Nemere István: Nem csaló a parafotós! (Tvr-hét 2000/02) Ted Serios egyike volt azoknak, akiket a parafenomének "leleplezésére" szakosodó, kiöregedett mágus, James Randi megtámadott. A maga idejében - még a hetvenes és nyolcvanas években - Randi többször belevetette magát ebbe a küzdelembe. Azt állította, hogy minden parafenomén csaló. Legfeljebb ügyes bűvész, semmi több. Néhány zavaros, a szélhámossággal határos ügye miatt azonban a "szkeptikus" Randit magát is szélhámosnak tartják, ahogyan azt régebbi könyveimben magam is megírtam. Serios esetében azonban emberére akadt a mágus. A szállodai alkalmazott férfi nevét 1962 után ismerte meg a világ. Gondolati úton bármilyen képet rá tudott vinni egy zárt fényképezőgép lemezére vagy filmjére! Előbb egy paranormális jelenségek kutatásával foglalkozó illinoisi intézmény próbálta megfejteni a titkát, később pedig a denveri egyetem orvostudományi tanszékének professzora és társai vizsgálták meg a rendkívüli képességű férfit. Eisenbud professzor 1967-ben könyvet is írt Seriosról és képességéről. Ebben a könyvben olvashatta először a nagyközönség, hogy van olyan ember a világon, aki belenéz a fényképezőgép lencséjébe, majd az agyából kiküldött hullámokkal tetszés szerinti képet "varázsol" a lemezre, és az ott előhívás után megjelenik. Ezek a képek ismert vagy ismeretlen, de konkrétan létező épületeket ábrázoltak - olyanokat is, amelyeket Serios azelőtt sohasem látott a saját szemével, és csak nagyjából sejtette, milyenek lehetnek a valóságban! Ha polaroid gép filmjére vitte fel "gondolati úton" a képeket, akkor azokat az akció után tíz másodperccel már elő is hívhatták, és a kísérletezők meggyőződhettek Serios tevékenységének eredményes - és főképpen: igaz - voltáról. Megesett, hogy a sajtóban látott egy fotót a világ másik végében álló szállodáról, és egy nappal később már azt vitte fel rejtélyes úton-módon a lemezre. Az egyik legérdekesebb esete az volt, amikor egy ismert Hilton hotelt kellett felvinnie a lemezre, de ő tévedésből egy másik Hilton szállót "varázsolt" oda - igaz, a tévedésről még azelőtt szólt, hogy a lemezt előhívták volna. A szélhámosokra vadászó James Randi mindent megtett, hogy a rá jellemző, nemesnek nem mondhatá eszközökkel (éjjel-nappali megfigyelés, provokátorok ráküldése, megvesztegetés stb.) őt is kiiktassa a parafenomének közül, és rábizonyítsa, hogy csalt. De ezúttal sem sikerült neki. Pedig odaküldött segédei nemegyszer próbálták megzavarni Eisenbud kísérleteit, és a legvadabb pletykákat terjesztették Seriosról szóban és írásban, a sajtóban. Azt állították, hogy Serios részeges alak, akinek a szavára nem lehet adni. Nem is a szavát kellett figyelni, hanem azt, amit tett... Ez pedig nagyon is aláásta Randi omladozó "tekintélyét". Semmiképpen sem lehetett azt mondani, hogy Serios valahogyan behatolt a fényképezőgépbe. Már csak azért sem, mert a kísérletező tudósok, illetve a kísérletben részt vevő szkeptikusok a saját fényképezőgépükkel tehették próbára a parafenomént. Ahányszor Serios az objektívbe nézett, és arra koncentrált, hogy a filmre felvigye a sohasem általa kitalált, hanem a kísérletezők által követelt képet - nem lehetett csalásról beszélni.