megállanék egy plakátnál
 
valahol az üres telken
s ráülnék egy papirlapra
 
[két kezem a két zsebemben
 
(egyikben rossz villamosjegy
 
s ujságlapba göngyölt tészta)
 
undor nyála szájamon]
szellőztetném égő lábam
 
szárítgatnám izzadt zoknim
[de (illemből) nem köpködném
 
(szebb volnék a „szent János”-nál]
míg lábam egy fene nagy dög
 
nyalná… (mint a „szent Ferenc”-ét)
(míg fenébe nem rugdalnám)
 
s ülnék újra....
 
(egymagamban)
üvöltözve....        (úgyse hallnák)
 
s peregne........
 
az ujságlapra.......
 

(19337?; Ms 5933/17)