Utasítások az óra felhúzásához

A mélyben ott lapul a halál, de te ne félj. Fogd egyik kezedbe az órát, csippentsd két ujjad közé a felhúzóját, és finoman tekergesd. Most új idôsík nyílik meg elôtted, a fák kirügyeznek, a hajók versenyt siklanak a vízen, az idô mint összecsukott legyezô megtelítôdik önnönmagával, és levegô zúdul ki belôle, a föld szellôje, egy asszony árnyéka, a kenyér illata.
Mit akarsz még? Mit akarsz még? Gyorsan kötözd a csuklódra, hagyd szabadon lüktetni, és utánozd ôt áhítattal. A félelem berozsdásítja az ankereket, a betelt és elfeledett vágyak szétmarják az óra ereit, megüszkösítik piciny rubinjainak hideg vérét. És ott a mélyben - ha nem futunk és nem érkezünk elôbb, és nem értjük meg, hogy már nem számít -, ott a mélyben lapul a halál.