Nemere István: Az üstökös jön - és megy tovább (Tvr-hét 1997/18) A elmúlt hetekben tudósok és laikusok lesték az eget, hogy nyomon követhessék a Föld közelében repülő ritka vendéget, a Hale-Bopp üstököst. Biztosan háború lesz! Vagy még rosszabb, itt a világvége! - riadtak meg az egyszerűbb emberek. Mert ennek a fura, csak nagyon ritkán látható égi vándornak ősidők óta rossz a híre. A tudósok körében már sokkal kedvezőbb kép alakult ki róla. Nobel-díjasok állítják: nagy a valószínűsége annak, hogy az élet csíráját is üstökös hozta a Földre. Igaz, valóban okozott tragédiát is. Feltételezhető ugyanis, hogy 65 millió évvel ezelőtt egy ilyen égi vándor csapódott a Földbe, azért pusztult ki az élet, a dinoszauruszokkal együtt. Ez az esemény pedig, az akkori élőlényeknek valóban a világvégét jelentette. Ez az üstökös a Comet c/199501 (Hale-Bopp) nevet viseli. Névadói (Hale és Bopp) azonban nem jól felszerelt obszervatóriumban ülve fedezték fel, ahogyan sokan képzelik. Mindketten lelkes üstökösvadászok, akik éjjelente az eget kémlelik. (Egyébként átlagosan ezer órát kell a szabadban töltenie annak, aki üstökös felfedezésére vágyik.) Alan Halenak csillagrszati doktorátusa van, ám az a kedvenc hobbija, hogy szabad szemmel és kicsiny távcsővel tanulmányozza az égboltot. Új-Mexikó hegyeiben már vagy négyszáz órája lesett üstökösre, amikor 1995. július 22-én éjjel végre észrevett valamit. Boldogan állapította meg: ez az, amire várt! És szinte ugyanebben az időpontban látta meg a másik felfedező, Thomas Bopp is a fura égi tüneményt. Bopp teljesen amatőrként leste az eget az arizóniai sivatagban. Otthon lázasan tanulmányozta a csillagatlasz térképeit, és mert egyiken sem találta azt a fényes csóvájú pontot, végre elhitte: felfedezett egy addig ismeretlen üstököst! De mi is valójában az üstökös? Ez a mostani egy csaknem harminc kilométer átmérőjű, piszkos jégtömb. Rengeteg por, gáz és mindenféle vegyi elem fagyott össze ekkorára a 270 fokos hidegben. Ez az óriási tömb attól válik üstökössé, hogy a Naphoz közeledve az anyaga párologni kezd. Minél közelebb kerül a Naphoz, annál jobban párolog, végül aztán már millió kilométerre húzza maga után a gázfelhőjét. Százszor olyan gyorsan repül, mint a vadászrepülők, és húszszor akkora, mint az a társa, amelyik hatvanötmillió évvel ezelőtt becsapódott a Földön, és csaknem kétszáz kilométer átmérőjű krátert gyűrt bolygónk felszínébe. A Hale-Bopp 197 millió kilométerre közelítette meg a Földet március 22-én, amikor a legközelebb járt hozzánk. Szerencsére! Mert ha a pályája másképp alakul, és mondjuk becsapódik a Földbe, az élet szinte bizonyosan megszűnik, mert évtizedekig olyan vastag porfelhő borítaná az eget, hogy nem tudna áthatolni rajta a napsugár. A keresztény fundamentalisták alighanem erre alapozzák, hogy így jön majd el a világvége. És hiába kerülte el Földünket az égi vendég, mivel közeledik a kétezredik év, továbbra is hangoztatják, hogy a Hale-Bopp hozza el a világvégét. Más fanatikusok idegen űrflottára gyanakodnak, és ezt a hírt terjesztik az Internet csatornáin is. Eközben az üstökös csak repül, repül, már egyre távolodik, s mire e sorok megjelennek, már távolabb lesz tőlünk, mint a Nap. A tudósok szerint nem most járt itt először. Legutóbb 2500 éve, előtte pedig ötezer, hétezerötszáz és tízezer éve. A Nap közelébe kerülve csaknem 400 tonna por válik le róla másodpercenként. Mégsem fogy el, mert távolodva a Naptól ismét összegyűjt mindent, a tömegvonzás újra "ráragasztja" a részecskéket. A Naptól távol csupán egy fekete, fénytelen, szabálytalan tömbnek látszik. A 2011-ben földközelbe érkező Wirtanen üstökösre automata űrszonda küldését tervezik a kutatók, hogy még jobban felderíthessék az üstökösök titkát. Ez azonban még a távoli jövő. Most inkább aki teheti, nézze a Hale-Bopp-ot, mert csak májusig látható, aztán két és fél évezredet várhatunk, mire megint földközelbe ér.