Nem érdemelnek meg az emberek minket. |
| Van egy világ, van egy szabad hon, |
| hol mi uralkodunk, hová leviszlek, |
|
Ott szerettelek meg. Jobbra néztem: álnok |
| Rómák (mert ott éltél) lobogtak. |
| Balról – hessentve füstként a világot – |
|
Elpusztul a föld, ég. Semmi se kell. Állok. |
| Nézlek féltékenyen, te gyenge, |
| hogy’ népesíted be a pusztaságot: |
|
|