Herbert W. Franke
HARC
Egy kezdetleges szerszám is
hatékonyabb a legfélelmetesebb
fegyvernél, ha a megtámadott
felkészületlen.
Bal berohant az erdőbe, de menekülését csupán cselnek szánta.
Úgy érezte, erősebb az ellenfelénél. Az ismeretlen növények
tövisbozótjában lassan haladt előre, de csakhamar egy tisztásra
bukkant, amely éppen kapóra jött szándéka végrehajtásában.
Cobrichtnek is idegen volt a bolygó, de a közelben érezte az
ellenfelet, s nem ügyelt a szokatlan környezetre. Rá sem
hederített a tüskékre, rohamra indult robotkutyája mögött, amely
nyomon követte az üldözöttet.
Amint kiért a tisztásra, észrevette, hogy valami felvillan a
szemközti bozótban. Előrántotta elhárító fegyverét, és
gravitációs pajzsot vont maga elé - éppen idejében fogta fel a
rakétalövedéket. Bal annihilációs lövedéket lőtt ki a pajzsra.
Cobricht csak erre várt: ahogy szabaddá vált köztük a terep,
pozitronvillámot bocsátott ellenfelére. Csípős füst csapott fel
arról a helyről, ahol Bal guggolt. De csak a bokrok égtek. Balnak
sikerült a kisülést idejében levezetnie a batteriába. Haja szála
sem görbült meg.
Nyomban visszaütött. Hősugárvetője Cobricht előtt gőzölgő
pocsolyává olvasztotta a talajt. Cobricht azonban robotkutyáját
áldozta fel, ez magára vonta a sugárzást, és a másodperc töredéke
alatt porrá égett. Cobricht ekkor az annihilátorát irányította rá
Balra. Körülötte tizennégy méteres körben megszűntek a cserfák.
Csak a vibrációs páncél óvta meg Balt, aki aztán anionsugárzással
próbálkozott, de Cobricht kationokat küldött ellene. Közöttük
lángoló, recsegő-ropogó és lobogó fal emelkedett. Bal fokozta a
sugárzást, és a villogó zóna egyre közelebb kúszott Cobrichthez,
aki azonban a maximumig erősítette a sugárvédelmét. Hogy önmaga
sértetlen maradjon, Bal kénytelen volt követni példáját.
Egy ideig hallatlan energiák feszültek egymásnak, csaptak
össze, inogtak ide-oda. Hatalmas hőmennyiségek szabadultak fel,
kisülések nyújtogatták villámnyelvüket, légáramlatok téptek ki és
emeltek magasba fűcsomókat, földet és homokot.
Bal aggregátja merült ki előbb. A mutatók nullára estek
vissza, a hőzóna lassan húzódott vissza előtte, lassan, de
feltartóztathatatlanul. Bal előkapta az atomgránátot, amelyet
ilyen esetekre készülve hordott magánál. Ez elég ahhoz, hogy
ellenfelét tizenhat négyzetkilométernyi környezetével együtt a
földdel tegye egyenlővé...
Katunga egy fa koronájában ült a fúvócsövével, és látta, hogy
a tűzfal összezsugorodik; a szíve már nem dobogott olyan hevesen.
Egy pillantást vetett az embereire, akik a píniákon ültek, és
átható harci üvöltést hallatott. Mérgezett nyilak zápora zúdult
alá, s a két ellenfelet teletűzdelte, mint a tűpárnát.
A gránát a földre hullott. Csak húsz évvel később robbant
fel, amikor Katunga, aki trófeaként magával vitte, véletlenül
helyesen állította be az elsütő szerkezet számkombinációját. A
kráter még ma is látható: Basuto földön a Sárkány-hegyektől
nyugatra, Dél-Afrikában. A basuto szó bantu nyelven azt jelenti:
"a démonok ökölcsapása".
* in: Ötvenedik ?? / Galaktika ??
vissza