KÉT FELE VER A SZÍV…

Két fele ver a szív, egy igen és egy nem.
 Harc ez is – de kell szebb?
Mit tudod te, mért élsz, míg rá a kegyetlen
 halál nem felel meg!
S a kegyes szerelem – ha egy szabadabban
 szaladó ütemre
ráfelel egy lágyabb, akár e dalokban,
 háláját üzenve.
A tenger a földdel, föld faggyal vitázik,
 ti nők a halállal.
Öletekig csap, de felfutva odáig,
 tajtékkal aláhull.
Ő dob tefeléd is, igéri, öledben
 harcát ha kivívta,
tanyát verve benned, üresen hagy engem,
 ha egy pillanatra.