Kéri Katalin
A TUDÁS KAPUI, V-XVII. század
[57] IBN KHALDUN:
NEVELÉSEMRŐL
Elektronikus kiadás:
Terebess Ázsia E-Tár
Forrás: www.nostromo.jpte.hu/~carry
[57] IBN KHALDUN: NEVELÉSEMRŐL
Tuniszban
születtem, a ramadán hónap első napján, 732-ben (Krisztus 1332.
évének május
27. napján), és kamaszkoromig szüleim felügyelete alatt
nevelkedtem. A Szent
Korán olvasását egy iskolai tanítótól tanultam, akit
Abu Abdallah Mohammad
Ibn Saad Ibn Boral el Ansarinak hívtak, és Djayalából,
a Valenciai tartomány
egyik településéről származott (Spanyolország).
Tanítóm e város és környéke
legjobb tanáraitól tanult, és valamennyi
kortársát meghaladta a koranikus
tudományok ismeretében. Préceptorai között,
akik a "7 tudományra" tanították,
volt a híres Abul Abbas Ahmad Ibn Mohammad
Al Betrani, a tudós "lektor", aki
elismert tanárok tanítványa volt. Azután a
Korán szövegének memorizálását
tanultam, a hét lecke szerint haladtam, Ibn
Boral irányításával, úgy, hogy
először minden leckét külön vettünk, aztán
együtt valamennyit. E feladat
közben huszonegyszer ismételtem a Koránt.
Aztán elolvastam két leckét Yacub
útmutatása szerint. Két másik mű, melyeket
ugyanazzal a tanárral tanultam,
hasznosítva észrevételeit, Ash-shatibi
"Lamiya" című költeménye volt a
koranikus tudományokról, és ugyanannak a
szerzőnek egy másik költeménye a
Korán helyesírásáról, «Raiya» címmel.
Tanárom segítséget nyújtott ezekkel a
tananyagokkal kapcsolatosan,
ugyanazokat a didaktikai útmutatásokat, melyeket
ő is kapott Al Betranitól
és más tanároktól.
Az "At-tafsil"-t is az ő
vezetése alatt tanultam, amely művet Ibn Abd-el-
Berr állított össze a
"Mowattá"-ban elmondott Hagyományokról, és amelyben
ugyanarról a témáról egy
másik terve is található, "Attamhid" címmel, és
amely csakis a Hagyományokra
szorítkozik. Tanultam még számos más könyvet,
többek között Ibn Malik
«At-tashil» és «Al-mojtasar» című könyveit vagy Ibn-
el-Hadjib rövid
jogtudományát; jóllehet kívülről nem tanultam meg sem egyik,
sem a másik
könyv szövegét.
Ugyanabban az időben a grammatika művészetét is műveltem
apám
vezetésével, és Tunisz városának számos kiváló professzorának
segítségével.
Tuniszban különböző tanároktól tanultam jogot, mint például:
Abul
Abdallah Mohammad Ibn Abdallah-el Djaiyani (Jaénben született) és Abul
Casem
Mohammad Ibn-el-Casir, aki a "Modawana" rövidített részét is
tanította
nekem, melyet Abu Said Alberdai írt, "At-tamhid" címmel, miként a
malikíta
jogtudomány doktrínáiról szóló "Modawaná"-t (digestát) is.
E
tanárom vezetésével végeztem egy jogi kurzust is, és ugyanabban az
időben
látogattam Abu Abdallah Mohammad Ibn Abd-es-Salam foglalkozásait,
aki
sejkünk, a közösség kádija volt.
Fivérem, Mohammad, aki most hunyt el,
szerencsére velem együtt látogatta
az órákat. Gyakorta használtam Ibn
Abd-es-Salam bölcsességét, aki hallotta
még Malik imámot, mikor olvasta és
magyarázta a "Mowattá"-t. Szájhagyomány
útján tanulta e könyv szövegét, Abu
Mohammad Ibn Harún At-taí, a népszerű
doktor vezetésével, aki később
megtébolyodott.
Tudnék idézni még különböző tuniszi sejkeket, akiknek az
irányításával
végeztem sokféle tanulmányaimat, és akiktől jó minősítéseket
őrzök.
Mindannyian meghaltak a nagy pestis idején...
Kamaszkorom óta
mindig mohó tudásvágyat éreztem és nagy buzgalommal
vettem részt az
iskolákban és tanfolyamokon, hogy elsajátítsam a tudást. A
nagy pestis után,
mely leghíresebb embereinket ragadta el, tudósainkat,
professzorainkat, és
amely szüleimtől is megfosztott engem, rendszeresen
látogattam Abu Abdallah
Al Abbalí professzor óráit, és, három évi tanulás
után végre felfedeztem,
hogy már tudok valamit.
Mikor Abu Inan szultán visszatért Fezbe és a tudósok
kezdtek összegyűlni
körülötte, az egyik gyűlésen rólam is beszélt valaki és
minthogy a herceg
szeretett volna kiválasztani egypár tanulót azért, hogy
néhány kérdést
megvitasson velük (a jog és a szépírás köréből), a doktorok,
akiket én
Tuniszban ismertem, engem is megemlítettek, mint alkalmas
egyént.
Az uralkodó azonnal megparancsolta Ibn Abi Amr hadjibnak, hogy
vigyen
engem az udvarba, és 755-ben (Krisztus után 1354-ben) érkeztem oda.
Azután
beírtak azok közé, akik a tudományos kört alkották körülötte, és a
szultán
azt a megtisztelő kötelességet adta nekem, hogy vegyek részt vele
az
imádkozásban.
Ezt követően mint saját titkárát alkalmazott, megbízva
azzal, hogy írjam
le azokat a döntéseket, melyeket vizsgálata tárgyává tett.
Ezt én utálattal
fogadtam, mert senki őseim közül, ha jól emlékszem, nem
foglalkozott hasonló
megbízatással. Mindenesetre továbbra is átadtam magam
tanulmányaimnak,
különböző maghrebi és spanyol sejkektől vettem órákat, akik
azért érkeztek
Fezbe, hogy politikai missziót töltsenek be. Így tudtam
előbbre lépni, hogy
eleget tegyek vágyaimnak.
Fordította: Kéri Katalin
-----------------
Ibn Khaldun: Introducción a la Historia Universal.
Al-Muqaddimah.
(Rev. y Estud. Preliminar, Elías Trabulse, Mexiko, F.C.E.,
1977.)