Amerikai költõ, novellista, kritikus. Déli vándorszinész házaspár gyermeke volt, de már kétéves korában teljes árvaságra jutott, és egy Allan nevezetû kereskedõ richmondi házában nevelkedett. Katonának állt, majd húszéves korától bekapcsolódott az irodalmi életbe.
  Szüntelenül vándorolt, folytonos anyagi nehézségekkel küzdve és több irodalmi folyóirat szerkesztõségében dolgozott. 1836-ban feleségül vette 13 esztendõs unokahúgát, Virginia Clemmet, aki hosszas betegség után, 1847-ben meghalt. Poe ekkor végleg elveszitette lelki egyensúlyát, alkoholizmusba süllyedt, s teljesen összeroppant. Érzékeny, modern költõi alkata, esztétikája és életmûve, többek közt Baudelaire-re és Mallarméra gyakorolt hatása révén is, világirodalmi jelentõségûvé vált. Esztétikai nézeteit több fontos tanulmányban fejtette ki, éls irodalomszervezõ tevékenységében is érvényesitette. Következetesen küzdött a korabeli amerikai irodalom nacionalista, moralizáló tendenciái és didaktikus terjengõssége ellen: mint alkotó és szerkesztõ a közönségre gyakorolt hatást tekintette a mû fõ céljának, s az ehhez vezetõ utat a rövidségben, tömörségben, szerkezetbeli egységben jelölte meg. Birálatai, tanulmányai, amelyeket Az irodalmárok c. kötetben gyûjtött össze, korszakos jelentõségûek. Esztétikai elveit novellisztikájában és költészetében is következetesen alkalmazta.
  Elbeszélései nagy részében a borzalom, a lelki abnormitás, a téboly, a mindenféle gyötrelem dominál. Poe azonban túllép a kor divatos, fõleg német inspirációjú romantizmusán. a modern világban magára maradó ember õrületbe vivõ rettegése rajzolódik ki bennük, mintegy elõre vetitve a pszichopatologikusra irányuló késõbbi irodalmi és lélektani érdeklõdést. E törekvése félelmetes logikával és objektivitással párosul, ami csak fokozza mûvei újszerûségét. Poe tekinthetõ az ún. detektivnovellák, bûnügyi és kincskeresõ kalandtörténetek megteremtõjének is: egy-egy rejtélyes, lélektanilag nem motivált, abszurd esemény titkát következetes logikával deriti fel, felhasználva merész intuicióját, a bizarra és fantasztikusra különösen hajló, alkotó fantáziáját. Prózájának szubjektive és esztétikailag legvonzóbb aspektusa azokban a prózai költeményekben mutatkozik meg, amelyek egy-egy hangulat mesteri érzékeltetései, s ezzel már mintegy átmenetet képeznek verseihez: a cselekmény teljesen alá van rendelve az érzelmeknek. A legmagasabb fokú mûvészi tudatosság jellemzõ költészetére is. Verselméleti irásaiban: A költészet elve, A verselés elvei, a parnasszus, a l'art pour l'art és a szimbolizmus tételeihez áll közel: a "szépséget" fölébe emeli minden konkrét igénynek és meghatározottságának, a költészet funkcióját "a szépség ritmikus megalkotásában" látja, következésképpen a végsõkig kicsiszolt formát tekinti eszményének. Félreismerhetetlenül egyéni lirája szûk határok közt mozog: visszatérõ témája a halál, a szeretett nõ elvesztése, a baljó hangulatok felidézése. Mindezeket a tiszta emóciókat a zenei hatás eszközeivel jeleniti meg.
   Poe novellamûvészetének borzalmakra kihegyezett, groteszk-fantasztikus oldalát a Groteszk és arabeszk c. kötetének olyan elbeszélései illusztrálják, mint A kút és az inga, az Egy hórdó Amontillado, Az áruló sziv, valamint a Arthur Gordon Pym, a tengerész és a Maelström poklában. Detektiv- és kalandtörténetei közül kiemelkedik a Marie Roget rejtélye, A Morgue utcai gyilkosság és Az aranybogár. lirai mesterdarabjai A Vörös Halál álarca, Az Usher ház pusztulása, az Árny és a Ligeia. Elsõ verseskötete 1827-ben jelent meg Tamerlane és más költemények cimmel. késõbbi versei közül legjelentõsebbek a test és lélek közti párbeszéd középkori mûfaját modern változatban felújitó Ulalume, a hangutánzás technikai virtuozitásának páratlan remeke, A harangok, és a szavak és rimek zenéjével és ritmikusságával szinte már hipnotikus hangulatot teremtõ A holló.

Web: http://www.eapoe.org/

FRANKENSTEIN

A nagyravágyó ifjú tudós, Frankenstein képes megalkotni és életre kelteni egy emberi lényt, de tébolyult aggyal csak a tudományos feladatra gondol, s formájában egy szörnyet teremt. A torz külsejû, visszataszító kreatúra intelligens lény, aki nem ismervén saját iszonyúságát, szeretetre és társra vágyik, de minden jó szándékáért kegyetlenséggel fizetnek az emberek. Indokolt-e, hogy ezek után minden dühe és bosszúja alkotója ellen irányul? Szánjuk-e a halálra üldözött Frankensteint, vagy a szörny minden bûne szálljon az õ fejére?...

A könyvet megtalálod magyarul a Virtuális Pokolban.

FREDDY KRUEGER

A Rémálom az Elm utcában címû világsikerû film fõszereplõje, aki 37 embert ölt meg mind a hét rész alatt. Fred Krueger a filmbeli kisváros tömeggyilkosa volt, aki gyerekeket ölt meg titokban. Még családja sem tudott szörnyû tetteirõl, de egy napon fény derûlt kilétére és a szülõk felgyújtották Kruegert, majd egy pincébe kerültek csontjai és hamvai. Freddy, hogy bosszút állljon, beférkõzött a gyerekek álmaiba és ott ölte meg õket, fogva tartva szenvedõ lelküket. A kíváló szerepet egy még kíválóbb személy vállalta magára: Robert Englund.

Web: http://www.freddykrueger.net/

GEORGE A.ROMERO
(1940-)

1940-ben született, február 5-én, New York városában, Bronxban. Romero elsõ igazán komoly munkája az 1968-as Az élõhalottak éjszakája, melyben mint rendezõ és színész vállalt szerepet. Ezt a filmet késõbb, 1990-ben újraforgatta, Tony Toddal (Candyman) a fõszerepben. Igazából az adaptáció ugyanolyanra sikerült, mint az eredeti, vagyis szinte semmit sem vett el, és semmit sem adott hozzá, csak színesebb lett. A Creepshow-ban rendezõ volt, és Stephen King Halálos árnyékában úgyszintén.

Web: http://www.georgeromero.com/

GUNNAR HANSEN
(1956-)

Gunnar karrirerjét, mint az eredeti Texasi Láncfûrészes Mészárlás Leatherface-e (Bõrarc) alapozta meg 1974-ben, mely kora legborzalmasabb filmje volt. Izlandon született, Reykjavikban 1956-ban. Késõbb Amerikába került és a texasi egyetemen tanult tovább. Részt vett még a Démoni szeretõ címû filmben, és a Freakshow-ban. Sokat tesz azért, hogy a horror megmaradjon mind az Államokban, mind a tengeren túl, s ezért minden rajongójához olyan kedves, amennyire csak lehet.

Web: http://www.gunnar-hansen.com/

HASFELMETSZÕ JACK

"A kriminológia egyik rejtélyes alakja idestova száztíz esztendeje (1888), hogy színre lépésével fölbolygatta a híres-nevezetes londoni ködöt és a közvéleményt. Kilenc hét leforgása alatt öt áldozat végezte a kése alatt, hogy azután gyilkosuk ugyanolyan váratlanul, ahogyan fölbukkant, örökre el is tunjön a ködbe burkolózva. Nyomában nem maradt más, csak széttrancsírozott, kibelezett prostituáltak, no meg az azóta tartó találgatás, kit is „tisztelhetünk" az örömlányokat szétcincáló mészáros személyében. A gyanúsítgatás még a királyi udvart sem kímélte. Az irodalom és a színház mellett elsôsorban a film volt az, amely a legnagyobb szerepet játszotta a figura körül a legenda, folklór és üzletág kialakításában, életben tartásában. 1928 óta - Pandora szelencéje (Pandora's Box) készülnek azok a ben(l)sôséges celluloidtörténetek, melyek fô- vagy mellékszereplôje a nevezetes Hasfelmetszô Jack. Rémséges késes kalandjait ezernyi formában feldolgozták már - a tv-filmeket nem számítva legkevesebb kéttucatnyi esetrôl tudni -, a maximális hitelességre törekvô változatoktól kezdve a modernizált sztorikon át egészen a sci-fi elemeket sem nélkülözô alkotásokig. De található közöttük egyszeru krimi, lélegzetelállító thriller, sôt kôkemény horror is. Az iránta megnyilvánuló lankadatlan érdeklôdés talán azzal magyarázható, hogy hétköznapi borzalmakkal elárasztott világunk szinte nosztalgiával gondol vissza az idôközben klasszikusi rangra emelkedett viktoriánus sorozatgyilkosra, akinek személyét sohasem sikerült egyértelmuen azonosítani."

Szilágyi G. Gábor

Ajánlott irodalom: - Hasfelmetszõ Jack Hiteles Naplója (Ami egyáltalán nem hiteles)
                            - Richard Laymon: A kegyetlen
                            - Robert Bloch: Hasfelmetszõ éjszakája

Web: http://www.casebook.org/

HEATHER LANGENKAMP
(1964-)

Született 1964. július 17-én Oklahomában, Tulsa-ban. Heather a Rémálom az Elm utcában Nancy Thompson-ja. Az elsõ részben Nancy és barátai egy rémes alakról kezdenek álmodni, aki egyenként megölögeti õket. Csak Nancy marad életben, hogy felvegye a harcot Freddy Kruegerrel. Látszólag végez is vele. Ezután Heathert a harmadik részben látjuk viszont. Visszatér szülõvárosába, ahol pár kölyök ugyanarról a férfiról kezd álmodni, aki õt gyötörte fiatal korában. Segít nekik, de Freddy végül megöli. A hetedik rész eléggé különös történettel lett felruházva, hiszen mindenki önmagát játssza. Robert Englund festeget, õt meg, mint színésznõt láthatjuk. Heather fia éjszaka Freddy-t látja. Megkezdõdik a Rémálom... Játszott még Wes Craven Shocker-ében (áldozat) és a ZZ Top egyik klipjében, a "Sleeping Bag"-ben. Jelenlegi férje David Anderson, aki a Man In Black speciális effektjeit készítette. Malibuban élnek 8 éves fiúkkal, Atticus-szal, és lányukkal, a 4 éves Isabellel.

Web: http://community-2.webtv.net/gumby2you/TheworldofHeather/
http://members.aol.com/mrbrizoni/heather.html

HORROR

1. Ellenszenv és félelem erõs érzése
2. Idegenkedés, undor
3. Borzalom

H.P.LOVECRAFT
(1890-1937)

Howard Philips Lovecraft 1890 augusztus huszadikán, Rhode Island-on született. Még csak három éves volt, amikor édesapja idegösszeroppanással kórházba került, és nyolc, amikor meghalt. Apja halála után az édesanyja, két nagynénje, és nagyapja nevelte fel. Lovecraft koraérett volt: két évesen verseket szavalt, három évesen olvasott, és hat vagy hét évesen már írt. Elsõ kedvenc olvasmánya az Ezeregy éjszaka meséi, ezután nõ meg az arab dolgok iránti szeretete. 16-17 évesen már megírta elsõ hátborzongató novelláit. Nagyapja mondott neki egy-egy rövid kis rémmesét, s ez sarkallta újabb történetek szerkesztésére.
  Mint gyerek, egy kissé magányos volt, és mindenféle, többnyire pszichikai betegségek gyötörték. Keveset járt iskolába, de a tudását könyvek olvasásával szívta magába. Az elsõ nyomtatásban megjelent írása, mely csillagászati témáról szólt, 1906-ban került a The Providence Sunday Journal lapjaira. Ezekután több vidéki lapba kezdett el írni.1914-ben az Egyesült Amatõr Irók Egyesületébe került, melynek késõbb elnöke és fõszerkesztõje lesz.1905-ben a "The Beast int he Cave"-t, 1908-ban Az alkimistá-t és 1917 nyarán A sír (The Tomb) és a Dagon címû novelláit írja meg. Ezekkel vívja ki becsületét a többi író körében.. 1922-tõl a költészetre és az esszé-írásra helyezi a hangsúlyt. Ezen túl sok barátra tesz szert, és igen termékeny levelezésbe kezd. 1921 májusában meghal édesanyja, mely borzalmasan lesújtja az írót. Júliusban részt vesz egy írói találkozón, ahol megismerkedik azzal a nõvel, aki késõbb a felesége lesz. Sonia Haft Greene orosz zsidó volt, és hét évvel idõsebb Lovecraftnál, de annyira rokonlelkek voltak, hogy 1924-ben össze is házasodtak. Lovecraft elismert íróvá válik, miközben Sonia az Ötödik sugárúton, New Yorkban egy kalapüzletet vezet. Az üzlet csõdbe megy és Sonia összeroppan. A New Jersey-i szanitóriumban kezelik. 1925-ben Sonia Clevelandbe költözik, míg Lovecraft a Brooklyn melletti kopottas Vörös Kampónál vesz ki lakást. 1929-ben elválnak.
 Lovecraft visszatér Providence-be és megírja a nagysikerû Cthulhu hívásá-t (1926) és Az õrület hegyei-t (1931). Sok fiatal író karrierjét veszi gondjaiba (Robert Bloch, Fritz Leiber). Élete utolsó két-három éve sok fáradsággal telik. 1932-ben szeretett Clark bagynénje meghal, és a College Street 66 számú házba költözik közvetlenül a John Hay Könyvtár mögé másik nagynénjével, Mrs.Gamwell-el.(Ennek a háznak a címe ma már: Prospect Street 65.) Késõbbi novellái már egyre hosszabbak és nehezebben eladhatóak. Robert E. Howardnak, az egyik legközelebbi levelezõtársának halálától megzavarodik és depresszióba süllyed. Lovecraft betegségére (bélrák) annyira elõrehaladott stációban találnak rá, hogy az orvosok nem sok idõt jósolnak neki..
1937 március tizedikén kórházba kényszerül, s öt nap múlva meghal. A Swan Point temetõbe temetik el.
 Howard Phillips Lovecraftnak egyetlen könyve sem jelent meg életében (kivéve talán Az árnyék Innsmouth fölött címût), történetei, esszéi és versei mindenféle amatõr magazinokban jelentek csak meg. De a barátságok, melyek többnyire levelezésein keresztûl szerzett, jól jöttek késõbb: August Derleth és Donald Wandrei elhatározták, hogy keménykötésû könyvben megjelentetik munkáit. Azóta több nyelvre is lefordították novelláit, és mind a mai napig több horroríró tartja elõdjének. (köztük Stephen King is!)

Web: http://www.hplovecraft.com/

Magyarul: lovecraft.ini.hu

H.R.GIGER
(1940-)

Hans Rudi Giger egyike a fantasztikus müvészet vezetô képviselôinek. 1940-ben Churban (Svájc) született, egy gyógyszerész gyermekeként. 1962-ben áttelepült Zürichbe és az ottani Építészeti és Iparmüvészeti Fôiskolán tanult. Nem sokkal késöbb készültek elsô alkotásai, 1969-ben ki is adtak egy poszterválogatást a festményeibôl. Az ô szürreális álomvilága mellett, amit a müvész Spray-pisztollyal és sablonokkal készít, Ridley Scott Alien címü nagysikerü filmje hozza el neki a sikert. Az amerikai rendezôt Giger könyve, a Necronomicon inspirálta, ami 1977-ben, a Sphynx kiadásában, Baselben jelent meg. A film elkészítésében való részvételéért 1980-ban Oscar-díjat kapott, a Vizuális effektekben elért legjobb teljesítményért címmel.

Web: http://www.hrgiger.com/

JAMIE LEE CURTIS
(1958-)

1958. november 22-én született, Los Angelesben. Jamie Lee Curtis a nyolcvanas évek elsõ számú sikolykirálynõje. Õ játszotta Laurie Strode-t a Halloween elsõ és második részében, majd visszatért a hetedik rész forgatására. Sokak szerint ezek a szerepek tették ismerté, és nem az, hogy Tony Curtis és Marian Crane (Psycho) lánya. Jamie még Wes Craven A Köd címû filmjének kockáin látható és a Prom Night-ban is. A többi szerep már nem a horror mûfajába tartozik.

Web: http://gif.resoftlinks.com/models/jlc/jamieleecurtis.htm

JOHN CARPENTER
(1948-)

1948. január 16-án született. Rendezõ, író, zeneszerzõ. Neki köszönhetjük Michael Myers-t a pszichopata tömeggyilkost, és õ volt, aki A dolog és A köd címû filmeket a nyakunkba zúdította. Mint zeneszerzõ szintén megállja a helyét, õ írta a Menekülés New York-ból és a Halloween zenéjét. Igen, azt az idegtépõ, három-négy hangból álló zenét! A Halloween összes részében benne leledzik a keze munkája. Ismertebb filmjei még: Menekülés New York-ból (1981), Christine (1983), Menekülés L.A.-bõl (1996), Vámpírok (1998).

Web: www.horrorsource.com/carpenter.htm

JOHN SAUL
(1942-)

John Saul 1942 Február 25-én  Pasadenában született és Whittierben nõtt fel, ahol 1959-ben a Whittieri Fõiskolán diplomát szerzett. Különféle iskolákat látogatott: Antioch (Ohio), Cerritos (Norwalk), Montana State University és a San Francisco State College-et, itt antropológiát tanult, szabad mûvészetet, és színészetet, de soha nem kapott ezekbõl diplomát.
A fõiskola befejezése után, eldöntötte, hogy író lesz, és elkövetkezõ tizenöt évét arra teszi fel, hogy pénzt keressen, míg valaki ki nem adja az elsõ könyvét.
Ez idõ alatt sajnos több anyagot gyûjtött össze, mint pénzt. Végül New Yorkban talált egy ügynököt, aki több évett töltött azzal, hogy kéziratait körbeküldözgette, míg az egyik írás el nem érte a Dell-t. Õk igazából nem akarták megvenni az írást, viszont megkérdezték tõle, hogy érdeklik-e õt a pszicho-thrillerek. Erre gyorsan összedobott egy vázlatot. Ettõl a pillanattól kezdve, a dolgok bizarr fordulatot vettek. Az ügynöke szerint a kézirat a best-sellerek minden nyomát magán viselte, a Dell szerint is. Az elsõ novellát egy ismeretlen szerzõ a televízióban reklámozta , a próbálkozás sikerrel járt. Egy hónapon belül a Gyermekek Szenvedései feltûnt az országban minden best-seller listán és Kanadában az elsõ helyen szerepelt. Azóta 19 könyve szerepelt a listákon és világszerte kezdtek megjelenni.
Ma John Seattle-ben lakik, a San Juan Szigeteken, de rezidenciái még Mauiban és Hawaiion is vannak. Szeret motorozni és hajókázni, mohó bridzskártyás, és imád fõzni. Itthon megjelent könyvei: Szörny, Az élõsködõ, Sötétség.

Web: http://www.johnsaul.com/

KANE HODDER
(1951-)

1951. Június 3-án született, Chicago-ban. A horror mûfajának kultikus alakja: Jason Vorhees, a Péntek 13 VII - VIII - IX-bõl. A kaszkadõrmunkák java részét õ végezte el olyan filmekben, mint: Közellenség, Kukorica Gyermekei V, Hetedik, Négy Szoba, Desperado, A pusztító, Ház, Ház 2, Ház 3, A texasi láncfûrészes mészárlás 3, The Hills Have Eyes 2 és a legújabb Jason vs. Freddy és Jason X címû filmekben is. Szerepelt a Kukorica Gyermekei V, Halámester, Pumpkinhead II, és az Alligátor II-ben.

Web: www.tgrs.com/kane/index.html

KEVIN WILLIAMSON
(1965-)

1965. március 14-én született, New Bern-ben, Észak-Carolinában.A Sikoly Trilógia, A Tudom mit tettél tavaly nyáron, és a The Faculty - Az invázium írójaként és producereként ismert.A Dawson és a haverok címû tévésorozat forgatókönyvírója is volt. Nemrég jelentette be nagy nyilvánosság elõtt, hogy homoszexuális, akárcsak Clive Barker. Legújabb filmje az Átkozott címmel lesz nemsokára a mozikban.

Web: http://www.kevinwilliamson.com/

LINNEA QUIGLEY
(1958-)

Egy másik nyolcvanas évekbeli sikolykirálynõ. Született 1958. május 27-én, Davenport, Iowa államban. Az élõhalottak visszatérnek, a Nightmare Sisters, a Rémálom az Elm utcában (egy lélek Freddy mellkasában - jó szerep!), a Pumpkinhead II címû horrorfilmek szereplõje. Eddig szinte csak horrorokban játszott. A B típusú filmek hozták meg neki a sikert. Emellett még az utolsó, hetedik Rémálom az Elm utcában bukkan fel, és a God's Army III-ban, Christopher Walken mellett.

Web: http://www.linneaquigleycircle.com/

LUCIO FULCI
(1927-1996)

1927. június 17-én látta meg a napvilágot Olaszország fõvárosában, Rómában. Tanulmányai befejezése után mint forgatókönyvíró és helyettes rendezõ lépett a filmezés világába. Elsõ debütáló filmje I Ladri (The Thieves) címmel készült el. Sokáig musical-eket, westernt és vígjátékokat forgatott, mígnem 1968-ban elsõ thriller-e az Una sul'altra (One on Top of the Other) került lencsevégre. Ezután a Beatrice Centi címû filmje akkorát bukott, hogy egy idõre el is ment a kedve a mozizástól. De nem adta fel, késõbb még számos thrillert alkotott, de közülük talán a két legkiemelkedõbb az Una lucertolla con la pelle di donna (A Lizard in a Woman's Skin), és a Non si sevizia un paperino (Don't Torture the Duckling). George Romero Dawn of The Dead-je (Zombie - 1979) nagy sikert aratott olaszhonban, és õt kérték meg, hogy forgassa le a folytatását, ezzel Fulci-t olyan magasságokba emelve, melyrõl ezeddig csak álmodozhatott. További filmjei: Gatto Nero (The Black Cat), Paura Nela Citta Dei Morti Viventi (The Gates of Hell), L'aldila (The Beyond); Lo Squartatore, di New York (The New York Ripper). Ez utóbbi nagy port kavart fel, mivel több országban be is tiltották, és megbukott. Az Il gatto nel cervello (A Cat in the Brain, 1990), Fulci egyik utolsó munkája, melyben még próbálja megvillogtatni tehetségét, bár kevés sikerrel.Sokan azt mondják, Fulci öngyilkos lett, mivel súlyos cukorbajban szenvedett, és direkt elfelejtette beadni magának az inzulint lefekvés elõtt, pedig azon az estén egy szelet tortát evett meg, viszont a legtöbb rajongó véletlen tragédiának fogja fel halálát, mely 1996. március 3-án következett be.

Web: http://www.shockingimages.com/fulci/

LUGOSI BÉLA
(1882-1956)

Született 1882. október 20-án Blaskó Béla Dezsõ Ferenc néven Lugosban az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén. Ez a hely ma Lugoj, és Romániában található. Gyalogsági fõhadnagy volt és háromszor is súlyosabban megsérült. Majd  lefokozták és elbocsátották gyenge lelki állapota miatt. Késõbb a Budapesti Színmûvészeti Iskolára járt, majd szerepet vállalt 1931-ben a Draculában. Aztán B-kategóriás filmekben játszott, úgymint: Plan 9 from Outer Space, White Zombie, The Black Cat, és a Mark of the Vampire. 1956. augusztus 16-án halt meg. Dracula jelmezében és köpenyében temették el.

Web: http://www.belalugosi.com/

MARIO BAVA

(1914-1980)

Olaszországi származású, San Remo-ban született 1914. július 14-én. Mario festéssel foglalkozott, mielõtt belépett volna a film világába. Édesapja, Eugenio Bava kinematográfusként dolgozott, és ezáltal került a filmezés közelébe. Mûvészi háttere megmutatkozik vizuális kompozícióiban, optikai trükkökkel feltunningolt képeiben. Bava az olasz horrorfilmek legnagyobb rendezõjévé nõtte ki magát, olyan filmekkel, mint a The Mask of Satan (aka Black Sunday - 1961), Planet of Vampires (1965), The Evil Eye (1963), Blood and Black Lace (1964). Horrorfilmek mellett spagetti-westernt, viking-, és akció-filmeket is készített. Nevéhez fûzõdik még az olasz giallo-mûfaj is, mely lefordítva annyit tesz: detektívregény. Ez a mûfaj az erotikát ötvözi a krimivel, durva jelenetekkel megspékelve. Fia, Lamberto Bava szintén rendezõ. Munkája többnyire Dario Argento-ra és Martin Scorsese-re is hatással volt. További filmjei: The Whip and The Body, Baron Blood, Kill! Baby Kill!, Black Sabbath, Lisa and The Devil. Mario Bava 1980 április 7-én hunyt el.

Web: http://members.tripod.com/mariobava/

NEIL GAIMAN
(1960-)

Született 1960 november tizedikén. Három gyermek apja. Jóbarátok Tory Amosszal, aki néhány dalában meg is említi Neil nevét. Neil a tündérmesék világát tárja az olvasók elé. Meséket ír, nemcsak gyerekeknek. Példa erre a horrorisztikus Hó, Tükör, Almák, amely a Hófehérke átirata. Neil Gaiman Homokember címû többrészes regényével alapozta meg hírnevét. A Sandman egy része meg is kapta a World  Fantasy Awardot.

Web: www.holycow.com/dreaming/

PETER STRAUB
(1943-)

Szinte kizárólagosan a kísértet-motívum modern értelmezésének szentelte nagy sikerû mûvét, a Kísértettörténet (1979) címût - mely két korábban keletkezett szellemtörténetét, a Julia (1975) és a Bárcsak látnál most (1977) címût követte -, ahogyan a várva várt Mrs. God-ot (1991) is, melyet a brit kísértethistória író, Robert Aickman emlékének ajánlott. Straub ezt követõen a vietnami háború amerikai kultúrára gyakorolt hatásainak elemzése felé fordult a Koko (1988) és a Tudom, ki vagy (1990) címû regényeiben, illetve egy novellagyûjteményben, ami az Ajtó nélküli ház (1991) címmel látott napvilágot.

Web: www.net-site.com/straub/

POPPY Z. BRITE
(1967-)

Volt aktmodell és sztriptíztáncosnõ, gótikus írónõ. Elsõ regénye, a Lost Souls (Elveszett lelkek) 1992-ben jelent meg, és rögtön kultikus hírnévre tett szert. Ez megerõsítette az 1993-as Drawning Blood (Festõi Vér) és a Swamp Foetus (Magzat Mocsár) címû novellagyûjtemény, majd az 1995-ben kiadott Exquisite Corpse. Szereplõi biszexuális vámpírok, hangvétele sokban emlékeztet a The Cure együttes szövegeire. Brite õszinte interjúalany, azt is elárulta magáról, hogy tulajdonképpen homoszexuális férfi, csak tévedésbõl nõi testbe született (amiben lehet valami: elsõ regénye homoszexuális férfialakjai miatt elnyerte a rangos Lambda díjat, a hooszexuális irodalom kitüntetését). Szintén egy interjúban mondta el, hogy stabil édeshármasban él két férfival.

Web: http://www.poppyzbrite.com/

RAY BRADBURY
(1920-)

Ray Douglas Bradbury született 1920. augusztus 22-én, Waukegan-ben. Nevét a tudományos-fantasztikus mûfaj irodalmi rangra emelése tette híressé, olyan regényekkel, mint a Marsbéli krónikák (1950) és a Fahrenheit 451 (1953). Más mûveiben - Pitypang bor (1957), A halál magányos dolog (1985), Holdkórosok temetõje (1990), és a Zöld árnyék, fehér bálna (1992) - hatásosan elegyíti a fantáziát az önéletrajzi elemekkel. Elsõ könyve, a Sötét karnevál (1947) olyan rémtörténetek gyûjteménye, melyekben az egyszerû gyerekkori félelmek mindent átható rettegéssé változnak, és összeötvözõdnek bennük a hétköznapi élet prózai elemei a megfoghatatlan rettegéssel.

A Marsbéli krónikák címû könyv megtalálható a Virtuális Pokolban!

Web: http://www.hycyber.com/SF/bradbury_ray.html

RICHARD LAYMON
(1947-2001)

Laymon Chicagóban született 1947-ben. Kaliforniában nott fel. Oregonban angol irodalomból diplomázott a Willamette Egyetemen, és Los Angelesben a Loyola egyetemen. Mint tanár, könyvtáros és riporter dolgozott hoszabb ideig. Ezután csak az írással foglalkozott. 25 regényén kívül több, mint 60 rövid történetet publikált különbözo magazinokban (Ellery Queen's Mystery Mag., Alfred Hitchcock, Mike Shayne's Mystery Mag.) és antológiákban (Modern Masters of Horror, Book of the Dead, Stalkers, Under the Fang and Dark Love). Elso novellája 1970-ben jelent meg az Ellery Queen's Mystery Magazine-ban, Desert Pickup címmel. A tekintélyes Bram Stoker Díjra négyszer is jelölték: Flesh (1988 - Legjobb Novella), Vidámpark (1990 - Legjobb Novella), A Good, Secret Place (2000 - Legjobb Válogatás), The Traveling Vampire Show (2000 - Legjobb Novella). Richard Laymon elnöke volt az Amerikai Horror Írók Szövetségének. Nemrég, 2001. február 14-én hunyt el. Nyugodjon békében...

Web: www.geocities.com/Area51/Vault/8014/

RICHARD MATHESON
(1926-)

1926-ban született New Jersey-ben. Sci-fi, horror, western és fantasy író, aki többek között olyan más írókra volt hatással, mint Stephen King, Dean R. Koontz és Ray Bradbury. Novellái: The Shrinking Man (1957-ben megfilmesítették), Now You See It..., Earthbound, I am Legend (az 1964 és 1971 filmes változat olyan szereplõkkel, mint Vincent Price és Charlton Heston (forgatókönyv itt)), Bid Time Return (1980-ban került a mozikba Christopher Reeve fõszereplésével). Fõleg Edgar Allan Poe munkáit írta át forgatókönyvre: Az Usher-ház rejtélye (1960), A kút és a penge (1961), A holló (1963). Spielberg Duel címû elsõ filmjéhez készített még forgatókönyvet. Bram Stoker, Edgar Allan Poe, Hugo és Golden Spur díjakat kapott munkásságáért és életmûvéért. A Twilight Zone és a Star Trek egyes részeit is õ írta.

Web: http://www.tor.com/sites/what_dreams/matheson.html

ROBERT BLOCH
(1917-1994)

Azok a történetek, amelyeket Robert Bloch elsõ gyûjteményében - Az út megnyitója -, 1945-ben megjelentetett, nagymértékben magukon viselik H.P.Lovecraft amerikai horrorszerzõ hatását. Emellett Bloch írásaiban a pszichothrillerek atyja, Edgar Allan Poe   hatása is érvényesül. Bloch fontosabb könyvei a következõk: A sál (1947), Az emberrabló (1954), Tûzbogár (1961), Hasfelmetszõ éjszakája (1984), és természetesen a legismertebbek, a Psycho-sorozat három darabja 1959-ben (Hitchcock), 1982-ben és 1989-ben.

Web: http://mgpfeff.home.sprynet.com/bloch.html

ROBERT ENGLUND
(1949-)

Glendale-ben született 1949. június 6-án, Kent és Janis McDonald gyermekeként. Õ játssza a Rémálom az Elm utcában fõszereplõjét, Freddy Kruegert. Nos, Robert a horror kultikus alakjává léptette õt elõ azzal, hogy a bõrébe bújt és eljátszotta. Meg kell említeni, hogy mind a hét részben Rob szerepel (és a Jason vs. Freddy-ben is), és ezáltal tette azzá a szereplõt, ami. Õ rendezte a televízió számára készült Rémálom sorozatot is. Játszott még ezer más szerepben (Mángorló, 976-Evil, Operaház fantomja, Rémségek könyve, Ford Farlaine kalandjai stb.), de közûlük talán legkiemelkedõbb a Halálmester Wes Craven rendezésében. Heather Langenkamppal, aki szintén a Rémálom szereplõje volt, eljegyezték egymást. 1989-ben feleségül vette Nancy Booth-ot, és most boldogan élnek...

Web: http://www.geocities.com/Hollywood/Set/9153/englund.html

SAM RAIMI
(1959-)

Született 1959. október 23-án Franklinben, Michigan államban, Samuel M. Raimi néven. Tinédzser korában már Super-8-as horrorfilmeket készített. Otthagyta az egyetemet, hogy Robert Taperttel és Bruce Campbellel megalapítsa a Renaissance Pictures-t. Õ írta és rendezte az Evil Dead-et (Gonosz Halottak - 1982), és ma Taperttel együtt a Herkules és Xena sorozatokat gyártja. Ted Raimi, aki a Xená-ban is játszik (mint Joxer), Sam testvére. További filmjei: Darkman I-III, Rossz álmok (The Gift), The Quick and The Dead (western), és most készül a Pókember 2002-es változatával. Mint színész a következõ filmekben bukkan fel: Ragyogás (TV-verzió), Stephen King's The Stand (szintén a TV-s verzió), The Flinstones, Sötétség Serege, Hullazsákok (John Carpenter's Body Bag), Innocent Blood, Mániákus Zsaru I-II.. Feleségét Gillian Green-nek hívják és két gyermekük van.

Web: http://www.geocities.com/~samraimi

SIMON BOSWELL
(???-)

Simon Boswell Londonban született. Öt évesen már zongorázni tanult. Lamberto Bava, Dario Argento, Clive Barker és más híres rendezõk keze alatt dolgozott eddig. Zenéi olyan filmek atrmoszféráját teremtette meg, mint a Creepers (aka Phenomena - 1985), Demons 2 (1986), Delirium (1987), Demons 3 (aka The Church - 1988), Demons 5 (aka Black Sabbath - 1989), Clive Barker's Lord of Illusions (A Látszat Öl -1995), Hackers (1995), Perdita Durango (1997), és a Szentivánéji Álom (1999). Magáról a zenészrõl szinte semmit nem lehet tudni.

Web: http://www.simonboswell.com/

STEPHEN KING
(1947-)

Ruth és Donald Kingnek 1947 szeptember 21.-én Portlandben, Maine államban született meg második fia Stephen. Már volt egy gyernekük : Donald. 1949-ben mikor Stephen 2 éves volt, az apjuk egy éjjel elment és soha többé nem tért vissza. Akkoriban jó néhány fordulópont volt fiatal életében, melyek szerinte abba az irányba fordították életét ahol most van.1954-ben kezdett el írni, a horror felé akkor fordult mikor 1959 körül, a nagynénjénél talált egy dobozt tele Sci-fi-vel és horrorral. Azok a könyvek változtatták meg az életét. Onnantól kezdve horrort írt, 1964-ben jelent meg az elsõ novellája, "Tinédzser Sírrabló Voltam", a Comics Rewievben. 1971-ben összeházasodott Tabatha Spruce-szal, azóta három gyermekük van : Joe, Owen és Naomi. Az elsõ regénye, a Carrie 1973-ban jelent meg. Azóta számtalan novellát és regényt írt és a legtöbb munkájából mozifilmet készítettek. Stephen Kinget nem véletlenül nevezik a Horror nagymesterének, könyveit számtalan nyelvre fordították le és 35 országban jelentek meg. Több millió példányban adták el a regényeit az egész világon. Stephen King Bangorban (Maine) él a családjával és a könyveit otthon írja.

Web - magyarul: web.externet.hu/sk

TINI-HORROR

Manapság egyre népszerûbbek Hollywoodban a fiatal tizenéveseket riogató horrorok. A hatalmas Sikoly címû film volt sorban az elsõ, majd ezt követte a Tudom mit tettél tavaly nyáron, a Sikoly2, a Tudom...2, a Rémségek Könyve, a Carrie 2, az Invázium, és 2000-ben a Sikoly3. Ha a fiatalok könnyebben tudják azonosítani magukat a szereplõkkel, akkor jobban élvezik magát a filmet. Ez tény. Az is tény, hogy a mozilátogatók 70%-a huszonöt éven aluli.

TOM SAVINI
(1946-)

Maszkmester és színész. 1946. november 3-án született, Pittsburgh-ben. A Texasi Láncfûrészes Mészárlás 2 (1986), a Péntek 13 (1980, 1984), a Day of The Dead (1985), Dario Argento Traumája (1993), és a Necronomicon (1994) speciális effektjeiért felelõs. Egyébként arca ismerõs lehet az Alkonyattól Pirkadatig (1996) címû filmbõl. (Õ az, akinek a gatyájában a saját fegyverén kívûl egy másik, hatlövetû is lapul.- Sex Machine) További szerepei: Zombi (1978), Creepshow (1982),Creepshow 2 (1987), Innocent Blood (Harapós Nõ - 1992), és a Wishmaster (Halálmester - 1997).

WEB: www.horrorsource.com/savini.htm
és http://www.savini.com/

TONY TODD
(1952-)

1952. december 4-én látott napvilágot Washington D.C.-ben. A horror egy igen populáris arca, ugyanis õ játszotta Clive Barker "Kampókezét", vagyis a Candyman-t. A második részben szintén visszatér eme nyomorult sorsú rabszolga bosszúálló lelke. A legenda úgy tartja, hogy, ha a tükör elõtt ötször kimondod Kampókéz nevét, meg fog jelenni. Tony-t láthatjuk még Az élõhalottak éjszakája címû film 1990-es feldolgozásában, melyet George A.Romero rendezett, és a Halálmesterben Robert Englund oldalán, Wes Craven rendezésében. A sci-fi rajongók is ismerhetik, ugyanis a Star Trek: The Next Generation és a Star Trek: Deep Space Nine Kurn kapitányaként tûnik fel a képernyõkön. További szerepek: Végsõ Állomás (Final Destination), Kampókéz 3, Babylon 5 (TV), A Szikla, A Holló, és a háborús Platoon. Sokszor kérik fel filmek bemutatóinak narrátoraként, mély, sötét hangja miatt.

Web: alwheaties.simplenet.com/Tony_Todd.html

VÁMPÍROK

A vámpírok olyan éjszakai lények, akik az élõk vérét szívják. Nem érheti õket napfény, különben hamuvá égnek a Nap elsõ sugaraitól. Egyes feltételezések szerint nem bírják a hagymát és az ezüstkeresztet. Megölni csak úgy lehet õket, ha szívükbe karót szúrunk. Hatalmas, természetfeletti erõvel rendelkeznek, nem öregszenek, nem látni õket a tükörben és át tudnak alakulni denevérré. Legismertebb vámpír Drakula gróf.

Ajánlott irodalom: - Bram Stoker: Drakula
                            - Anne Rice: Interjú a vámpírral.

Ajánlott filmek: - Drakula
                        - Interjú a vámpírral
                        - Penge
                        - Alkonyattól pirkadatig

VÉRFARKASOK

Olyan emberi lények, akiket megharapott vagy megmart egy farkas, és ezáltal maguk is a telihold fényénél farkassá változnak. Ekkor ösztönük arra  veszi rá õket, hogy gyilkoljanak. A vérfarkasoknak pusztán az ezüstgolyó árt.

Novella: - Neil Gaiman: Megint világvége

Stephen King: Ezüst pisztolygolyók letölthetõ a Virtuális Pokolból!

Filmek: - A farkas (Jack Nicholsonnal)
             - Ezüst pisztolygolyók (S.King)
             - Egy amerikai vérfarkas Párizsban

WES CRAVEN
(1932-)

Wes Craven 1939. augusztus 2-án született Cleveland-ben, anabaptista családban. Eredeti neve: Wesley Earl Craven. Rendezõ, író, producer. Tanulmányait a Wheaton College-ban kezdte, ahol repüléstant hallgatott, de betegsége miatt félbehagyta tanulmányait, majd egy évvel késõbb pszichológiát kezdett tanulni. (Diplomáját 1963-ban szerezte meg.) Wes egy fõiskolán kezdett tanítani, majd feleségül vette Bonnie Broeckert, akitõl két gyereke is született. Kapcsolata feleségével nem tartott sokáig: néhány év múlva Bonnie elvált tõle, és nála hagyta a gyerekeket is. Wes rövidesen otthagyta a fõiskolát, és taxisofõrként kezdett dolgozni, majd hangvágóként kapott munkát New Yorkban. Társrendezõ volt Sean S. Cunningham (Péntek 13) "Together" címû filmjének, majd lehetõséget kapott rá, hogy megrendezze a hetvenes évek legvéresebb horrorját, a Last House On The Left címû filmet, amely 1972-es premierje után rövidesen kultuszfilmmé vált. Második nagy filmje a The Hills Have Eyes címû horror volt, amely elnyerte a kritikusok díját is a Sitges filmfesztiválon. Karrierje során Craven számos díjat nyert, többek között az 1984-es, mára szintén kultuszfilmmé avanzsált Rémálom az Elm utcában címû horrorját a legjobb filmnek járó díjjal tüntették ki az Avoriaz filmfesztiválon. A rendezõ néhány kisebb sikerû filmje után a Sikoly-trilógiával tért vissza Hollywoodba, amely rövidesen minden idõk legsikeresebb horrortrilógiájává vált. Craven rendezõi munkája mellett forgatókönyvíróként és producerként is dolgozik. Ma Los Angelesben él, ahol munkatársával, Marianne Maddalena-val vezeti Craven/Maddalena Films nevû produkciós cégét.

Web: http://www.wescraven.com/

WILLIAM PETER BLATTY
(1928-)

William Peter Blatty 1928. július elsején, New York városában született libanoni szülõk gyermekeként. Édesapja hat éves korában hagyta el õket. Édesanyja mélyen vallásos ember lévén erõsen befolyásolta gyermekkorát és az iskolái megválasztását. Katolikus és jezsuita iskolákba járt, majd a George Washington Egyetemen irodalmat tanult. Miután tanulmányait befejezte, 1951-ben belépett az Amerikai Légierõkhöz és Beirutba, Libanonba helyezték át. Ez idõ alatt kezdett el írni különbözõ magazinoknak, és többek között a The Saturday Evening Post-ban publikált. Visszatérve az Egyesült Államokba, Blatty Melyik út vezet Mekkába, Jack? címû novellájával mutatkozott be 1959-ben. Ezután forgatókönyveket kezdett írni, és hamarosan Hollywood vezetõ vígjáték-írói közé emelkedett. 1969-ben, mivel nem akadt munka számára, kunyhót bérelt a Tahoe-tó közeli erdõben és elkezdte írni az Ördögûzõt. A könyv 1971-ben világszerte bestseller lett, és egyedül Amerikában 13 millió példányt adtak el belõle. 1973-ban a könyvet megfilmesítették, azonban a britt cenzorok kivágták a jelenetet, ahol a megszállt lány a kereszttel maszturbál. Az elsõ részt még két másik is követte, bár kevesebb sikerrel.
Az Ördögûzõt követõen Blatty megannyi díj tulajdonosa lett: többek között a Golden Globe Award-ot (1973-ban és 1980-ban), az Academy of Fantasy, Science Fiction and Horror díját 1980-ban, majd 1998-ban a Stoker Award-ot is megkapta. Jelenleg Kaliforniában él, és hét gyermek boldog apja.

ZOMBIK

A zombik élõ halottak. Sírjukból azzal a céllal kelnek ki, hogy emberi húst fogyasszanak, mert lételemük a pusztítás. Mivel agyuk nem mûködik, nem lehet egyszerûen megölni õket. Minden egyes végtaguk a testtõl való elválasztás után is tovább mozog. Könnyû õket irányítani. Indiában a varázslók zombikat dolgoztattak, miután visszahozták õket  a halálból, ezzel nyerve olcsó munkaerõt.

Filmek: - Zombi 1-2-3
            - Zombik tava (nem ajánlott!!!!!!!!!!!!)
            - Az élõhalottak éjszakája
 
 

mailto:borzongas@freemail.hu

---

VISSZA A VIRTUÁLIS POKOLBA...