Nemere istván: Van-e élet a lábunk alatt? (Tvr-hét 2002/41) A cím megtévesztő. És ez nem véletlen. A "lábunk alatt" kifejezést az egész Földre értjük. De nem a felső rétegekben mászkáló hangyákra, vakondokra és barlangi rákokra, hanem arra, amit nagy írók és még nagyobb fantaszták többször feszegettek már: lehetségese valamilyen élet a Föld belsejében? Jules Verne ("Verne Gyula") megírta az Utazás a Föld középpontja felé című könyvét. Azt még a tudomány akkori állásánál is sejtette, hogy nem mehet el a végsőkig. Vagyis hőseit nem küldheti el egészen a középpontba, ahol a fizikai körülmények - nagy nyomás, iszonyatos hő, folyékony magma - biztosan elpusztítaná őket. De azért megadta az alaphangot: írt hatalmas földalatti tengerekről, fényt kibocsátó élőlényekről, és a felszínen már sok millió éve kipusztult állatokról... Később sokan felkapták ezt az eszmét. Ezek egyike volt Adolf Hitler, aki szentül meg volt győződve, hogy a Föld belseje üres vagy legalábbis üreges, és ott élhetnek, vagy talán élnek is más lények. 1943-ban állítólag a haditengerészet egyik tengeralattjáróját, az U-209-est el is küldte egy kutatóexpedícióra, de sem a hajó, sem legénysége nem tért vissza többé. Feltehetjük, hogy elvesztek, de azt is, hogy dezertáltak, látva a háború közelgő kimenetelét. Mások azonban azt állítják, hogy a legénység odalent maradt... Egy amerikai amellett kardoskodott hogy járt már odalent, a lejárat Szibériában van, és követelte a kormányától, hogy az USA foglalja el ezt a "másik földet". Persze mindenki kinevette, és az amerikai csapatok nem indultak el Szibéria felé. Kiderült, hogy már az ősi Indiában is hirdettek hasonló elveket, és az egész emberi történelmen végigvonult egy meg-megszakadó vékony szál. Nem is olyan régen, a huszadik század közepén még azt is állították egyesek, hogy az Antarktisz közepén egy mély völgy húzódik, ahol nagyon kellemes az időjárás, nyoma sincs a fagynak. Az amúgy is szélhámosságairól ismert amerikai "felfedező" és "sarkkutató", Byrd admirális (aki állításával ellentétben sohasem jutott el az Északi-sarkra) azt is állította, hogy repülőgépről látta ezt a csodaszép várost a Déli-sarkon... Merthogy ott lenne a lejárat egy másik, csodaszép világba - mondták és mondják sokan. Ezzel szemben mi azt állítjuk, hogy aligha van élet "odalent". Az örök sötétség birodalmában az összes műszeres mérés csak egybe függő kőzettömegeket mutat, a fizikai kutatások is egynemű vagy majdnem egynemű közegként ábrázolják a Földet. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne élhetnének valakik odalent - de kevesen, elszigetelten, és közel a felszínhez. Ők pedig aligha képviselnek másik civilizációt, mint ahogy a világuk sem másik Föld. Jobban kell ügyelnünk erre az egyre, amelyet itt a felszínen belaktunk - mielőtt még elveszítjük. Mielőtt annyira beszennyezzük, hogy itt már élni sem lehet. Mert nincs másik Föld, nincs mentőcsónak, amelyre átszállhatnánk.