NAGY KÉPES VILÁGTÖRTÉNET — IV. KÖTET: A NÉPVÁNDORLÁS KORA — AZ ISZLÁM —— ——— > I. Az őskor. |
Azt a szerencsét, hogy e vállalat szerkesztője a népvándorlás kora történetének megirásával megbízott, épen e tanulmányaimnak köszönhetem.
Mint magyar történetirótól nem is várható másként, munkám középpontjává Magyarország terűletét tettem, s ezt annál is inkább tehettem, mert hiszen a népvándorlás hullámai egyetlen országot sem érintettek olyan áthatóan, mint épen a mi földünket. Erre az álláspontra helyezkedve, jóval nagyobb korszakot kell felölelnem, mint a minőt a conventionalis népvándorláskori kor alatt közönségesen érteni szoktak. Ugyancsak e szempont igazolja azt is, hogy kiterjeszkedtem mindazon nagy népcsaládokra, melyek egészben vagy részben mai hazánk területén laktak vagy huzamosabb ideig tartózkodtak; a magyar olvasó bizonyára nem fog megütközni azon, hogy nem kizárólag a germánokkal és a római birodalommal foglalkoztam, hanem ezeken kívül a bennünket közelről érdeklő kelta, thrák, hunn, avar, szláv népfajok és a magyar nemzet bevándorlásának s első viszontagságainak képét is igyekeztem adni. Ez az oka azután, hogy munkám körülbelől időszámításunk első évezredének eseményeit foglalja magában. Talán az események elbeszélésének rovására is, nagy gondot fordítottam a társadalmi állapotok rajzolására; de e részben az a meggyőződés vezetett, hogy az események registrálása mellett nem kevésbbé általános érdekű a népek belső élete is.
Ha munkámnak van valami csekély értéke vagy épen jogosultsága, az talán főként abban nyilvánul, hogy a hazai vonatkozásokra nagy súlyt iparkodtam helyezni. A hol csak lehetett, mindenütt értékesítettem a mi hazai régiség- vagy történettudósainktól megállapított eredményeket s így az egyetemes történetet igyekeztem a magyar olvasóra nézve vonzóbbá és közelebbfekvővé tenni.
A másik dolog, a mire szintén ügyet vetettem, az, hogy előadásom magyaros, könnyen folyó s mindenkitől egyformán élvezhető legyen.
Mennyiben sikerült megközelítenem azt a czélt, hogy munkám a roppant anyagnak a mi viszonyaink szempontjából való csoportosításában, az előadásban s itt-ott a felfogásban is bizonyos önállóságot tükröztessen, az olvasó van hivatva megitélni.
Hátra van még, hogy beszámoljak azokról a forrásokról, melyekből merítettem s melyeket munkámban felhasználtam. A ki régibb népvándorláskori tanulmányaimat ismeri, föl kell rólam tennie, hogy Tacitus, Plinius, Ammianus Marcellinus, Dio Cassius, egyes keresztyén martyrologiumok, Priscus Rhetor, Jordanis, Paulus Diaconus, Constantinus Porphyrogenitus, Nestor, Anonymus és a magyar krónikák sűrűn megfordultak kezemen. Beható tanulmány tárgyává tettem a Marcus Aurelius- és Trajanus-oszlop ábrázolásait; forgattam a Corpus Inscriptionum Latinarum
De minden egyes korszak és minden egyes nép történetét, nagyon természetesen, nem tanulmányozhattam saját forrásműveikből; ez erőmet meghaladó vállalkozás lett volna. Itt tehát meg kellett elégednem azzal, hogy a kész feldolgozások és monographiák egész sorát vegyem alapul s értékesítsem czéljaimnak megfelelően. Kötelességemnek tartom ezeket e helyütt lelkiismeretesen felsorolni.
Munkámnak a római históriát
Az őskorra
A keltákra
A thrákokra
A germánokra
A hunnokra
A szlávokra
Végül a magyarokra
A kiadók nem kiméltek anyagi áldozatot, hogy ez a kötet illustratiókban, de különösen magyarországi vonatkozású képekben mentől gazdagabb legyen s e tekintetben föléje emelkedjék a hasonló tárgyú külföldi műveknek.
Buda-Pest, 1900. márczius 20-án.
Dr. Borovszky Samu.
> I. Az őskor. ———
——
IV. KÖTET: A NÉPVÁNDORLÁS KORA — AZ ISZLÁM —
NAGY KÉPES VILÁGTÖRTÉNET