Nemere István: Gyanús tárgyak (Tvr-hét 1996/50) Az utóbbi évszázad kutatói egyre-másra bukkannak olyan tárgyakra ásatás közben, melyeket nemcsak ők, de még a logikusan gondolkodó laikusok is gyanúsnak tartanak. És joggal, mert ezek a tárgyak anakronisztikusak, sehogyan sem illenek bele a maguk idejébe, alaposan eltérnek az adott korszak kulturális fejlettségétől. Ráadásul felborítják eddigi tudásunkat, a történelmi időrendiséget, sőt, olykor arra engednek következtetni, hogy az évezredekkel ezelőtti emberi civilizáció valamilyen külső, kozmikus behatás, folyamat vagy esemény alá kerülhetett. Az egyik ilyen gyanús tárgy az antiküthérai leletként ismertté vált ókori 'számítógép'! A szerkezetet 1901-ben találták a görög Antiküthéra sziget partjainál, egy kétezer éves görög hajómaradványban, több más tárggyal, szoborral, amforával stb. együtt. A gépezetet sziklaszerűen magába zárta a két évezred során ráépült, megkövesedett tengeri élővilág. Felszínre hozása után fél évszázadig hevert a múzeumban, senki sem tudta, mi lehet. Csak annyit lehetett látni belőle, hogy valamiféle fogaskerekes mechanizmusról van szó. Már ez is csodálatra késztette a kutatókat, ugyanis a több ezer éves görög kultúrában nyoma sincs ilyen szerkezetnek, fogaskerék meg végképp nem volt. A görögök nem építettek gépeket, nem kísérleteztek. De mégiscsak itt van ez a valami, ami kétezer évvel korábban süllyedt el a tengerben egy görög hajóval együtt. Mi lehet, mi célt szolgált? Az egyik kutató a hatvanas években alaposabban szemügyre vette, és megdöbbent. Ahogyan meghökkent a világ is a bejelentésétől. A különös szerkentyű mérésre szolgált. A több tengelyen lévő csaknem negyven, rendkívül pontosan illeszkedő fogaskereket kilenc különféle skálára lehetett beállítani, vagyis ennyiféle módon mértek valamit az elforgatott kerekek. De mit? Mivel a burkolat az esetleges magyarázó felirattal vagy képpel rég elporladt, csak a váz maradt. A kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy a szerkezetet csillagászati számításra, helyzetmeghatározásra használták. Vajon kik kezelték, és főleg kik gyártották? A fogaskerekek annyira egyformák, és olyan pontosan illeszkedtek, hogy az nem lehetett kézimunka terméke. Ám hol volt olyan precíziós gyár kétezer évvel ezelőtt, amelyben ilyen érzékeny műszer készülhetett? Nem csoda, hogy felmerült az a gondolat is: a szerkezet nem földi eredetű. Bizonyára idegenek használták vagy készítették, talán a földi emberek egy kivételezett csoportja számára (talán az atlantisziaknak...), és a gép, ki tudja, milyen regényes körülmények között került görög földre az évezredek során, aztán meg a tenger mélyére. Mindenesetre a lelettel foglalkozó kutatók máig rejtélyként kezelik a tárgyat és eredetét. Egyikük, véletlenül, igen találóan fogalmazott: "Az, hogy a Krisztus utáni első századból számítógépet találtunk, annyira lehet valószínű, mintha Tutanchamon sírjában repülőgépre leltünk volna". A hasonlat "ült". Az egyiptomi fáraók sok ezer éves sírkamrájában igenis találtak 'repülőt'! Nem is egyet! Modellnyi, néhány centis, vagy kicsit nagyobb méretben. A szakkarai piramisokból előkerülő kis szobrocskákat a kutatók sokáig "madárként" vették leltárba. Honnan is sejthették, hogy repülővel van dolguk, ráadásul a "pilótafülke" helyére az ókori gyártók madárszemet festettek. Csakhogy a modern repüléstudományi laboratóriumban elvégzett tesztek és egyéb vizsgálatok megdöbbentő eredményre jutottak: a figurák szárnyának felületi kiképzését, formázását az alkotó olyan tárgyról mintázta, amelynek szárnyát és farkát a repülés avatott szakértői mint hordfelületet építették meg...! A különös madár-modellből - az antiküthérai számítógéplelettel ellentétben - nem csupán egyetlen darab került elő. A gizehi piramisokban ugyan nem, de másutt találtak hasonlót. Amikor pedig a különös leletnek a híre elterjedt, kiderült, hogy hasonlót - 'fémből' - már a perui és kolumbiai indiánok is készítettek. Az övék inkább a mai deltaszárnyú 'katonai vadászgéphez' hasonlítanak. A modellek vizsgálatát a New York-i Aeronautical Institute-ben végezték, és a végső eredmény minden kétséget kizáróan az volt: 'a több ezer éves lelet egytől egyig repülőgépmodell!' Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: mi kapcsolhatta a több ezer évvel ezelőtti, még a vasat sem ismerő egyiptomiakat a mai repülő szerkezetekhez? Földön kívüli idegenek hagyták rájuk? Vagy egy sokkal korábbi, a maihoz hasonlóan fejlett, ám pusztulásra ítélt földi civilizáció hagyatéka? Jó lenne tudni. A jelek szerint azonban ennek a tudásnak még nem jött el az ideje.