GYALOGOLVA

UTAK
Sürgettem volna a gyorsvonatot;
sok volt a két óra Pincehelyig.
A másik kettő a porban, gyalog
fel Ozorára – lám ez jólesik.
KÚT
Megismerem az útmenti kutat,
hűs rémülettel van színig tele.
Gyerekkori első kalapomat
két korty közt ebbe ejtettem bele.
VÖDÖR
A vödör szélén az idők során
jó csorbát vájt a sok szomjas ajak.
Köztük enyém is. Vaj’ másutt maradt
jel ennyi is eltikkadt szám után?
ÜRGE
Füttyent az ürge és fut, hogy szalad!
Mintha az volna, kit egykor megfogtam
s eldobtam, látva, rögtön megharap.
Ne fuss, mosolyom cikáz csak nyomodban.
EGYSZERŰ MÓDSZER
Nem titkolom költő-metódusom.
Minden fehér kilométerkövet
az ülőhelyért verssel tisztelek.
Bár így mehetnék végig sorsomon.
BÉKE
A szöllők közt magas, szép színes kőkeresztek
jelzik a helyt, hol okot halni adtak
az ozoraiak a pincehelyieknek
s a pincehelyiek az ozoraiaknak.
VILÁG
Mint bokára-éhes komondorok
morogják a távol világ dühét
mögöttem a táviróhuzalok.
Sietek, félek hátranézni még.