NAGY KÉPES VILÁGTÖRTÉNET — IV. KÖTET: A NÉPVÁNDORLÁS KORA — AZ ISZLÁM —— VI. RÉSZ: AVAROK. ——— XL. Avarország hanyatlása. < > XLII. Avarország bukása. |
A keresztyénség és az avarok.
Az üdvözítő hit világa a messze nyugatról kezdett Avarország felé derengeni. Egy Emmerám nevű poitiersi szerzetes tette föl először magában, hogy az avarok megtérítésére indul. E terv kivitele nem kis áldozattal és merészséggel járt; Hunnia teljesen ismeretlen volt akkor Nyugat-Európa népei előtt s maga a hunn név az ördögi gonoszság és vad kegyetlenség gondolatával volt azonos. Emmerám vértanúságot szomjazva, elhagyta szülővárosát s eljutva a Dunáig, hajóra ült, melyen 649-ben Bajorország akkori fővárosa, Ratisbona (Regensburg) falai közé érkezett. Vállalkozása szerencsétlen véget ért s a mit keresett, a vértanúhalált, csakugyan el is nyerte. E miatt az avarokhoz nem is juthatott el.
Halála után hosszas polgári és vallásos fejetlenség tört ki a bajorok közt. Egy részök testestől-lelkestől megint a pogányság karjaiba vetette magát; a másik rész megmaradt ugyan keresztyénnek, de keresztyénségére alig lehetett rá ismerni, oly annyira össze volt vegyülve pogány babonákkal és eretnekségekkel. Ruppert wormsi püspök, Emmerám példáján lelkesedve, a bajorokat szerencsésen visszaterelte a keresztyénség karjaiba. Majd vízen tovább folytatta útját s a Dunán a jobbpart hosszában lehajózván, a városok és várak mellett, hol sok nép előtt szónokolhatott, kikötött. Így érte el minden akadály nélkül a Száva torkolatát, mely folyam határt vont Avarország és a görög birodalom közt. Innen azután az ország belsejébe indult s bejárta a két pannoniai tartományt egyik végétől a másikig.
XL. Avarország hanyatlása. < > XLII. Avarország bukása. ———
VI. RÉSZ: AVAROK. ——
IV. KÖTET: A NÉPVÁNDORLÁS KORA — AZ ISZLÁM —
NAGY KÉPES VILÁGTÖRTÉNET