Ray Bradbury
Holdkórosok temetõje
Fordította: NEMES ISTVÁN
29.
Tom Shipway kirakott a filmgyárnál
Nem sokkal hajnali kettõ után keresztülfutottam Green Townon.
Az egész várost frissen mázolták - fehérre,
és mintha csak arra várt volna, hogy bekopogjak egy ajtón
vagy belessek egy elfüggönyzött ablakon. Virágport sodort
a szél, amikor megálltam rég halott nagyszüleim
otthonánál. Madarak röppentek fel a párkányról,
ahogy felléptem az elsõ lépcsõfokra.
Könnyek szöktek a szemembe, ahogy bekopogtam a festett üvegajtón.
Hosszú csend fogadott. Rájöttem, hogy rosszul csináltam.
A fiúk, amikor más fiúkat hívnak játszani,
nem az ajtón kopognak. Visszahátráltam az udvarba, kerestem
egy kavicsot, és keményen a ház oldalának hajítottam.
Csend. A ház némán állt a novemberi napsütésben.
- Mi van? - kérdeztem a magas ablakot. - Tényleg meghalt? És
akkor az ajtó kinyílt. Egy árnyék állt
ott.
- Te vagy? - ordítottam. Felrohantam a verandára. - Te vagy
az? üvöltöttem ismét, és Elmo Crumley karjaiba
zuhantam.
- Igen - felelte õ, és elkapott. - Már amennyiben engem
keresel. Artikulálatlan hangokat hallattam, miközben õ
berángatott, és becsukta mögöttem az ajtót.
- Nyugalom, hé! - Megrázta a könyökömet.
Alig láttam a bepárásodott szemüvegen keresztül.
- Mit keresel itt?
- Te mondtad. Mászkáljak egy kicsit, nézelõdjek,
aztán itt találkozunk. Látom, nem emlékszel. Krisztusom,
mit mûveltél ezzel a hellyel, hogy ilyen barátságossá
tetted?
Crumley a hûtõben turkált, és kivett nekem egy
mogyoróvajat, péksüteményt és egy üveg
tejet. Én csak ültem, rágtam és nyeltem, és
egyfolytában mondogattam:
- Kösz, hogy idejöttél.
- Hallgass már - reccsent rám Crumley. - Látom, hogy
padlón vagy. Mi a nyavalyával folytassuk? Tégy úgy,
mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Senki sem tudhatja meg, hogy láttad
Roy testét, vagyis amit a testének gondoltál, oké?
Mi a mai idõbeosztásod?
- Azt hiszem, most rögtõn jelentkeznem kell egy új projekthez.
Átcsoportosítottak. Nincs több Szörnyfilm. Együtt
dolgozom Fritzzel és Jézussal.
Crumley felnevetett.
- Ez kitûnõ filmcím lenne. Akarod, hogy mászkáljak
még itt, mint valami elcseszett turista?
- Találd meg õt, Crumley! Ha valóban elhiszem, hogy Roy
nincs többé, bedilizek! Ha Roy nem halt meg, valahol itt rejtõzik;
betojva. Még jobban meg kell ijesztened, hogy kiugraszd a rejtekébõl,
mielõtt valóban meggyilkolják. Vagy, vagy
ha már
most tényleg halott, akkor valaki megölte. Elhiszed? Õ
soha nem akasztaná fel magát. Így hát a gyilkosa
szintén itt van. Akkor találd meg ezt a gyilkost. Azt a fickót,
aki szétlapította a Szörnyeteg agyagfejét, aki bezúzta
a vörös koponyát, aztán belebotlott Royba, és
vele is végzett. Crumley, vagy találd meg Royt, mielõtt
megölik, vagy ha már halott, találd meg azt az átkozott
gyilkost!
- Micsoda választási lehetõség!
- Próbálj keresni valami autogramgyûjtõ ügynökséget,
oké? Lehet, hogy valamelyik ismeri Clarence-t, a családi nevét,
a címét. Clarence. Aztán próbálkozz a Brown
Derbyben. Az a fõpincér nem hajlandó a hozzám
hasonlókkal szóba állni. Neki tudnia kell, ki a Szörnyeteg.
Vele és Clarence-szel megoldhatjuk a gyilkosság rejtélyét,
vagy megelõzhetjük a gyilkosságot, amely bármelyik
pillanatban bekövetkezhet!
- Végül is ezeken a nyomokon el lehet indulni. - Crumley lehalkította
a hangját, remélve, hogy én is halkabbra fogom.
- Figyelj - folytattam. - Ebben a házban laktak tegnap óta.
Azt a szemetet nem akkor dobtuk ki, amikor Roy meg én még itt
dolgoztunk. Kinyitottam a miniatûr hûtõ ajtaját.
- Nyalóka. Ki más rakna be cukorkát a hûtõbe?
- Te! - horkant fel Crumley.
Nevetnem kellett. Becsuktam a hûtõ ajtaját.
- Igen, az ördögbe is, én. De Roy azt mondta, hogy elrejtõzik.
Talán
ismétlem, csak talán úgy is tett.
Na?
- Oké. - Crumley az ajtó felé lépett. - Mit keressek?
- Egy száznyolcvanhat centis nagy mamlaszt daruszerû nyakkal,
hosszú karokkal és nyúlánk, vézna ujjakkal.
Nagy sasorra van, korán kopaszodik, és olyan nyakkendõt
visel, ami nem megy az ingéhez, az inge pedig nem passzol a nadrágjához,
és
- Elhallgattam.
- Bocs, hogy megkérdeztem. - Crumley egy zsebkendõt nyújtott
át. Na, fújd ki!