BEH PIHENNÉK…

Beh pihennék. Harminc… harmincöt év, lássad,
 hogy híven bevalljam:
levegőt kell vennem. Már a kimondása
 nehéz egy darabban.
Tán csak azért mondom – szivedet gyötörve –
 csak azért a multat,
hogy a másik részt, a még tele jövőt te
 vállalni tanuljad!
Ahogyan tárgyait a kezembe adta,
 ez a világ itt lent
úgy ürült, szegényült – küldött magasabbra.
 Elejtettem mindent.
Ritkul a lég. Amit még ez a föld nyújthat –
 vedd ki a markomból,
mint a gyerekéből a fegyvert s a gyujtót.
 Vegyél át magamtól.