Nemere István: A varázsló bosszúja (Tvr-hét 1996/45) Különös bírósági tárgyalásról adott hírt az egyik portugál nyelvű hírügynökség: a kelet-afrikai Tanzánia egyik városában azért idézték bíróság elé a helyi varázslót, mert megkárosított egy lisszaboni üdítőital-gyárost. A portugál üzletember azért utazta be Tanzániát, hogy befektetési lehetőséget keressen. Az egyik faluban tudomására jutott, hogy a közeli erdőben csodatévő forrás buzog. A helybéliek meg is mutatták neki a forrást, amely nem volt bővizű, de az íze valóban rendkívül kellemes. Az üdítőgyáros értette a szakmáját és tudta: ha ezt a vizet palackozhatná, nemcsak Afrikában árusíthatná, hanem exportra is jutna belőle. A helyi vezetők őrömmel fogadták az üzletember ötletét, és áldásukat adták rá, hogy palackozót létesítsen a településen. A megállapodást írásba is foglalták, így a portugál úr joggal hihette, most már semmi akadálya az építkezésnek. Azt ugyanis nem vette komolyan, hogy a helyi varázslónak nem tetszik a palackozó ötlete. A varázsló nem hatóság - vélte az európai civilizációhoz szokott üzletember -, ezért aztán nem is ült vele tárgyalóasztalhoz. Ez pedig nagy hiba volt. Amikor ugyanis a portugál gyáralapító ismét kiment a forráshoz, annak a vize egyik pillanatról a másikra elapadt. Mintha elvágták volna! Egy csöpp víz nem jött többé a földből. A környékbeliek nagy patáliát csaptak, a portugál pedig megijedt. De azért nem mondott le a palackozóról. Úgy döntött: várni fog. Nem is várt hiába. Másnap már újra működött a forrás. Csakhogy megjött a varázsló is és kihirdette: a víz nem azért van, hogy üvegekbe zárják és elvigyék innen. Ez elsősorban a helybéliek vize. Amit a falusiak nem isznak meg, azt a Földanya ismét magába fogadja! A portugál persze már aláírta a szerződést a hatóságokkal, így abban bízott, nagy baj nem érheti. Elkezdte a könnyűszerkezetes épület felhúzását és beszerezte a palackozó gépsort is. Már majdnem elkészült az üzem, amikor a varázsló ismét "elzárta a vizet". Hogyan, s miként csinálta, senki nem tudja, hiszen őt magát nem is látták a környéken. Sőt! Tüntetően ki sem mozdult a kunyhójából, és mégis! Amikor csak akarta, a távolból is tudott hatni a forrásra, ami ilyenkor újra és újra kiapadt. A varázsló bent ült a kunyhójában, és az ajtónyitáson leselkedve csak annyit láthattak a kíváncsiak, hogy naphosszat imát mormol, miközben tollal, csonttal; kővel és emberi koponyával varázsol. A portugál ekkor fordult a bírósághoz. Azzal vádolta meg a varázslót, hogy természeti kincsétől fosztotta meg a lakóközösséget, a munkát adó üzemről nem is beszélve. Mire a bíróság kitűzte az első tárgyalást, a forrásból ismét csobogott a víz. A portugál már-már hajlott a falusiak rábeszélésére, és vissza akarta vonni a vádat, de amint elment a faluba, hogy a részleteket megtárgyalja, a víz ismét elapadt. Ekkor beindult az igazságszolgáltatás gépezete, és sor került a tárgyalásra. Az alperesként beidézett varázsló meg is jelent, mindenki meglepetésére "civilben", azaz nadrágban, trikóban, karórával a csuklóján, mint aki elejét akarja venni annak, hogy tiltott sarlatánsággal vádolják. Csak boglyas frizurája emlékeztetett a foglalkozására. A bírák, helybéliek lévén (és mert már több "földöntúli" ügyben döntöttek korábban is), hajlottak arra, hogy a varázslónak adjanak igazat, de a portugál ügy védje a munkahely-lehetőséggel, a palackozóüzemmel érvelt. Ekkor a varázsló a tolmácshoz fordult: "Mondd meg a fehérbőrűnek, hogy mától kezdve mindig lesz víz a forrásban. És nem ellenzem a palackozóüzemet sem, de csak egy feltétellel." - És mi lenne az? - csillant fel a remény a portugál szemében. - "Ha a víz, amit árulsz, a Varázsló nevet kapja és az én arcmásom díszíti a palackokat" - mondta a mai médiavilágban kissé már járatos varázsló. A hír szerint ekkor megcsörrent a telefon a bíró irodájában és jelentették: nincs öt perce, hogy ismét folyik a víz a forrásból, és éppolyan bőségesen, mint korábban. Azóta már a keleti partokon és néhány dél-afrikai városban is árulják azt a kellemes ásványvizet, amelynek Varázsló a neve és címkéjén egy boglyas frizurájú, mosolygós, fekete úr látható. Azt azonban máig sem tudja senki, hogyan tudta tetszése szerint megállítani és elindítani a forrás csobogását a névadó afrikai sámán.