Ray Bradbury
Holdkórosok temetõje
Fordította: NEMES ISTVÁN

 

76.


Mielõtt Henryt a szülei elvitték volna magukkal New Orleansba, rendeztem egy búcsúestet, ahová meghívtam még Royt, Fritzet, Maggie-t és Constance-t. Üvöltött a zene, patakokban folyt a sör: a vak Henry már tizennegyedszer ámuldozott az üres sírbolt felfedezésén, Constance pedig egy kissé spiccesen, félmeztelenül harapdálta a fülemet, mikor kivágódott az ajtó.
Egy hang ezt kiabálta:
- Egy korábbi géppel érkeztem. Szörnyû ez a csúcsforgalom! Várjunk csak: téged ismerlek, téged is, téged is…
Peg állt az ajtóban, és körbemutogatott.
- De ki ez a félpucér nõ? - csattant fel.