Ősz. Csigaléptekkel indul a lélek utánad, |
| boldog csöndre tanítsz. Tódul a tétova táj: |
fecske-gerincű ágak, csöpp halszálka füvecskék, |
| szódavizes ködben sírnivaló a sirály; |
húrvékony, nikotin-árnyak közt halszemű fények, |
| só-sziromú reggel, mentholos alkonyatok; |
– mint a kalózok imája hólyagzik a vizen föl, |
őszi könyörgés száll, megcsalt élet muzsikája, |
eltűnt édeni arc, a tél jön, a téli fehérség… |
|