Nemere István: Repültek-e őseink? (Tvr-hét 1999/08) A kérdés a mai tudós számára nem kérdés, a válasza természetesen nem. Akadnak azonban olyan jelek az őstörténetből és főleg az őskorból, amelyek mintha ennek ellenkezőjére utalnának. Az egyik első ember, aki repült - ugyan nem önszántából - , valószínűleg Gilgames volt. Ő ugyan azt mesélte a régi mezopotámiai eposz szerint, hogy hatalmas sasmadár ragadta fel, de a leírás egyes részletei arról győznek meg bennünket, hogy ez csupán metafora. Mivel az "istenek", azaz a földönkívüliek járművéhez hasonló szerkezetet sem ő, sem a korabeli emberek nem láttak, hitük szerint repülni is csak a madarak tudtak. Ezért nincs abban semmi csodálatos, hogy Gilgames, a hős király is óriási sashoz hasonlította a szerkezetet, amely felemelte a földről. Hogy valóban sor kerülhetett ilyen repülésre (legfeljebb az utast nem Gilgamesnek hívták), azt néhány jellegzetes leírás bizonyítja. Valakinek ugyanis valóban fel kellett emelkednie ilyen magasra, hogy láthassa - amiről az eposzban is szó van -, hogy a föld szélei legörbülnek, vagy hogy emelkedés közben az ember úgy érzi, a lába ólomként elnehezedik. E "tüneteket" csak olyan ember írhatta le sok ezer éve, aki maga is repült. Ezt pusztán fantáziával nem lehet kitalálni. A másik repülő ember a bibliai Ezékiel próféta lehetett. A rejtélyes idegenek a repülő szerkezetükkel többször is visszatértek hozzá, és elvitték magukkal egészen távoli tájakra. A "próféta" nem túl pontos, de érthető technikai leírást hagyott hátra a szerkezetről. Hogy nem látomásról volt szó, annak bizonyítéka az, hogy a leírás alapján a szerkezet egyes szellemes elemeit rekonstruálhatták, sőt az egyikből modern, szabadalmaztatott műszaki találmány lett. Érdekes, hogy mind az egyház, mind pedig a tudomány a mai napig csupán "víziónak" tartja mindazt, ami Ezékiellel történt a Krisztus elölti hatodik században. Mások szerint ugyan mindez valóban megesett, de a jármű nem földönkívülieké, hanem közelebbről meg nem határozható, rejtélyes földieké volt. Vagyis hőlégballon, amelyet légcsavarral hajthattak a kívánt irányba, és így huszonnégy óra alatt akár ezer kilométert is megtehetett a szerkezet. De a magyarázók adósak maradtak egy apró információval: kétezer évvel a Montgolfier fivérek találmánya előtt ki használt volna léghajót a földön? Vannak más jelek is. Az egyik ősi perui szentélyben kőbe vésett feliratot és rajzot találtak. Egyes kutatók szerint a rajz hőlégballont ábrázol, amelyet légcsavarral lehet hajtani vízszintes irányban. A rajz korának meghatározása nehézségbe ütközik. A régészek megegyeznek abban, hogy ez a Chavin de Huantar-i kultúrához tartozó lelet valamikor Kr. előtt 800 és 500 között keletkezhetett. Most már csak azt kellene megfejteni, volt-e valami köze ennek a latin-amerikai kultúrának - Ezékielhez. Vagyis a korabeli Ázsiához. Át tudtak-e kelni az óceán fölött ilyen, végső soron mégiscsak primitív eszközzel 2500 évvel ezelőtt? Amikor mindeddig még a legmodernebb technikát felvonultató hőlégballonnal sem sikerült megkerülni a földet! Mindenesetre arról a csodaszép szentélyről, amit Ezékielnek megmutattak a hajó vezetői, könnyen kiderülhet: éppen Peruban volt! A Bibliában leírt épület mérete és külseje ugyanis megegyezik azzal a ma már sajnos romos szentéllyel, amit éppen Chavin de Huantar környékén tártak fel a régészek. Aki nem hiszi, hasonlítsa össze a két leírást: a bibliait és a régészekét. Még egyes lépcsők, falak leírása is azonos, nem is szólva arról, hogy a perui szentély is úgy van tájolva, ugyanolyan tájbéli környezetben épült fel a maga idejében, mint amit a "vizionáló" légi utas leírt. Sokáig azt hitték, Ezékiel izraeli várost és szentélyt ír le. Ám a leírás egyes jellemző részletei - a buja növényzet és halban gazdag víz - semmiképpen nem illik a már akkor is eléggé sivatagos izraeli tájhoz. A buja növényzet a perui trópusi őserdőre emlékeztet inkább. Ahhoz, hogy ezt elhiggyük, azt is el kell hinnünk, hogy valakik kétezer-ötszáz éve idelátogattak az űrből, és olykor embereket vittek magukkal repülni. Vagy azt kellene elfogadnunk, hogy olyan fejlett volt a földi technika, hogy már akkoriban is lehetett közlekedni a levegőben. Méghozzá a kontinensek között is.