Nemere István: Kevert ősemberek? (Tvr-hét 1999/52) Eddig úgy tudtuk, hogy a mai emberek elődeit alkotó cro-magnoni ősemberek Afrikából vándoroltak át a többi kontinensre, és az ott régebben élő neandervölgyieket egyszerűen kiirtották, majd elfoglalták a helyüket. Hogy mi nem a neandervölgyiektől származunk, azt az ősi csontokban talált DNS-minták alapján is bizonyíthatták. A mai emberek, vagyis mi, mindnyájan nem a neandervölgyiek, hanem a későbbi, Afrikából szétterjedt cro-magnoniak utódai vagyunk. Ezek mintegy százezer évvel ezelőtt kezdték vándorlásukat, és néhány tízezer év alatt eljutottak Eurázsia összes területére. (Az elmélet nem magyarázza meg, hogyan kerültek Ausztráliába. És amerikai betelepedésük eddig biztosnak hitt adatai is rég összeomlottak. Nem tíz, és nem is harmincezer évvel ezelőtt vándoroltak át Ázsiából a Bering-tenger szigetein, hanem már régebben is ott éltek. De kik voltak ők?) Most azonban komolyabb dologról van szó. Régóta úgy tanítják az iskolákban, hogy a neandervölgyiek legkésőbb 40-50 ezer évvel ezelőtt végleg és nyomtalanul kihaltak, helyüket pedig a mai emberhez már külsejükben is tökéletesen hasonlító cro-magnoniak foglalták el. Ezt semmi nem látszott aláásni egészen 1999-ig. Az idén azonban Portugáliában találtak egy "hibrid csontvázat". A négyéves kisgyermek csontváza egyszerre mutat neandervölgyi és cro-magnoni jellegzetességeket. Ez tehát azt jelzi, hogy talán szó sem volt nagy és végletes harcokról. Az is előfordulhat, hogy a két nép közül egyik sem akarta mindenáron kiirtani a másikat. A tudomány szempontjából a legnagyobb csapást a csontváz kora jelenti. Ami semmiképpen sem lehet több - a legmodernebb eszközök segítségével mérték meg - 24.500 évnél! Szó sincs tehát arról, hogy 40-50 ezer évvel ezelőtt kihalt volna az utolsó neandervölgyi, és attól kezdve eljött az "aranykor", vagyis a már-már modern külsejű és értelmes cro-magnoniak osztatlan uralma a Főidőn. Ha így lett volna, akkor Portugáliában hogyan születhetett huszonnégyezer évvel ezelőtt egy kisfiú mindkét csoport anatómiai jellegzetességeivel? Arról nem is szólva, hogy az eddigi kutatások azt valószínűsítik: az Afrikából érkezett jövevények és a neandervölgyiek csak négyezer évvel korábban keltek át a Pirreneusokon, és kezdték belakni az Ibériai-félszigetet. Vagyis annál régebbi emberi települések nyomaira sehol nem bukkantak. De ha így van, akkor ez újabb bizonyíték arra, hogy az afrikaiak nem irtották a neandervölgyieket, hanem közösen hódítottak meg egyre újabb területeket. Innen már csak egy lépés az újabb kérdésfelvetés: Ha ez így történt az Ibériai-félszigeten, akkor miért ne eshetett volna meg másutt is? Akár Európában akár Ázsiában? Éppen ideje lenne - figyelmeztetnek néhányan - hogy ismét DNS-vizsgálatoknak vessék alá a cro-magnoniak hitt ősemberi csontmaradványokat is. Hátha azokról is kiderül, hogy "hibridek"? Ebben az esetben ugyanis bebizonyosodna egy eddig dogmaként tisztelt elmélet tarthatatlansága, mi több - hamis volta.