Nemere István: A szervezet belső órája (Tvr-hét 1996/34) Az élő szervezet működése jelentősen függ a természet ritmusától. Az évszakok változása, a nappalok és éjszakák, az apály és a dagály állandó ritmusa a Hold és a Nap állandó ritmusával van összefüggésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a belső biológiai ritmus teljesen azonos a környezet ritmusával. Az annál sokkal bonyolultabb! Állatkísérletek sorával sikerült bizonyítani, hogy a belső ritmusok kialakulásának képessége öröklődő természetű, és akkor is működik, ha az állatokat teljesen elszigetelik természetes környezetük közvetlen hatásától. Az embernél azt figyelték meg, hogy a különféle ritmusok a születés után különböző idővel kezdenek működni. A bioritmus-elmélet egyik megteremtője, dr. Hermait Swoboda bécsi pszichológiaprofesszor 1904-ben megjelent tanulmányában két fontos ciklust említ, amely az ember életét jelentósen befolyásolja: az egyik 23 napos és a fizikális: állapotot határozza meg, a másik 28 napos és az érzelmi állapotot érinti. Alfred Telschet osztrák mérnök még tovább ment és egy 33 napos periódust is megjelölt, amely az ember szellemi aktivitását befolyásolja. A bioritmus-elmélet hívei állítják, hogy az ember javíthatja élete minőségét, ha figyelembe veszi az állapotát befolyásoló három ritmus alakulását. Ha a csúcsponton összpontosítja energiáit, óriási teljesítményre képes, ha a mélyponton "vigyáz magára", elkerülheti a végzetet. George Thommen amerikai kutató szerint a híres filmszínész, Clark Gable szívrohama épp bioritmusciklusának egyik kritikus napján következett be. S bár figyelmeztette a sztár kezelőorvosait, hogy néhány nap múlva ismét kritikus bioritmusállapot várható; az orvosok nem vették komolyan, hiszen a műszerek azt mutatták, Gable túl van az életveszélyen, s már szépen javul. Ám 1960. november 16-án (a Thommen által megjelölt napon) hirtelen ismét rosszul lett, és az újabb infarktus végzett vele. Ha akkor rá lett volna kötve az életmentő gépekre, megmenekülhetett volna a haláltól. Ma is nagyon kevés orvos veszi figyelembe munkája során a bioritmust. Pedig már rég bebizonyosodott, hogy még az egyes gyógyszerek hatása is más és más, ha mondjuk reggel, vagy ha késő este kapja a beteg. (A Lidocain nevű érzéstelenítő például késő este vagy korán reggel mindössze huszonöt percig hat, viszont ha kora délután kapja a beteg, a fájdalomérzés csak ötven perc múlva jelentkezik újra!) Hogy jó órában mondjuk... Az alábbiakban néhány természeti ritmus ismertetésével segítünk eligazodni a teendők labirintusában, s reméljük; 'jó órában mondjuk' tanácsainkat, így ön is jó órában cselekszik majd, különösen ha mindehhez figyelembe veszi még az egyéni bioritmusát is. HAJNALI 5 ÓRAKOR a legalkalmasabb az idő a szeretkezésre - a férfiak részéről (és persze, ha a társ is úgy gondolja). Ekkor termelődik ugyanis a férfiszervezetben a legtöbb tesztoszteron hormon és az anyagcsere is fokozódik. A szexuális kielégülés csúcspontján az agy is óriási mennyiségű energiával töltődik fel, megszabadul a fölösleges stresszhatástól, s megnő a koncentrációkészség. REGGEL 6-KOR egyre több vércukor és aminosav kerül a vérkörbé. Minden készen áll a szervezet napi energiaszükségletének fedezésére. Ez kedvez a korán kelőknek, akik ilyenkor remek teljesítményt nyújthatnak. DÉLELŐTT 10-KOR oldja meg az agy a leggyorsabban a matematikai feladatokat. Ilyenkor éri el az egészséges ember testhőmérséklete a napi legmagasabb értéket és a rövid idejű emlékezet csúcspontjához ér. DÉLELŐTT 11-KOR legfürgébb a szív. A szervezet kifejezetten terhelhető, ekkor tűri legjobban a stresszt. DÉLBEN növekszik a gyomorban a savmennyiség. Az agy egyidejűleg lustul, s kívánja a pihenőt. Egészséges dolog ilyenkor pihenőt tartani. DÉLUTÁN 2 ÓRAKOR a hosszú távú emlékezet működik a legjobban. Ekkor érezzük legkevésbé a fájdalmat. Ekkor érdemes beülni a fogorvosi székbe, vagy vállalni a kisebb-nagyobb sebészi beavatkozást. DÉLUTÁN 4 ÓRAKOR éri el a szervezet a második csúcspontját. A vérkeringés és a vérnyomás felpezsdül. Érdemes ezt az időpontot sportolásra kihasználni. ESTE 6-KOR a légzés különösen felgyorsul. Az oxigént is ekkor hasznosítja a legjobban. A fontos tervek kidolgozását eme az időpontra érdemes időzíteni! ESTE 7-KOR a vérnyomás és a pulzus ismét csökken, az agyműködés is lelassul. A legtöbb embernek ilyenkor már nehezére esik a figyelem. ESTE 10-KOR az anyagcsere alábbhagy. A szellemi koncentrációkészség gyorsan csökken. ÉJFÉLKOR a szervezet a minimumra csökkenti a stresszhormon termelését. Ennek következtében képes a napi stresszélmények feldolgozására. ÉJJEL 1 ÓRAKOR már nem tanácsos dolgozni! Az agy teljesítőképessége ilyenkor van a minimumon. Érdemes inkább lepihenni, hogy reggel ötkor majd felfrissülve kezdhesse a napot - természetesen szerelemmel! Fogyjon együtt a Holddal! (Tvr-hét 1996/39) A Tvr-hét 34. számában a belső biológiai óra szerepéről írt Nemere István. A témával kapcsolatban érkező olvasói levelek bizonyítják, hogy sokakat érdekel közelebbről is ez a téma. Ezért most - más megközelítésből - visszatérünk rá. Bizonyára sokan hallottak már arról, hogy a népi bölcselet évezredek óta figyelembe veszi a Hold fázisaihoz kapcsolódó biológiai ritmust. (Az asztrológusok véleménye szerint még a hajvágást is célszerű a Hold járásához igazítania annak, aki azt akarja, hogy dús legyen a frizurája.) Arról viszont alighanem kevesen hallottak, hogy közvetlen összefüggés van a Hold járása és a testsúly növekedése, illetve csökkenése között. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mikor kezd valaki fogyó- vagy hízókúrába. A megfigyelések azt támasztják alá, hogy teliholdkor bármely fogyókúra szinte teljesen hatástalan marad, a hízókúra viszont nagyon is eredményes. Fogyó holdkor aztán a leadandó kilók gyorsan és könnyedén tűnnek el. Ezért a diétát (az alábbi Hold-diétát különösen) telihold után érdemes elkezdeni, mert akkor újhold utánig - ez körülbelül két hét - akár öt kilótól is könnyedén meg lehet szabadulni. Ám ugyanezt a diétát tartva az újholdtól teliholdig tartó két hétben - azaz növekvő hold idején - csak alig csökken a testsúly. Mégsem szabad feladni, azaz abbahagyni a kúrát, mert akkor az addig leadott kilók is visszajönnek, és kezdheti az egészet elölről. A hold-diéta lényege az, hogy minimális zsiradékot és kevés szénhidrátot tartalmaz. KÉT NAP MENÜJE ELSŐ NAP REGGELI: 2 dl joghurt, 1 alma EBÉD: Sárgarépasaláta. 1 főtt zellergumót és 2 kis szál sárgarépát vékony csíkokra metélünk, összevegyítjük néhány, darabokra tépett fejessaláta-levéllel. Leöntjük ecetes-olajos-hagymás dresszinggel. VACSORA: 20 dkg héjában sült burgonya 10 dkg sovány tehéntúróval. MÁSODIK NAP REGGELI: 1 kemény tojás, 1 paradicsom EBÉD: Gombasaláta. 20 dkg csiperkegombát és 1/2 fej hagymát kevés olajon megpárolunk. Kihűlve összekeverjük egy maréknyi friss, tépett spenótlevéllel és leöntjük 1 dl, ízlés szerint fűszerezett kefirrel. VACSORA: Fóliában sült hal. 1 szelet pontyfilét citromlével, sóval, fehér borssal fűszerezünk és meghintjük petrezselyemmel, kaporral, bazsalikommal. Kiolajozott alufóliába csomagolva megsütjük, salátával fogyasztjuk.