Ray Bradbury
Holdkórosok temetõje
Fordította: NEMES ISTVÁN

 

60.


Crumley három-harminckor rakott ki a templom elõtt. Az arcomat vizslatta, és azt is meglátta, ami a fejemben járt.
- Elég ebbõl! - rendelkezett. - Ne vágj ilyen bamba pofát, mint egy cirkuszi légtornász! Mert ha te hibázol, én zuhanok le!
- Crumley!
- Hát, gondolj a tegnapi kínos versenyfutásra a csontkamrában és az alagútban; Roy kitartó bujkálására és Vak Henryre, aki a nádpálcával csapkodva harcolt a kísértetek ellen, és arra, ahogy Constance újra élte a rettenetet, mégis kitálalt. Az én ötletem volt, hogy idegyere, de most úgy állsz itt, mint egy magas intelligenciájú bohóc, aki épp egy szikláról készül leugrani!
- Szegény szent ember. Szegény hülye. Szegény pap - feleltem - Már megint kezded!
Elhajtott.