Ray Bradbury
Holdkórosok temetõje
Fordította: NEMES ISTVÁN
60.
Crumley három-harminckor rakott ki a templom elõtt. Az arcomat
vizslatta, és azt is meglátta, ami a fejemben járt.
- Elég ebbõl! - rendelkezett. - Ne vágj ilyen bamba pofát,
mint egy cirkuszi légtornász! Mert ha te hibázol, én
zuhanok le!
- Crumley!
- Hát, gondolj a tegnapi kínos versenyfutásra a csontkamrában
és az alagútban; Roy kitartó bujkálására
és Vak Henryre, aki a nádpálcával csapkodva harcolt
a kísértetek ellen, és arra, ahogy Constance újra
élte a rettenetet, mégis kitálalt. Az én ötletem
volt, hogy idegyere, de most úgy állsz itt, mint egy magas intelligenciájú
bohóc, aki épp egy szikláról készül
leugrani!
- Szegény szent ember. Szegény hülye. Szegény pap
- feleltem - Már megint kezded!
Elhajtott.