümölcsöket
gyűjtik össze.
Ez nem egyszerű alkalmi
étkezés,
amelyhez elvétve
hozzájuthatnak,
hanem ez az éves
nagy lakomájuk,
amelynek során
felszedik azt a tartalékot,
amellyel majd átvészelik
azokat a soványabb
évszakokat, amikor
meg kell elégedniük
a folyó medrével.
|
A törpeharcsák
különlegesen
nagy szájat fejlesztettek
ki, így meg tudnak
birkózni a gyümölcsökkel.
|
Kifejlődtek
egyes olyan pirájafajok,
amelyek húst
nem esznek, hanem majdnem
kizárólag
gyümölcsökkel
táplálkoznak.
|
A characinhalak
egyes fajtáinak
nagy, zúzó-őrlő
fogaik vannak, és
olyan erősek az állizmaik,
hogy még a brazil
diót is fel tudják
törni velük.
|
A fák
magvait azonban a halak
emésztőfolyadékai
nem pusztítják
el, fönnmaradnak,
és valahol másutt,
a sekély vizekben
kiürülnek.
|
Ezek az
Amazonas menti fák
a jelek szerint ugyanúgy
bízzák
a halakra magvaik szétterítését,
ahogyan másutt
az őserdő fái
a madarakra.
|
Igen sok
hal itt is szaporodik,
mivel ezek a vizek a
rothadó vegetáció
miatt igen dúsak,
és sok mikroorganizmus
él bennük,
amelyekkel a kis halak
táplálkozhatnak.
|
Most aztán
végül a
folyók közeledni
kezdenek a tengerhez.
|
Egyesek
csak néhány
kilométernyi
utat tettek meg forrásuktól
a tengerig, mások
számára
ez az út a kontinens
felét átszelte,
és hónapokig
eltartott.
|
A világ
legnagyobb folyója,
az Amazonas, több
mint 10000 kilométer
hosszú.
|
Bármely
adott időpontban a világ
édesvizeinek
kétharmada az
ő medrében folyik.
Torkolatánál
300 kilométer
széles, és
csatornák és
szigetek egész
labirintusát
alkotja, amelyek közül
némelyik nagyobb,
mint egész Svájc.
|
Ez a hatalmas
folyó még
akkor is őrzi jellegét,
amikor már a
tengerpartot elhagyva
a tengerbe ért.
|
1499-ben
egy spanyol hajóskapitány,
aki Dél-Amerika
keleti partjai mentén
vitorlázva nem
is látta a szárazföldet,
egyszer csak észrevette,
hogy nem sós
tengervízen,
hanem édesvízen
jár.
|
Az Amazonas
vize csak akkor veszíti
el identitását,
és keveredik
végül össze
az óceán
sós vizével,
amikor már 180
kilométerrel
is elhagyta a kontinens
szélét.
|