Nemere István: Mese az őslevesről (Tvr-hét 2002/45) Azt meséli a komoly tudomány, hogy valaha régen - három és fél milliárd éve - bolygónk felszínén őstenger volt, őslégkörrel. Nem volt oxigén, csak hidrogén, nitrogén, nitrogén-cianid, vízgőz, szénmonoxid, ammónia és némi metán. Ekkor jött egy ősvillám, belecsapott a gázokba és a vizes masszába, és ekkor a gázmolekulák egyszerű szerves molekulákká tömörültek, majd a vízbe estek, és ott roppant bonyolult vegyületekké álltak össze: fehérjék, zsírok, nukleotidláncok lettek belőlük. De ez még nem volt elég - így az elmélet -, ezután nukleinsavak jöttek létre, amelyek elkezdték másolni saját magukat. Az önmásoló vegyületekre membrán került, és létrejöttek a sejtek. Egysejtűek, soksejtűek, növények, állatok, emberek... Hát ez így csak mese... Már Pasteur is megmondta, hogy "élő csak élőből keletkezhet". A tudomány mai fejlett laboratóriumaiban sem tudott soha élőt létrehozni élettelen anyagból. A teremtéspártiak tudományos érvei szerint a fenti őslevesben és gázokban ez nem is lehetséges. Már csak azért sem, mert az őslégkör nem volt oxigénmentes, akkor viszont redukció lépett volna fel. Ez azt jelenti valójában, hogy a tudósok egyszerűen letagadják az oxigén jelenlétét az ősgázban, mert ha bevallanák, az egész elméletük összedőlne. Van persze több érv is. Ha létezett volna ősleves, akkor ma számos lelőhelyen kellene lennie szerves nitrogénes vegyületlerakódósnak, üledékrétegnek vagy nitrogén tartalmú szénrétegeket találhattunk volna. De ilyesmi nem került elő. Még ha lett volna is ilyen tartalmú ősleves, összetevőit szétbontották volna a Nap ibolyántúli sugarai, koncentrációjuk csökkent volna a légkörben, sőt, ez a sugárzás az ősóceán vizében is elpusztította volna a legtöbb szerves vegyületet. Tehát úgy a levegőben, mint a tengerben túl kicsi volt az anyagok koncentrációja ahhoz, hogy efféle "kémiai evolúció" létrejöhessen. Azt pedig minden vegyész tudja, hogy az aminosavak és nukleotidok reakciói vizes környezetben nem működnek, a szükséges összetevők itt nem kapcsolódhattak össze. Ez vajon sohasem jut az elméletet mint igazságot terjesztők eszébe? Mellesleg már a villámcsapás mint életet indító impulzus ötlete is megbukott. Ez ugyanis kis területen és időben túl nagy energiát ad át, ami lerombolná a meglévő makromolekulákat. Ugyanezen okok miatt az impulzus nem származhatott ultraibolya-sugárzásból és/vagy vulkáni tevékenységből sem. Arról már nem is beszélünk, hogy a ma élő legegyszerűbb sejt is legalább négyszáz bonyolult fehérjemolekulából, ezek mindegyike háromszáz, meghatározott sorrendben következő aminosavból épül fel. A fehérjéket pedig húszféle aminosav alkotja... Szóval: egy vagy akár egymillió villámcsapás sem hozhatott volna létre akár csak egyetlen sejtet sem, amelyben sok egyéb anyag is található, és olyan bonyolult folyamatok zajlanak, akár egy erőműben. Csak az a biztos, hogy az élet így nem keletkezhetett, hiába állítják ezt a tudósok.