DEBORA VAARANDI
Fogalmazványának hagyatéki jelzetszáma: Ms 5936/6.
Első megjelenés: Kritika, 1981. november, 2. Közreadja: W[intermantel] I[stván].
Az írás fényképpel és az alábbi közreadói megjegyzéssel jelent meg:
„Hatvan éve született Pilinszky János. Hadd emlékezzünk ez alkalomból a költőre egy rövidke esszéje közlésével. 1976 novemberében–decemberében írta, amikor igen rossz egészségi állapotban – úgy emlékszem, Szigligeten – a világtól elzárkózva pihent, gyűjtött erőt. Debora Vaarandi észt költőnő, műfordító és szerkesztő verseiből a Szovjet Irodalom című folyóirat készített válogatást 1977. 3. számába, Ágh István, Hajnal Anna, Hatvany Dániel, Képes Géza és Tandori Dezső fordításában. Pilinszky a nála öt évvel idősebb, lírájában Auschwitz emlékét őrző költőnő verseivel e folyóirat kérésére ismerkedett meg az új fordításokból és Bede Anna, Bella István, Csanádi Imre, Kardos László, Rab Zsuzsa és Veress Miklós korábbi fordításaiból. Pilinszky, akinek az orosz irodalomból Dosztojevszkij igen mély élménye volt, s akinek moszkvai útja – a nagyváros egyetemes élménye – volt emlékezések szerint a Nagyvárosi ikonok élményforrása, a szovjet irodalommal való eme találkozásánál saját alapélményét fedezte fel az észt költőnőben is. Szövegén nem a megírás körülményei érződnek, a költő egyénisége mutatkozik meg itt is a maga teljességében. Az írás most jelenik meg először.”
Vaarandi Auschwitz című versét Rab Zsuzsa fordította; in: Észt költők. Huszadik századi észt líra. Európa, Bp. 1975. 417–422.
Pilinszky ismertetőjében szabadon idézi Simone Weilt; vö.: S. W.: Kegyelem és nehézkedés. Pilinszky János fordításai. Vigilia, Bp. 1994. 51.