Utasítások az óra felhúzásához
A mélyben ott lapul a halál, de te ne félj. Fogd egyik kezedbe az
órát, csippentsd két ujjad közé a felhúzóját, és finoman tekergesd. Most új
idôsík nyílik meg elôtted, a fák kirügyeznek, a hajók versenyt siklanak a
vízen, az idô mint összecsukott legyezô megtelítôdik önnönmagával, és levegô
zúdul ki belôle, a föld szellôje, egy asszony árnyéka, a kenyér illata.
Mit
akarsz még? Mit akarsz még? Gyorsan kötözd a csuklódra, hagyd szabadon
lüktetni, és utánozd ôt áhítattal. A félelem berozsdásítja az ankereket, a
betelt és elfeledett vágyak szétmarják az óra ereit, megüszkösítik piciny
rubinjainak hideg vérét. És ott a mélyben - ha nem futunk és nem érkezünk
elôbb, és nem értjük meg, hogy már nem számít -, ott a mélyben lapul a
halál.