Nemere István: Baj van a származással (Tvr-hét 2000/09) Körülbelül egy évvel ezelőtt már boncolgattuk ezt a témát. Akkor az ürügyet (és az alapanyagot) Siku Andrea Inverz evolúció című kis kötete szolgáltatta, most pedig újabb "muníciót" kaptunk Tasi István 'Ahol megáll a tudomány' című művével. Ismeretes, hogy Darwin, amikor kihirdette evolúciós elméletét, azt állította: lépcsőzetes fejlődés során alakulnak ki az egyes élőlények, így az ember is az állatvilágból fejlődött ki. Bár ő maga is sejtette, hogy valami nincs rendben - csodálkozott is, miért nincsenek tele a geológiai kőzetrétegek az erre utaló átalakuló fajok maradványaival? De azért kitartott elmélete mellett. Ez bizonyos mértékig érthető és magyarázható álláspont, bár bizonyítékok hiányában nehezen támasztható alá. Az viszont már szöget üthet az ember fejébe, hogy a modern tudomány igen jelentéktelen módosításokkal átvette ezt az elméletet, és olyan tudományos tényként tanítja immár a sokadik nemzedéknek az iskolákban, egyetemeken is, mintha valóban igaz lenne. Pedig nem az! Ugyanis a sok millió faj mai formájának kialakulásához a köztes, átalakuló fajok változatainak milliárd egyedét kellett volna felfedeznünk a kőzetekben, a talajban. Ezzel szemben az igazság az, hogy vagy már rég kihalt, nem létező állatfajok csontvázát, lenyomatait és más bizonyítékait fedezzük fel, vagy pedig a sok száz millió évvel ezelőtti rétegekbe "belefagyott", megkövesedett lények is pontosan olyanok, mint a maiak... Nincs és a jelek szerint nem is volt soha átalakulás. A fajok nem egymásból alakultak ki. Egyetlen olyan lelet sincs, amely egyértelműen bizonyítaná, hogy például a ló mai alakja a régebben létezett másféle lóból vagy éppen a cickányból (!) változott volna olyanná, amilyennek ma ismerjük. Tasi leírja, milyen áthidalhatatlan szakadékok tátongnak az állatok osztályai között. Minden faj nemcsak átmenetek, de előzmények nélkül, már kifejlett formájában bukkan elénk. A kövületek semmit sem árulnak el az eredetükről, holott ez a kifejezés szerepel a Darwin-elméletben mint kulcsszó. Feltételezni bármit lehet. Azt is, hogy úgy teremtették az összes élőlényt, vagy azt, hogy evolúciós úton jöttek létre. Azt állítani azonban, hogy az evolúciós folyamat tény - bizony az emberek becsapása. A mai tudomány vaskalaposainak egyik legszörnyűbb bűne, hogy ilyen erősen ragaszkodnak egy bizonyítékok nélküli elmélethez! Viszont arra van számos példa, hogy a föld mélyéből előkerülő leletek szerint egyértelmű: sok faj hosszú évmilliókon vagy százmillió éveken át teljesen változatlan maradt. És az ember eredetéről szóló elmélet is ugyanígy sántít. Most nem írunk azokról az érvekről, amelyet egy vallásos ember szemszögéből vet fel Tasi. Ezek ugyanis nem tudományosak, mégis elgondolkoztatóak. Hiszen - állítja - a Darwin-féle bizonytalan teória kilátástalan és boldogtalan emberiséget eredményezne. Már ha oly sokan elhinnék állításait. Szerencsére akadnak még független gondolkodók, akik csak a tényeket és a bizonyítékokat tisztelik, és nem ülnek fel semmiféle elméletnek. Akkor sem, ha azt a legmagasabbnak vélt akadémiák babérkoszorús szerzői hirdetik.