Szkennelte,
javította és
tördelte: a Webtigris.
|
9.
FEJEZET
A
KÉT VILÁG
HATÁRÁN
|
|
A világ
összes nagy folyói,
az Amazonas és
a Zambezi, a Hudson
és a Themze,
valamint a kisebb folyók
ezrei mind-mind zavarosak
az üledéktől,
mire elérik torkolatukat.
|
Még
a legtisztább
vizek is teli vannak
mikroszkópikus
ásványi
és bomló
szerves anyagokkal,
s amikor ezek összekeverednek
a tengervízben
oldott sókkal,
összecsomósodnak
és nagy iszappadokat
alkotva leülepednek
a fenékre.
|
A folyótorkolatok
iszapja jellegzetesen
finom, ragacsos és
bűzös.
|
Ha az ember
belegázol, olyan
erővel ragad bele a
lába, hogy lecibálhatja
róla a csizmát.
Szemcséi olyan
finomak, hogy a levegő
nem tudja átjárni,
így a szerves
hulladékok bomlása
során keletkezett
gázok benne maradnak,
a belegázoló
ember léptei
nyomán záptojásszagúan
törnek elő.
|
Az iszap
fölött átfolyó
víz jellege naponta
kétszer gyökeresen
megváltozik.
|
Amikor
beáll az apály,
az édesvíz
uralkodik, különösen
olyankor, amikor a folyókat
megduzzasztotta az esőzés,
de dagály után
a folyótorkolat
vize olyan sóssá
válhat, mint
maga a tenger.
|
Emellett
naponta kétszer
az iszap nagy részét
nem borítja el
a víz, hanem
ki van téve a
levegő hatásának.
|
Azoknak
a szervezeteknek, amelyek
az ilyen helyeken élnek,
nyilvánvalóan
a kémiai és
fizikai körülmények
igen széles skálájával
szemben kell ellenállóknak
lenniük.
|
Ennek fejében
azonban a jutalmuk is
nagy : a torkolatba
minden nap táplálék
érkezik - a folyóból
is, a tengerből is -,
így vizei potenciálisan
minden más édes-
vagy tengervíznél
táplálóbbak
lehetnek.
|
Ezért
azután az a néhány
élőlény,
amelyik itt képes
életben maradni,
mérhetetlen nagy
számban elszaporodik.
|
A torkolat
felső részén,
ahol a víz csak
enyhén sós,
hajszálvékony
csővájóférgek
élnek. Fejüket
az iszap felső rétegébe
fúrják,
valósággal
beleeszik magukat, testüket
pedig sűrűn csóválgatják,
hogy áramlásba
hozzák az oxigént
szállító
vizet. Egyetlen négyzetméter
iszapon akár
negyedmillió
is élhet belőlük,
finom, vörös
szőnyegként teljesen
beborítva az
iszap felszínét.
|
Lejjebb,
a tenger felé,
ahol már sósabb
a víz, hatalmas
tömegben élnek
apró, alig centiméter
hosszú rákok,
amelyek kis odút
ásnak maguknak
és horgas csápjaikkal
felkapkodják
az apró táplálékrészecskéket.
|
Búzaszemnél
alig nagyobb északi
vízicsigák
vájják
át magukat a
frissen lerakódott,
tejföl sűrűségű
iszapon, hogy kiszedjenek
belőle minden csemegét,
amit csak ott találhatnak.
Olyan nagy számban
élnek és
virulnak itt, hogy egyetlen
négyzetméterről
42000 darabot sikerült
összegyűjteni belőlük.
|
Az apály
vízszintjéhez
valamivel közelebb,
különösen
ott, ahol az iszap homokkal
keveredik, csőlakó
gyűrűsféreg,
a csaliféreg
ássa be magát
a fenékbe.
|
Ő is iszapevő,
de feldúsítja
az iszapot, mielőtt
megenné. A körülbelül
40 centiméter
hosszú, ceruzavékony
féreg U alakú
alagutat váj
magának, nyálkájával
kibéleli és
biztosítja a
falait. Egyik végét
megtölti lazán
összetömörített
homokszemekkel, azután
az oldalán lévő
sertékkel megkapaszkodik
az alagút falában
és elkezd le-föl
mozogni, akár
egy fecskendő dugattyúja,
hogy vízet szívjon
fel a homokdugón
át.
|
Mivel a
vízben lévő
szerves részecskék
fennakadnak a homokban,
a féreg egy idő
múlva abbahagyja
a szivattyúzást
és elkezdi falni
a homokot.
|
Az ehető
falatokat megemészti,
a homokot pedig az alagút
másik végébe
üríti, majd
körülbelül
háromnegyed óránként
felnyomja ezt a homokot
az alagút felső
végébe,
újabb dugónak.
|
Ezen a
szakaszon a szívkagylók
is közvetlenül
a felszín alá
temetik be magukat.
Nem versenyeznek azonban
az iszapért a
férgekkel, hanem
kidugnak két
húsos szívócsövet,
ún. szifót,
és ezekkel egyenesen
a vízből szívják
fel az ehető részecskéket.
|
Amikor
a dagály visszavonul,
mindezek az állatok
abbahagyják a
táplálkozást
és óvintézkedéseket
tesznek a kiszáradás
ellen.
|
Az északi
vízicsigák
körül olyan
híg az iszap,
hogy azt a visszavonuló
víz nagyrészt
csigástól
magával sodorja,
így ezek az apró
puhatestűek több
centiméter mélyen
a parti föveny
rétegeiben hevernek.
Héjuk bejáratát
a lábuk végén
lévő apró
koronggal zárják
el.
|
A szívkagylók
héjuk két
felét vízhatlanul
össze tudják
zárni, a csaliférgek
pedig egyszerűen visszahúzódnak
alagútjaikba,
amelyek olyan mélyek,
hogy mindig víz
borítja őket.
|
Ám
most más veszélyek
is fenyegetik őket,
nemcsak a kiszáradás.
|
A levegőből
jövő támadások
ellen mind védtelenek,
ilyenkor pedig éhes
madarak nagy csapatai
csapnak le a folyótorkolatra.
|
Hogy melyik
madár milyen
élelmet gyűjt
innen magának,
azt jelentős mértékben
csőrének mérete
és jellege határozza
meg.
|
A hegyi
réce és
a kontyos réce
az iszapban turkál,
és a csővájóférgeket
szedi ki.
|
A kurta,
hegyes csőrű parti lilék
a vízicsigákat
lakmározzák,
csőrük egyetlen
csapásával
kiszedik házukból
az apró, húsos
testeket.
|
A kétszer
olyan hosszú
csőrű nagy partfutó
és a piroslábú
cankó rákokat
és apró
férgeket keresve
turkál az iszap
felső rétegében.
|
A vastag,
skarlátvörös
csőrű csigaforgatók
a szívkagylókat
szedik össze.
|
Közülük
egyesek szétfeszítik
a kagylók héját,
mások rendszerint
a kisebb példányokat
részesítik
előnyben, és
egyszerűen szétkalapálják
a héjukat.
|
A leghosszabb
csőrű nagy pólingok
és a nagy godák
elég mélyen
bele tudnak piszkálni
az iszapba ahhoz is,
hogy előhúzzák
alagútjaikból
a csaliférgeket.
|
Ahogy a
folyók egyre
több üledéket
szállítanak
magukkal, az iszappadok
lassan megemelkednek,
és zöld
algaréteg kezd
kialakulni rajtuk, amely
az iszap részecskéit
már képes
összetartani.
|
Mihelyt
ez bekövetkezik,
már más
növények
is gyökeret tudnak
verni az iszapban.
|
Az iszappadok
ezután elkezdenek
egyre sebesebben nőni,
mert az őket nyaldosó
hullámokból
lerakódó
iszaprészecskék
most már nem
szivárognak vissza,
hanem fönnakadnak
a növények
szárain és
gyökerein.
|
Felszínük
végül már
olyan magasan a víz
fölé emelkedik,
hogy csak a legmagasabb
dagály éri
el őket.
|
Az iszappadok
így állandósulnak,
a folyótorkolat
lakói pedig elveszítik
territóriumukat
és betelepülnek
a szárazföldi
állatok.
|
Az európai
partokon a föld
úttörő meghódítását
egy apró növény,
a sziksófű végzi,
amely pikkelyszerű leveleivel
és húsos,
pozsgás, áttetsző
száraival külsőleg
vizet tartalékoló,
szárazságtűrő
sivatagi növényre
emlékeztet.
|
Az összehasonlítás
csakugyan találó,
hiszen a virágos
növények
mind a szárazföldön
fejlődtek ki és
anyagcsere-folyamataik
mind édesvízre
alapulnak.
|
A tengervíz
nagy problémákat
okoz számukra,
mivel nagyobb koncentrációban
tartalmaz sókat,
mint a saját
nedveik; a víz
a gyökereiken keresztül
inkább kifelé
áramlik belőlük,
mintsem befelé.
|
Így
a sós környezetben
élő növények
számára
ugyanolyan fontos, hogy
megőrizzék a
vizet, mint a sivatagi
kaktuszoknak.
|
A trópusi
folyótorkolatokban
az iszap megkötésének
folyamatát a
mangrovék végzik.
|
Számos
fajuk van, egyesek alig
nagyobbak egy megtermett
bokornál, mások
25 méter magasra
is megnőnek.
|
Több
különböző
nemzetségből
származnak, de
mivel mind a sós
mocsarak környezetében
élnek, a követelmények
valamennyiükben
nagyon hasonló
jellemvonásokat
alakítottak ki.
|
A kocsonyás,
csúszós
iszapban megkapaszkodni
komoly problémát
jelent egy fa nagyságú
növény számára.
|
Nem küldhet
mély gyökereket
lefelé, mivel
a meleg iszapban a felszíntől
néhány
centiméternyire
már nincs oxigén,
ugyanakkor roncsolóan
savas ez a közeg.
|
A mangrovék
így egy széles,
vízszintes, dobogószerű
alkotmány formájába
fejlesztik ki gyökereiket,
amelyek úgy ülnek
az iszap tetején,
mint valami tutaj.
|
Egyes nagyobb
fajaik másként
is megtámasztják
magukat: a törzsük
magasan fekvő pontjaiból
merevítőül
szolgáló,
kacskaringós
léggyökereket
indítanak lefelé.
|
A gyökerek
végzik a stabilitás
biztosítása
mellett a táplálék
felszívását
is.
|
Erre a
mangrove felszíni
sekély gyökérrendszere
nagyon alkalmas, mert
a fa számára
szükséges
tápanyagok nem
a mélyben, a
savas iszapban vannak,
hanem a felszínen,
ahol a víz áramlásai
lerakják hordalékaikat.
A gyökerek egyben
vészkijáratul
szolgálnak az
életfolyamatok
során létrejött
szén-dioxid számára,
míg ugyanakkor
beengedik az oxigént.
|
Mivel az
iszapban nincsen oxigén,
a mangrovék közvetlenül
a levegőből veszik azt
fel, a kérgükön
kifejlesztett szivacsszerű
szövet apró
résein át.
|
Egyes mangrovékon
ezek a gázcserét
biztosító
szövetek a léggyökereken
vannak, azok pedig,
amelyek nem fejlesztenek
külön légzőgyökereket,
a tápanyagfelszívó
gyökereikből kinövő,
nagy ízületekre
emlékeztető képleteken
alakítják
ki ezeket a szivacsszerű
szöveteket.
|
A tengerhez
legközelebb élő
mangrovefajok, mivel
az iszap ott rakódik
le a leggyorsabban,
kúp alakú
légzőgyökereket
hoznak létre.
A gyökerek csúcsán
alakul ki a gázcserét
végző szövet,
ezért nem lefelé
nőnek, mint a közönséges
gyökerek, hanem
függőlegesen fölfelé,
így lépést
tudnak tartani az iszap
lerakódásával
is.
|
Karókból
álló szőnyegként
veszik körül
a fát, ami holmi
fantasztikus középkori
erődrendszerre emlékeztet.
|
A só
ugyanúgy nehézségeket
okoz a mangrovéknak,
ahogy a sziksófűnek.
|
A mangrovéknak
meg kell őrizniük
a vizet a szöveteikben,
és ők is ugyanazzal
az eszközzel akadályozzák
meg a leveleiken keresztül
történő
párolgást,
mint a sivatagi növények;
vastag, viaszos réteget
alakítanak ki,
sztómáik
pedig a levelek fonákán
lévő kis gödröcskékben
helyezkednek el.
|
Azt is
meg kell gátolniuk,
hogy szöveteikben
a só felszaporodjon,
mert ez súlyosan
felborítaná
belső folyamataik egyensúlyát.
|
Egyesek,
például
a sziksófű, ezt
úgy oldják
meg, hogy megszűrik
a sós vizet a
gyökereiket borító
különleges
hártyán
keresztül; mások,
amelyek erre nem képesek,
befogadják ugyan
gyökereikbe az
oldott sókat,
de azután megszabadulnak
tőlük, mielőtt
még koncentrációjuk
veszélyesen megnövekedne.
|
Erre vagy
a leveleiken lévő
különleges
mirigyek szolgálnak,
amelyek koncentrált
sót izzadnak
ki, vagy pedig elöregedett
leveleikbe szállítják,
majd ott kiválasztják
és raktározzák
a sót.
|
Azután,
amikor eljön az
ideje és elhullatják
ezeket a leveleket,
egyben a nemkívánatos
sótól
is megszabadulnak.
|
Amikor
a mocsár tenger
felőli szélén
összegyülemlik
az iszap, a mangrovék
előrenyomulnak és
birtokba veszik.
|
Ezt különleges
magvaikkal oldják
meg.
|
Ezek még
az ágaikon kicsíráznak,
és vaskos, zöld
hajtásokat hoznak,
amelyek egyes fajoknál
akár 40 centiméter
hosszúak is lehetnek.
Ezek közül
a hajtások közül
egyesek egyenesen az
összegubancolódott
gyökerek közé
hullanak, beékelődnek
és gyökérkezdeményeket,
szárat és
leveleket hajtanak.
|
Mások
dagály idején
hullanak le, így
elsodródnak;
először függőlegesen
lebegnek a folyótorkolat
sós vizében,
de ha apálykor
kisodródnak a
tengerre, akkor a sós
víz nagyobb felhajtóereje
már lehetővé
teszi, hogy átbillenjenek
és vízszintesen
lebegjenek.
|
A felületi
színtesteket
tartalmazó sejtjei
ilyenkor már
képesek a fotoszintézisre,
így biztosítják
a táplálékot
a fiatal növénynek.
|
A csúcsán
lévő kényes
rügy, amelyből
levelei idővel majd
kisarjadnak, így
nedvesen és hűvösen
marad, nem perzseli
a nap. Ebben a helyzetben
a kis mangrovepalánta
akár egy évig
is életben maradhat,
s ez alatt az idő alatt
több száz
kilométernyire
is elsodródhat.
|
Ha az áramlatok
végül visszahajtják
egy másik sós
vizű folyótorkolatba,
akkor újra fölveszi
eredeti, függőleges
helyzetét, gyökérkezdeményével
lefelé.
|
Amikor
alsó csúcsa
apály idején
megkapaszkodik a puha
iszapban, tüstént
beágyazódik
és igen gyorsan
gyökereket növeszt
: az új mangrovefa
megvetette a lábát.
|
Bár
a mangrovemocsáron
néhány
tiszta vizű csatorna
is átvezethet,
a legnagyobb részén
általában
olyan sűrűn nőnek a
fák, hogy még
egy kis csónakkal
sem lehet keresztülvergődni
rajtuk.
|
Ha az ember
fel akarja deríteni
a területet, akkor
gyalog kell nekivágnia
apály idején.
|
Nem valami
kényelmes itt
a járás.
A sűrű léggyökerek
többsége
nem elég erős
ahhoz, hogy megtartsa
az ember súlyát,
ide-oda hajladozik,
így lecsúszik
róluk a lábunk.
Sokukat kagylóréteg
borítja, és
a kagylók éles
széle belehasít
az ember lábába,
ha elcsúszik
rajtuk, vagy összevagdossa
a kezét, ha elkap
egy gyökeret, nehogy
hasra essen.
|
A levegőben
mindenütt ott van
a rothadás szaga.
A gyökerekről csöpög
és csordogál
a víz. A nehéz
levegőben folyton kattanásokat
és kluttyanásokat
hallunk, mert puhatestűek
és rákok
mocorognak az üregeikben;
összecsattogtatják
az ollóikat vagy
összezárják
kagylóikat.
|
Moszkitók
zümmögnek
a fejünk körül
és csipkedik
a bőrünket.
|
Odafenn
olyan sűrűek a leveles
ágak, hogy a
hőséget a legenyhébb
szellő sem enyhíti,
a levegő pedig annyira
párás,
hogy az emberről patakokban
csurog a veríték.
|
Ám
a mocsár mindennek
ellenére tagadhatatlanul
gyönyörű.
|
A gyökereken
átcsobogó
víz ezüstös
ragyogásba vonja
a levelek alsó
oldalát, az egymást
összevissza keresztező
boltozatos gyökerek
szövevénye
és az iszapból
kiálló
léggyökerek
karói végtelenül
változatos mintákat
alkotnak.
|
És
mindenütt ott vannak
az állatok.
|
Különböző
élőlények
egész hadserege
gyűjtögeti szorgosan
azt a friss táplálékot,
amelyet a visszavonuló
dagály maga után
hagyott.
|
Apró
tengeri csigák
kúsznak lassan
az iszapban, algatörmelékeket
legelészve; 5
centiméter átmérőjű
lovasrákok futkároznak
a sárban, szerves
hulladékokat
keresgélve s
közben állandóan
éberen vigyázva
mindenféle veszélyre,
nem a fölfelé
meredő csáp végén,
hanem annak tövénél
körkörösen
elhelyezkedő szemük
segítségével,
amely 360 fokos panorámalátást
biztosít.
|
Integetőrákok
bújnak ki óvatosan
lyukaikból, elkezdik
átkutatni a felszíni
rétegeket, azután
fölkapnak egy-egy
pöttöm falatot
az ollójukkal
és beteszik a
szájuk elején
ollószerű mozgással
ide-oda járó,
sertékkel szegélyezett
pengéik közé.
A kanál formájú
serték egyik
sora visszatartja a
homokszemeket, míg
a másik minden
ehetőt belapátol
a mögötte
lévő szájba.
Az ehetetlen homokszemcsék
a száj alján
összegyűlve kis
pirulává
tömörülnek,
aztán a rák
az ollószerű
fogólábával
értük nyúl
és eldobja őket,
miközben elindul
a néhány
lépésnyire
lévő újabb
falat után.
|
A nőstény
integetőrákok
ezt a műveletet mind
a két ollójukkal
el tudják végezni,
a hím rákoknak
azonban ezt féloldalasan
kell megoldaniuk, mivel
csak egyik ollójuk
olyan mint a nőstényeké,
a másik erősen
megnagyobbodott, szembetűnő
rózsaszín,
kék vagy fehér
színben pompázik.
|
Funkciója
szerint nem tálalóvilla,
hanem jelzőzászló,
amelyet a hím
meglobogtat a nőstény
előtt, miközben
ugyanakkor tornamutatványokat
is végez.
|
A torna
koreográfiája
és a jelzések
pontos kombinációja
fajonként változik.
|
Egyes fajok
lábujjhegyre
állnak és
körbelengetik az
ollóikat, mások
lázasan ide-oda
lóbálják
őket, megint mások
nem mozgatják
az ollójukat,
csak le-föl ugrálnak.
|
Az üzenet
azonban mindig ugyanaz:
a hím készen
áll a párzásra.
|
Amikor
a nőstény felismeri
fajának sajátos
gesztusait, végül
válaszol az ingerre:
odakocog a hímhez,
azután követi
az odújába,
ahol majd párzanak.
|
A rákok
tengerből származó
állatok, és
legtöbb fajuk még
ma is ott él.
A páncéljukon
lévő kopoltyúkon
átszűrt, oxigéndús
vizet lélegeznek
be.
|
Az integetőrákoknak
azonban akkor is lélegezniük
kell, amikor nincsenek
a vízben. Ezt
nagyon egyszerűen oldják
meg, akkor is visszatartják
a vizet kopoltyúkamráikban,
amikor ők maguk a levegőn
vannak. Ezekből a kis
térfogatú
kamrákból
természetesen
hamar kimerül az
oxigén, de a
rák felfrissíti
a kopoltyúkamrák
vizét, átkeringeti
és habbá
veri a vizet szája
melletti csatornácskákban,
s így a levegőből
felvett oxigént
visszajuttatja kopoltyúkamráiba.
|
Halak is
előmerészkednek
a vízből, hogy
a mangrovék között
ficánkoljanak
az iszapban, ezek a
szemforgató halak.
|
A legnagyobb
közülük
körülbelül
20 centiméter
hosszú. Ők is
a rákok légzési
technikáját
alkalmazzák:
vízzel töltik
meg a kopoltyúkamráikat,
s mivel ezt a vizet
nem tudják az
oxigénkészlet
megújítása
céljából
cirkuláltatni,
rendszeresen visszatérnek
a pocsolyáik
szélére,
hogy egy frisset kortyoljanak.
|
Van viszont
egy olyan oxigénmegkötő
felületük,
ami a rákoknak
nincs : a bőrük.
Körülbelül
annyi oxigént
vesznek fel a bőrükön
keresztül, mint
a békák,
de ehhez a bőrüknek
nedvesnek kell lennie,
ezért a szemforgatóhalak
mozgás közben
oldalvást hemperednek,
hogy megnedvesítsék.
|
Ha a szemforgatóhalak
gyorsan akarnak haladni,
hogy elkaphassanak egy
rákot, vagy elmeneküljenek
valamiféle veszély
elől, oldalra pöndörítik
a farkukat, azután
nagyot csapnak vele,
amitől csak úgy
repülnek előre
az iszapban.
|
Többnyire
azonban sokkal jámborabban
mozognak úgy,
hogy két mellső
úszójukat
használják
mankónak.
|
Ezeket
belülről csontos
támaszok erősítik
meg, amelyek jól
fel vannak szerelve
izmokkal és a
közepükön
ízület is
van, így a szemforgatóhal
látszólag
a "könyökén"
emelkedik ki az iszapból.
Egyes fajok hasi oldalán
alul egy másik
úszópár
szívókoronggá
egyesült, amellyel
a hal meg tud kapaszkodni
a mangrove gyökerein.
|
A mangroveligetekben
a világ számos
táján
élnek szemforgatóhalak.
|
Életmódjuk
szerint három
fő típusuk él
minden mocsárban.
|
A legkisebbik
az idő legnagyobb részében
a vízben marad,
és csak apálykor
merészkedik ki
belőle; egész
rajok nyüzsögnek
a képlékeny
iszapban a víz
szélén,
apró férgeket
és rákocskákat
keresgélve.
|
A mocsár
parthoz közelebb
eső része egy
jóval nagyobb
fajé: ezek a
vegetáriánusok,
algákat és
más mikroszkópikus
egysejtű növényeket
gyűjtögetnek. Egyedül
táplálkoznak,
és szigorúan
őrzik a territóriumukat,
lyukat ásnak
maguknak az iszapba
és őrjáratot
tartanak körülötte.
|
Néha
több méterhosszú
alacsony iszapbarázdákat
építenek
a territóriumuk
köré, így
távol tartják
a szomszédokat
és bizonyos mértékig
megakadályozzák
az iszap teljes kiszáradását.
|
Ahol nagy
az egyedek száma,
ott a territóriumok
egymásba érnek,
és a lapos iszapmezőt
sokszögek tagolják,
amelyek mindegyikében
úgy feszít
a tulajdonosuk, mint
kifutójában
a bika.
|
A szemforgatóhalak
harmadik képviselője
a mocsár legmagasabb
részét
foglalja el. Ezek ragadozók,
kisebb rákokat
ejtenek zsákmányul.
Szintén beássák
magukat, de nem őrzik
a környező territóriumot
tulajdonosként,
és vita nélkül
megosztják vadászterületüket
szomszédaikkal.
|
A szemforgatóhalak
nemcsak táplálkoznak
a vízen kívül,
hanem udvarolnak is.
|
A legtöbb
más halhoz hasonlóan
ők is úszóikat
megfeszítve és
rezegtetve mutogatják
magukat, de mivel mindkét
úszópárjukat
leköti a helyváltoztatás,
így a gerincük
mentén végigfutó
két hosszanti
úszójukkal
kell hatást kelteniök.
|
Rendes
körülmények
között ezek
laposan a hátukhoz
simulnak, de amikor
az udvarlás kezdetén
a hím kifeszíti
őket kiderül, hogy
ragyogó színekben
pompáznak.
|
Ez azonban
önmagában
még nem elég
ahhoz, hogy egy kissé
távolabbról
odacsalogassa vele a
párját,
hiszen a lapos iszapsíkságon
a rajta ülő kis
halat csak a közvetlen
szomszédai láthatják.
|
Ezért
a hím szemforgatóhal,
hogy minél nagyobb
közönséget
szervezzen magának,
csapkodni kezd a farkával
és kiterjesztett
zászlóival
föl-fölugrál
a levegőbe.
|
Amennyire
tudjuk, az alsó
szinten élő fajok
nem gondoskodnak az
ivadékaikról,
amikor kikelnek. Ezek
az apró lények
kisodródnak a
tengerre, és
csatlakoznak a tenger
felszíni vizeiben
úszkáló
lárvák
és halivadékok
közösségéhez.
|
Nagy többségüket
vagy megeszik, vagy
olyan tengerrészekre
sodródnak, ahol
- távol a mocsaraktól
- nem maradhatnak életben.
|
A középen
élő fajok azonban
már megvédelmezik
ivadékaikat.
A hím gödröt
ás fallal körülvett
territóriumának
közepén,
és kör alakú
bástyát
épít a
gödör szája
köré. Az
iszap itt olyan közel
van az állandó
vízszinthez,
hogy így egy
kis, fallal körülvett
tavacska alakul ki.
|
A hím
addig kószál
úszómedencéje
falánál,
amíg csak a nőstény
nem csatlakozik hozzá,
végül a
párzásra
a medence fenekén,
a gödör magányában
kerül sor. Ott
rakja le a nőstény
az ikráit, és
az ivadékok még
dagály idején
is mindaddig ott maradnak,
míg csak egészen
ki nem fejlődnek és
már nem teljesen
tehetetlenek ellenségeikkel
szemben.
|
A legmagasabb
szinten élő faj
nem épít
ilyen medencéket,
minthogy ebben a magasságban
alighanem nehéz
volna vízzel
telíteni azokat.
|
Gödreik
azonban nagyon mélyek,
akár egy méternyire
is lenyúlhatnak
az iszapba, és
a fenekükön
mindig van némi
víz, így
életük korai
szakaszában az
ő ivadékaik is
védve vannak.
|
A szemforgatóhalak
az integetőrákokhoz
és az osztrigákhoz
hasonlóan lényegében
tengeri állatok,
azonban sikerült
alkalmazkodniuk a részben
vízi, részben
vízen kívüli
élethez.
|
Egyes szárazföldi
állatok, amelyek
az ellenkező irányból
jöttek a mocsárba,
tulajdonképpen
ugyanezt tették.
|
Délkelet-Ázsiában
egy apró kígyó
látogat el a
mocsarakba szemforgatóhalakra
vadászni.
|
Nem csak
a lapos iszappadokon
kergeti végig
őket, de még
a lyukaikba is utánuk
megy. Kitűnően alkalmazkodott
a vízi élethez:
orrlyukait le tudja
zárni, és
a torka alján
is van egy szelep, amelyet
lezár, ha kitátja
a száját
a víz alatt,
hogy megfogjon egy halat.
|
Egy másik
kígyó,
emennek közeli
rokona, nem halakra,
hanem rákokra
vadászik, mérge
különösen
a rákokra hatásos.
|
Egy harmadik
kígyófaj
két, egészen
rendkívüli,
mozgatható csápot
fejlesztett ki az orrán,
amelyek segítségével
utat talál az
iszapos vizekben.
|
Él
ezekben a mocsarakban
egy egészen rendkívüli
béka is, a világ
egyetlen békája,
amely el tudja viselni
a bőrén a sós
vizet.
|
Ez rovarokkal
és apró
rákokkal táplálkozik.
|
A mocsár
legvállalkozóbb
kedvű és legkíváncsibb
mindenevő látogatója
egy majom, a hosszúfarkú
makáko.
|
Hátsó
lábain félelem
nélkül belegázol
a vízbe, ha kell
akár derékig,
és különösen
szereti a rákokat.
|
A rák
először rendszerint
túl gyors a majom
számára,
beiszkol az üregébe,
de a majom leül
a lyuk mellé
és türelmesen
kivárja, amíg
a rák végül
óvatosan kikukucskál,
hogy lássa, biztonságosan
újrakezdheti-e
a táplálkozást
- aztán puff!
elkapja.
|
De ezt
nagyon óvatosan
kell csinálnia,
mert a ráknak
ollói vannak,
és a rákvadászat
gyakran azzal végződik,
hogy a majom dühödten
sivítozva, ész
nélkül lóbálja
a mancsát a levegőben.
|
Az iszap
hatalmas porondja 24
óránként
kétszer szabad
levegőre, kétszer
pedig víz alá
kerül, gyorsan
és némán
újra elönti
az ár.
|
A gyökerek
szövevényét
elborítja a fodrozódó
víz, és
a mangroveerdő teljesen
átalakul.
|
Egyes iszapban
élő állatok
- a férgek, rákok
és a puhatestűek
- számára
a dagály megkönnyebbülést
hoz, nincsenek többé
levegőből jövő
támadásoknak
kitéve, és
nem fenyegeti őket a
kiszáradás
veszélye.
|
Ám
vannak állatok,
amelyek számára
a dagály megpróbáltatásokat
jelent.
|
Egyes rákok
annyira alkalmazkodtak
a levegő belélegzéséhez,
hogy túl sem
élnék
a tartós víz
alá merítést.
|
Ezért
gondosan iszaptetőt
építenek
a lyukaik fölé,
így bezárnak
egy akkora légbuborékot,
amelyben elegendő oxigén
van ahhoz, hogy át
tudják vészelni
azt az időt, amíg
a víz újra
visszavonul.
|
Az apró
szemforgatóhalak
elkezdenek fölkapaszkodni
a gyökerekre, mintha
menekülnének
az áradás
elől.
|
Ezek valószínűleg
fiatal állatok,
amelyeknek még
nem sikerült territóriumot
szerezniük az iszapban,
így nincs üregük,
amelybe bemenekülhetnének,
amikor a dagállyal
nagy, éhes halak
úsznak be a mocsárba.
|
A fiatal
szemforgatóhalak
nagyobb biztonságban
vannak a vízen
kívül, mint
benne.
|
A szemforgató
halakon kívül
az algákon legelésző
tengeri csigák
is felkúsznak
a gyökerekre. Ha
az iszapban maradnának,
ahol nincsenek számukra
menedéket nyújtó
repedések, őket
is megtámadhatnák
a halak. Ők azonban
nem tudnak olyan gyorsan
mozogni, mint a szemforgatóhalak,
így nem tudnának
lépést
tartani a víz
emelkedésével,
ezért már
jóval ezelőtt
otthagyják legelőiket,
mielőtt a dagály
elérné
őket.
|
Figyelemre
méltóan
pontos időérzékről
tesznek ezzel tanúságot,
de belső órájuk
még ennél
finomabb riasztójeleket
is ad.
|
A dagály
minden hónapban
egyszer olyan magas
szintre emelkedik, hogy
a csigáknak nem
volna elég idejük
kellő magasságba
jutni az iszapról
a mangrovéra.
|
Ilyenkor
a csigák két
dagály között
egyáltalán
nem jönnek le táplálkozni
az iszapra, hanem még
magasabbra másznak
a mangrove gyökerein,
hogy biztosan elkerüljék
a bajt.
|
A szárazra
került, parton
táplálkozó
rovarokat szintén
elkergeti a dagály.
|
Ilyenkor
nagy számban
telepednek a mangrove
gyökereire és
leveleinek alsó
oldalára, ám
ezzel még nem
kerülik el teljesen
a veszélyeket.
|
Az emelkedő
dagállyal a mangrovék
közé úszó
ragadozó halak
között lövőhalak
is vannak, amelyek a
felszín közelében
cirkálnak.
|
Viszonylag
nagy állatok,
mintegy 20 centiméter
hosszúak, nagy
szemük van. Látásuk
olyan éles, hogy
a fodrozódó,
tükröző vízfelszínen
keresztül is észreveszik
az odafönn kuporgó
rovarokat.
|
Amikor
a lövőhal megpillantja
a prédát,
beleszorítja
a nyelvét a szájpadlásán
végighúzódó
hosszú barázdába,
így egy csövet
képez, majd összerántja
a kopoltyúfedőit
és olyan vízsugarat
lövell ki, mint
egy vízipisztoly.
|
Lehet,
hogy a halnak két-három
"lövést"
is le kell adnia, amíg
pontosan beirányozza
zsákmányát,
de kitartóan
kísérletezik;
az esetek nagy részében
végül le
is veri a rovart a vízbe,
hogy azután tüstént
fölfalja.
|
A mangrovefák
magasabb részein
elhelyezkedő rovaroknak
szintén megvannak
a maguk támadói.
|
A kísértetrákok
fölmásznak
a fákra, megforgatják
a leveleket és
ollójukat összecsattintva
leszedegetik róluk
a menedéket kereső
legyeket.
|
A menekültek
így néhány
órás ostromnak
vannak kitéve
a gyökereken.
|
Azután
a víz fodrozódása
megszűnik és
néhány
percre minden elcsöndesedik,
fordul az ár.
|
Újra
megjelennek a vízen
a fodrok, de most már
a gyökerek ellenkező
oldaláról
indulnak, és
az apállyal a
víz újra
visszavonul.
|
Miközben
lefolyik róla
a víz, újabb
ehető falatok tömegét
hagyja maga után
a rákoknak és
a szemforgatóhalaknak,
és újabb
ragacsos iszapréteget
terít le, amely
egy leheletnyivel megint
megnöveli a mangrovék
birodalmát a
tenger rovására.
|
Bár
a folyók torkolatában
a szárazföld
előretör, a tengerpartok
más részein
visszavonulóban
van.
|
Ahol a
partot nem védi
az üledék
lerakódása,
különösen
ott, ahol meredeken
szakad le a szárazföldről,
befelé hömpölygő
hullámok állandóan
csapkodják a
sziklákat.
|
Vihar idején
akkora erővel zúdulnak
a partnak, hogy felkapják
a homokot és
a köveket, és
odavágják
a szirtekhez.
|
Ez a bombázás
csalhatatlanul megtalálja
a szirtek gyönge
pontjait - a sziklafalon
fölfelé
futó törésvonalakat,
a többinél
valamivel puhább
kőzetrétegeket
-, ezeket gyorsabban
és mélyebben
koptatja ki, hasadékokat
és barlangokat
váj beléjük.
|
Ahogy a
szárazföld
elmorzsolódik,
egyes darabjai kőhalmok
vagy tornyok formájában
elszigetelődnek.
|
A legsúlyosabb
kövek a szirtek
alapjához csapódva
okozzák a legnagyobb
pusztítást,
úgy aláássák,
hogy végül
az egész sziklafal
leomlik.
|
Az omladék
egy ideig megvédi
a szirtek alját,
de azután a tenger
fölkapja, a nagyobb
köveket ide-oda
görgeti, a kisebbeket
pedig szétzúzza
és egyre kisebb
darabokra őrli.
|
Idővel
ezek a törmelékek
annyira felaprózódnak,
hogy a part menti áramlások
összegyűjtik és
elsodorják őket.
|
Ezzel a
szirt alapja megint
ki van téve a
hullámok támadásának,
és a tenger megint
elkezd utat törni
magának a szárazföld
belseje felé.
|
Ebben a
veszedelmes zónában,
a pusztuló tengerpartok
közelében
is élnek állatok,
amelyek maguk is hozzájárulnak
a romboláshoz.
|
A fúrókagyló
puhatestű állat,
héja két
teknőfélből áll,
olyan, mint egy meghosszabbodott
szívkagyló.
|
Puhább
kőzeteken él,
mészkőn, krétán
és homokkőn.
Kagylójának
két héját
nem tüskés
"sarokvas"
köti össze,
mint a szívkagylóét,
hanem egy izmos golyóból
és tokjából
álló "ízület".
|
Az állat
kagylója egyik
végén
kidugja izmos lábát
és megragadja
vele a sziklát,
azután elkezdi
mindkét éles
fogazott héját
végighúzogatni
a felszínén.
Felváltva hol
az egyik, hol a másik
teknőjét dörgöli
a kőhöz, miközben
"ízületével"
hol az egyik, hol a
másik oldalára
fordul, s így
lassan alagutat váj
magának. Végül
akár 30 centiméter
hosszú aknát
is kialakíthat,
amelyben legbelül,
a végén
helyezkedik el.
|
Két
egymáshoz csatlakozó
szifójával
ezután a héja
hátsó
végétől
az alagúton át
egészen a bejáratig
be tudja szívni
és ki tudja üríteni
a vizet.
|
Aknájában
biztonságban
van a sziklaomlásoktól,
mármint addig,
amíg a lakásául
szolgáló
sziklát annyi
ilyen kagylóüreg
nem járja át,
hogy azoktól
szétreped.
|
Ekkor a
fúrókagylónak
valahol másutt
tüstént
új ásáshoz
kell fognia, mielőtt
a kövek összezúznák.
|
A datolyakagyló
szintén megfúrja
a mészkövet,
de ezt nem mechanikus
eszközökkel
végzi, hanem
savval oldja fel a kőzetet.
|
Mint minden
más puhatestűnek,
neki is ugyanabból
az anyagból áll
a kagylója, mint
a mészkő: kalcium-karbonátból.
|
A sav így
a saját héját
is feloldaná,
ha nem védené
meg az a barna szaruborítás,
amitől datolyára
emlékeztet.
|
Minél
magasabban él
egy tengeri élőlény
az apály szintjénél,
annál nagyobb
megpróbáltatásokat
kell kiállnia.
|
Minél
tovább marad
két dagály
között kinn
a vízből, annál
valószínűbb,
hogy a napsütés
túlmelegíti,
és annál
több, számára
nemkívánatos
esővíz folyhat
rá.
|
A kockázati
tényezők fokozatossága
egy sor jól elkülöníthető
zónát
hoz létre, amelyik
mindegyikében
az az élőlény
válik uralkodóvá,
amelyik a legjobban
meg tud birkózni
a nehézségek
sajátos kombinációjával.
|
Így
azután a sziklás
tengerpartok egészen
meghökkentő sávokra
oszlanak.
|
A sziklák
- ellentétben
az iszappal - szilárd
alapot biztosítanak
a növényeknek,
amelyen jól megvethetik
a lábukat.
|
A legtöbb
sziklás tengerpartot
a néha megvetően
tengeri gyomnak nevezett
növények
borítják,
amelyeket azonban helyesebb
tengeri moszatoknak
nevezni.
|
Első pillantásra
talán furcsának
tűnhet, hogy a tengerben
nem élnek a szárazföldi
virágos növényekkel
összehasonlítható
"komplex"
növények.
Ám a szárazföldi
növények
szöveteinek legnagyobb
része olyan nehézségek
megoldására
szolgál, amelyek
a tengerben egyszerűen
nem léteznek.
|
A szárazföldi
növénynek
aktívan gyűjtenie
kell a létfontosságú
vizet és teste
minden részébe
el kell juttatnia. Koronáját
elég magasra
kell növesztenie
ahhoz, hogy vetélytársai
ne árnyékolhassák
be, ne foszthassák
meg a napfénytől.
Mechanizmusokkal kell
rendelkeznie, amelyek
összehozzák
hím és
nőstény szaporítósejtjeit,
és biztosítják,
hogy megtermékenyített
magvai új helyekre
szóródjanak
szét.
|
A szárazföldi
növényzetnek
ezért gyökereket,
szárakat és
törzset, leveleket,
magvakat és virágokat
kellett kifejleszteniük.
|
Ám
a tengerben a problémákat
megoldja a víz.
|
A víz
ellátja a moszatokat
támasszal és
folyadékkal,
amelyre szükségük
van; szállítja
a kifejlett ivarsejtjeiket
és a megtermékenyült
női ivarsejteket.
|
Mivel az
algáknak nincsenek
növényi
nedveket szállító
szerveik, a víz
sótartalma nem
okoz számukra
problémát,
nem kell óvniuk
belső folyadékkészletüket.
|
Mint a
gombákon kívül
minden más növénynek,
természetesen
a tengeri algáknak
is szükségük
van fényre, ez
pedig nem hatol be túl
mélyen a vízbe.
|
Ezért
a tengeri növények
legnagyobb része
vagy lebeg a vízen,
vagy ha fenékhez
kapcsolódik,
olyan helyeken él,
ahol viszonylag sekély
a tenger.
|
Közvetlenül
az apály szintje
alatt, különféle
barnamoszatok élnek.
A szíjra emlékeztető
növények
egyes helyeken sűrű
tömeget alkotnak,
és több
méter hosszúra
megnőhetnek, teljes
hosszukban a felszín
közelében,
a fényben lebegve.
|
Karomszerű
fogantyúiknak,
amelyekkel a sziklába
kapaszkodnak, nincs
olyan tápanyagfelszívó
funkciójuk, mint
a szárazföldi
növények
gyökereinek, pusztán
horgonyul szolgálnak.
|
Ha kivételesen
alacsony az apály,
ezek a növények
bizonyos ideig elviselik
ugyan, hogy ki vannak
téve a levegő
hatásának,
de ezen a szinten fölül
nemigen virulnak.
|
Följebb,
a part magasabb részein
a kisebb hólyagmoszat
nő.
|
E barnamoszat
agancs formájú
leveleiben gázzal
töltött hólyagocskák
vannak, amelyek fölemelik,
amikor beáll
a dagály, így
közel marad a felszínhez
és a fényhez.
|
Még
följebb megint
másfajta barnamoszatok
élnek.
|
Mivel a
víz itt már
soha nem mélyebb
néhány
méternél,
ezek a hínárok
egészen rövidek,
így nincs szükségük
hólyagokra, amelyek
fölemeljék.
|
Mindezeknek
a dagály-apály
között tenyésző
algáknak nyálkás,
síkos a felszínük,
ezzel hosszú
időre megőrzik a nedvességet
és megmenekülnek
a teljes kiszáradástól.
|
Az a faj,
amelyik a legmagasabb
szinten él, az
idő 80 százalékában
ki van téve a
levegő hatásának,
mégis kibírja.
|
Bár
a tengerparton az algák
sok más csoportja
is tenyészik,
a barnamoszatok a leguralkodóbbak
köztük, amelyek
minden egyes zóna
szembetűnő jellegét
meghatározzák.
|
Egyes parti
állatok hasonlóképpen
vízszintes övezetekben
élnek.
|
A legfelső
szinten, a szárazságnak
leginkább ellenálló
tengeri moszatok előfordulásának
felső határa
és a legmagasabb
dagályok szintje
fölött, ahová
a tengervíz már
csak permet formájában
érkezik, apró
kacslábú
rákok képviselői,
a tengeri makkok élnek.
|
Ezek a
sziklákra telepednek,
és pöttöm
héjacskáikat
szorosan egymáshoz
szorítva, nagyon
hatékonyan őrzik
héjukban azt
a csekély nedvességet,
amelyre szükségük
van.
|
Táplálékszükségletük
is olyan csekély,
hogy szinte hihetetlen
módon a tengervíz
permetéből elegendő
szerves részecskét
gyűjtenek össze
ahhoz, hogy megéljenek.
|
Valamivel
lejjebb az ehető kékkagylók
alkotnak sűrű, sötétkék
szalagot a sziklákon.
|
Ezek már
nem képesek olyan
sokáig elviselni
a levegő hatását,
mint a tengeri makkok,
ez határozza
meg tehát elterjedésük
felső határát.
|
Az alsó
határt a tengeri
csillagok tűzik ki,
amelyeknek a zsákmányállatai.
|
A tengeri
csillag egyszerű, lassú,
de pusztító
technikával táplálkozik.
|
Amikor
rámászik
egy kagylóra,
átöleli
a karjaival és
rátapad a karjai
alsó részét
szegélyező tapadókorongok
segítségével.
|
Azután
lassan széjjelhúzza
a kagyló héját,
zsákszerű gyomrát
kidugja a teste közepén
lévő szájából
úgy, hogy az
rátapad a kagyló
lágy részére,
majd feloldja és
felszívja azt.
|
Ezek a
tengeri csillagok nagy
számban élnek
a tenger fenekén,
a legalacsonyabb apály
határa alatt,
ahol mindenféle
puhatestűekkel táplálkoznak.
|
Ezen a
szinten ennek következtében
kevés kékkagyló
élhet.
|
Ám,
ha a tengeri csillag
rövid időre meg
is él a vízen
kívül, ott
nem tud táplálkozni.
|
Így
a körülmények
körülbelül
30 centiméternyire
az apály szintje
fölött már
a kékkagylóknak
kedveznek, néhány
lábbal feljebb
pedig már ők
uralkodnak a parton.
|
A kékkagylók
ragacsos fonalak kötegeivel
tapadnak a sziklákra,
de nem valami erősen,
így azokon a
partrészeken,
amelyeket különösen
erősen csapkodnak a
hullámok, nem
tudnak megkapaszkodni.
|
Helyüket
itt esetleg a megtévesztő
nevű kacsakagylók,
ezek a babszem nagyságú
kacslábú
rákok foglalják
el.
|
Testüket
két meszes lemezke
zárja magába,
és egy ujjnyi
vastagságú,
ráncos nyelükkel
nagyon erősen rögzíteni
tudják magukat
a sziklákhoz.
|
A kacsakagylók
és a kékkagylók
mellett sok más
organizmus is él
az ár-apály
zónában,
bár kevésbé
domináns módon.
|
A kékkagylók
héját
a permetzónában
élőknél
nagyobb testű tengeri
makkok borítják.
|
A kagylókkal
héj nélküli
puhatestűek, csupaszkopoltyús
tengeri csigák
táplálkoznak.
|
A sziklák
közötti mélyedésekben,
ahol apály idején
is megmarad a víz,
sokszínű virágállatok
(anemónák)
himbálják
a tapogatóikat.
|
A köveken
tűpárnához
hasonlóan tüskézett,
gömb alakú
tengeri sünök
majszolgatják
lassan a köveket
borító
algákat.
|
Fogaik
úgy állnak
ki a szájukból
a testük alsó
részén,
mint egy eszterga befogószerkezete.
|
Bár
ezeknek a zónáknak
mind megvannak a maguk
sajátos állati
és növényi
közösségei,
és éles,
határozott határvonalaikkal
annyira világosan
elkülöníthetőnek
látszanak, távolról
sem állandóak
vagy változhatatlanok.
|
A bennük
élő szervezetek
mindig készen
állnak - a legcsekélyebb
alkalmat is kihasználva
- territóriumuk
kiterjesztésére.
|
Ha egy
különösen
erős vihar elsodor egy-két
kékkagylót,
és ily módon
lyuk keletkezik egyébként
folytonos szőnyegükben,
akkor a hullámok
a továbbiakban
nagyobb felületeken
letépkedhetik
a kagylókat.
|
A kékkagylók
és a kacsakagylók
apró, lebegő
lárváinak,
amelyek mindig ott vannak
a vízben, most
alkalmuk nyílik
megtelepedni, és
a kacsakagylóknak
esetleg sikerül
egy új helyőrséget
létesíteniük
a kékkagylók
addigi territóriumán.
|
Amerika
észak-nyugati
partján egy moszatfajnak
sikerült olyan
módszert kifejlesztenie,
amellyel aktívan
megtámadhatja
a kékkagylók
ágyait.
|
A növénynek
a végét
fél méter
hosszú, himbálózó,
csúszós,
pálmalevélszerű
nyúlványok
koronázzák,
amitől apró pálmafára
emlékeztet.
|
Ez az egyedülálló
korona az az eszköz,
amellyel meg tudja támadni
a kékkagylókat.
|
Tavasszal
egy-egy fiatal növénynek
kivételes esetben
sikerül rögzítőrizómájával
megragadnia egy kékkagyló
héját.
|
Nyáron,
alacsony dagály
idején a tengeri
pálma spórákat
hoz, amelyek leszivárognak
a levelein, így
bejutnak és beékelik
magukat a környező
kagylók közé.
|
Amikor
azután eljönnek
az őszi viharok, egy
hullám, amely
más körülmények
között semmi
bajt nem okozott volna
a kagylónak,
belekaphat a tengeri
pálma koronájába
és kitépheti.
|
Mivel a
növény sokkal
erősebben kapaszkodik
a kékkagylóba,
mint a kékkagyló
a sziklába, így
a növény
magával ragadja
a kagylókat.
|
Ezután
a kis tengeri pálmák
gyorsan szét
tudnak terjedni a kagylóágyban,
és a lecsupaszított
sziklán létre
tudják hozni
következő nemzedéküket.
|
A sziklás
tengerpartokon egyik
egyed várható
átlagos életkora
sem hosszú, mert
a hullámok szüntelen
tevékenysége
végül törmelékké
zúzza a sziklákat.
|
A parti
áramlások
fölkapják
ezeket a törmelékszemcséket
és elsöprik
őket eredeti helyükről.
|
Miközben
végighurcolják
a part mentén,
állandóan
padokat építenek
belőlük, azután
amikor az áramlás
lelassul, lerakják
a hordalékot
a nagyobb szirtek szélárnyékában
és szétterítik
a tengeröblök
fenekén.
|
Az efféle,
homok borította
partok kevesebb állatot
képesek eltartani,
mint az egyéb
tengerpartok.
|
Itt minden
dagály minden
egyes hulláma
legalább néhány
centiméter mélységig
fölkavarja a homokot,
így semmiféle
tengeri alga nem tudja
megvetni a lábát,
ezért növényevő
állatok közösségei
sem alakulhatnak ki,
s a folyók sem
hoznak naponta kétszer
újabb táplálékot.
|
Sőt, a
hullámok által
bemosott ehető részecskék
sem nyújtanak
elég táplálékot
a nagyobb állatok
számára,
hiszen a homokágyak
ugyanúgy működnek,
mint a szennyvíztisztító
művek szűrőágyai.
|
Az oxigéndús
víz áramlása
bizonyos mélységig
még megengedi
a baktériumtenyészetek
kialakulását,
de ezek is gyorsan lebomlanak,
miközben a tengervíz
által odahordott
összes szerves
anyag 85 százalékát
elfogyasztják.
|
Így
azután ezen a
homokon semmiféle
féreg nem él
meg úgy, ahogy
a folyók torkolatában
a csővájóférgek
megélnek.
|
A homokos
partok lakóinak,
amelyek a vízben
keresik élelmüket,
előbb kell a táplálékhoz
hozzáférniük,
mint a homokban élő
baktériumoknak.
|
A kagylógyűjtő
féreg összehabarcsolja
a homokszemcséket
és a kagylótörmeléket,
s ebből csövet
épít magának.
A cső felső vége
néhány
centiméterre
kiáll a homok
felszínéből,
faágszerűen elágazó,
így lelassítva
a víz áramlását,
fogóhálóként
működik.
|
A vízben
lebegő táplálékrészecskék
megtapadnak rajta, ezeket
tapogatóival
összegyűjti.
|
A hüvelykagylók
a biztonság kedvéért
a homokba temetkeznek,
de két csövet
kidugnak fölfelé
a tiszta vízbe,
amelyeken keresztül
vizet szívnak
a héjaik között
lévő szűrőbe.
|
A dárdás
tarisznyarák
hasonló módon
él, de mivel
nincs olyan izmos szifója,
mint a puhatestűeknek,
két csápját
összekapcsolva
rögtönöz
magának szívócsövet.
|
A tengeri
sünök több
faja szintén
ásó állattá
vált. Ezeknek
sokkal rövidebbek
a tüskéik,
mint a sziklás
partokon élő
rokonaiknak. Ezeket
a tüskéket
használják
az ásáshoz.
Olyan sebesen forgatják
őket gömbcsuklós
ízületeiken,
hogy az ásó
tengeri sün holmi
rendkívüli,
miniatűr cséplőgépre
emlékeztet.
|
Mihelyt
befészkelték
magukat a homok alá,
nyálkával
vonják be testük
körül a homokszemcséket,
így egy apró,
szilárd falú
kamrát hoznak
létre.
|
A tengeri
sünöknek a
tengeri csillagok tapadókorongos
nyúlványaihoz
hasonló csőlábaik
vannak, de ezeknél
az ásó
fajoknál a csőlábak
erősen meghosszabbodtak
és a homokban
lévő aknákon
át fölfelé
kígyóznak.
|
A csőlábakat
borító
csillók az aknákon
keresztül megmozgatják
a vizet, így
a betemetett tengeri
sün az egyik aknán
keresztül begyűjtheti
a vízben oldott
oxigént és
a táplálékrészecskéket,
a másikon pedig
megszabadulhat a hulladéktól.
|
Mivel a
homokba temetkezve élnek,
ritkán láthatunk
élő tengeri sünöket,
de amikor elpusztulnak,
gyönyörű kiszáradt
vázukat gyakran
kimossa a víz
a homokos partokra.
|
A mélyebbre
ásó fajok
szív alakúak
(szívsünök);
míg azok, amelyek
a felszín közelében
élnek, kerekek
és laposak, ezért
nevezik őket homoki
dollárnak.
|
A legbőségesebb
táplálék
a legtöbb tengeri
élőlény
számára
nagyon kényelmetlen
módon a homokos
tengerpartokon a dagály
felső határa
körül található,
ahová nagy mennyiségű
szerves hulladékot
sodornak és raknak
le a hullámok:
a part sziklásabb
részeiről letépett
különféle
tengeri algákat,
partra vetett medúzákat,
haltetemeket, puhatestűek
petezsákjait
- a termés dagályról
dagályra és
évszakról
évszakra változik.
|
Az apró
rákok rokonai,
a szöcskerákok
a nedves homokból
mindig elég nedvességet
tudnak gyűjteni, és
a nap nagy részét
a partra vetett nedves
tengeri algák
halmaiban töltik.
|
Amikor
azután leszáll
az éjszaka és
hűvösebb lesz a
levegő, akkor előrajzanak.
Akár 25000 példányuk
is nyüzsöghet
egyetlen négyzetméteren,
amikor elkezdik rágni
a rothadó algát
és húst.
|
Ám
ők kivételes
lények, ezek
a gazdag lakomák
a homokos partokon élő
élőlények
legtöbbje számára
hozzáférhetetlenek.
|
Afrika
déli partjain
él azonban egy
puhatestű állat,
a hólyagcsiga,
amely fölöttébb
ötletes módszert
dolgozott ki arra, hogy
minimális erőfeszítéssel
és kockázattal
közelítse
meg ezt a tápanyagforrást.
|
Ez a csiga
nagyjából
a legalacsonyabb vízállás
szintje körül
temeti be magát
a homokba.
|
Amikor
búvóhelye
fölött átömlik
a parthoz közeledő
dagály, a hólyagcsiga
előbújik a homokból
és vizet szív
fel a lábába,
ami ekkor ekevasra emlékeztető
nagy szerkentyűvé
duzzad.
|
Az állat
azonban nem szánt
vele, hanem szörfnek
használja: amikor
a hullámok alákapnak,
a partra sodorják,
azután hordalékaikkal
együtt lerakják.
|
A csiga
rendkívül
érzékeny
a bomló anyag
szagára, s mihelyt
a vízben érzékeli,
tüstént
visszahúzza szörfdeszkáját,
és elindul a
hullám nyaldosta
parton az ígéretesnek
kínálkozó
táplálékforrás
felé. Egyetlen
partra vetett medúza
néhány
percen belül a
csigák tucatjait
vonzza magához,
s azok tüstént
neki is látnak
az evésnek, mielőtt
még a dagály
elérné
tetőpontját.
|
A hullámok
legfelső szintjéig
fölmenni veszedelmes
vállalkozás
lenne, mert akkor, ha
némi időt táplálkozással
is töltenének,
esetleg elmulasztanák
a visszafelé
szállító
hullámokat, és
a parton rekedhetnének.
|
Amikor
a hullámok kezdenek
magasabbra emelkedni,
abbahagyják a
táplálkozást,
beássák
magukat a homokba, és
csak akkor bújnak
újra elő, amikor
a víz kezd visszavonulni.
|
Ilyenkor
újra felfújják
húsos szörfdeszkájukat,
és visszavitetik
magukat az apállyal
a mélyebb vizekbe,
ahol azután a
homok alatt kivárják
a következő dagályt.
|
Nagyon
kevés tengeri
állat merészkedhet
a dagály legmagasabb
szintje fölé
úgy, hogy életben
is maradjon.
|
A tengeri
teknősök azonban
származásuk
miatt erre kényszerülnek.
Szárazföldön
élő, levegőt
belélegző teknősöktől
származnak, de
az évezredek
során pompás
úszókká
váltak; képesek
hosszú időszakokra
lélegzetvétel
nélkül a
felszín alá
bukni, és hosszú,
széles, uszonyokká
szélesedett,
módosult lábaikkal
nagy sebességgel
tudják hajtani
magukat a vízben.
|
Ám
tojásaik, mint
minden hüllőtojás,
csak a levegőn tudnak
kifejlődni.
|
Fejlődő
embriójuknak
gáz halmazállapotú
oxigénre van
szüksége
a légzéshez,
nélküle
megfulladna és
elpusztulna.
|
Így
azután a felnőtt
nőstény tengeri
teknősöknek a tengeri
párzás
után évről
évre ott kell
hagyniuk a biztonságos
nyílt óceánt,
és ki kell látogatniuk
a szárazföldre.
|
Az egyik
legkisebb tengeri teknős,
a Ridley-teknős, átlagosan
csak körülbelül
60 centiméter
hosszú.
|
Ez a teknős
olyan nagy csapatokban
rakja le tojásait,
hogy alighanem az egész
állatvilág
legmeghökkentőbb
látványát
nyújtja.
|
Augusztus
és november között
Mexikó és
Costa Rica eldugott,
homokos tengerpartjain
néhány
éjszakán
- amelyek időpontját
a tudósok egyelőre
képtelenek előre
megjósolni -
százezrével
másznak ki a
vízből és
indulnak el fölfelé
a parton.
|
Szárazföldön
élő őseiktől
tüdőt és
vízálló,
elszarusodott bőrt örököltek,
így sem a megfulladás,
sem a kiszáradás
veszélye nem
fenyegeti őket, de evezőlábaik
nem túl alkalmasak
a vízen kívüli
mozgásra.
|
Ennek ellenére
semmi nem állíthatja
meg őket, addig küzdik
magukat fölfelé,
amíg csak föl
nem érnek a homokpart
tetejére, közvetlenül
az állandó
növényzet
szintje alá.
|
Ott azután
elkezdenek lyukat ásni
a fészkeiknek.
|
A teknősök
olyan szorosan zsúfolódnak
egymás mellé,
hogy alkalmas helyet
keresve rá is
másznak fajtársaikra,
ásás közben
pedig beszórják
homokkal és csapkodják
páncéljukat
söprögető
uszonyaikat.
|
Amikor
végül a
teknős elkészítette
fészkét,
lerak bele körülbelül
száz tojást,
azután visszatér
a tengerbe.
|
A tojások
lerakása három-négy
egymást követő
éjszakán
át folytatódik,
ez alatt az idő alatt
akár 100000 Ridley-teknős
látogathat egyetlen
partszakaszra.
|
A tojások
48 nap alatt kelnek
ki, de gyakran mielőtt
még kikelhetnének,
megérkezik a
teknősök újabb
hadserege.
|
Az újonnan
érkezettek akaratlanul
is kiássák
és elpusztítják
az előző sereg lerakta
tojásokat, így
a homokos partot a pergamenszerű
tojásburkok és
a rothadó embriók
borítják.
|
A partra
lerakott tojások
közül szerencsés
esetben 500 közül
egyetlenegy él
elég hosszú
ideig ahhoz, hogy teknős
kelhessen ki belőle.
|
Még
mindig nem értjük
eléggé
azokat a tényezőket,
amelyek ezt a tömeges
szaporodást irányítják.
|
Lehetséges,
hogy a Ridley-teknősök
azért járnak
erre a néhány
homokos partszakaszra,
mert az óceáni
áramlatok történetesen
éppen ide sodorják
őket. Lehet, hogy azért
előnyös számukra
egyszerre ezrével
fészket rakni,
mert ha egyenletesebben
osztanák el látogatásaikat
az egész év
folyamán, akkor
a homokos partok olyan
állandó
ragadozópopulációkat
vonzanának a
tojásaikhoz,
mint a rákok,
a kígyók,
a leguánok és
a keselyűk.
|
Így
ezeken a partokon az
év túlnyomó
részében
kevés az ennivaló,
ezért amikor
a teknősök megérkeznek,
nagyon kevés
állattal találkoznak.
|
Ha szaporodási
szokásaiknak
ez az oka, akkor módszerük
nagyon sikeresnek látszik,
mert a Ridley-teknősök
mind a Csendes-, mind
az Atlanti-óceánon
máig a legközönségesebb
tengeri teknősök
közé tartoznak,
míg más
teknősfajok száma
ma már csökken,
és a kihalás
veszélye fenyegeti
őket.
|
Valamennyi
tengeri teknős között
a legnagyobb az óriás
kérgesteknős,
amely több mint
2 méter hosszúra
megnőhet, a súlya
pedig elérheti
a 400 kilogrammot.
|
A többi
teknősöktől abban
különbözik,
hogy nincsen szarulapokból
álló teknője,
hanem csak egy sötét
színű, barázdált,
kéregszerű bőr
borítja.
|
Magányos,
tengerjáró
állat, egyedei
szinte bárhol
felbukkanhatnak a trópusi
tengereken, de előfordulnak
Argentínától
Norvégiáig
szinte valamennyi tengerben.
|
Alig 25
évvel ezelőtt
még senki nem
tudta, hol lehet a fő
fészkelőhelyük,
aztán két
ilyen helyet is fölfedeztek:
az egyiket Malaysia
keleti partjain, a másikat
a dél-amerikai
Suriname-ban.
|
A kérgesteknős
egy három hónapos
időszak alatt mind a
két helyen több
tucatszor rak tojást.
|
A nőstények
rendszerint éjszaka
jönnek a partra,
amikor már fölkelt
a Hold, és magas
a dagály. A hullámok
között a csillogó
holdfényben egyszer
csak megjelenik egy
sötét púp,
aztán a teknős
óriás
uszonyaival csapkodva
kiemeli magát
a nedves homokra.
|
Néhány
percenként megáll
pihenni, így
fél órába,
vagy még többe
is beletelhet, amíg
fölér arra
a szintre, amelyet keres,
mert fészkének
a hullámok hatókörén
túl kell feküdnie,
de a homoknak mégis
elég nedvesnek
kell lennie ahhoz, hogy
szilárd maradjon
és a gödrök
ne omoljanak be ásás
közben.
|
A nőstény
teknős esetleg többször
is kísérletezik
addig, míg végül
meg nem találja
a számára
megfelelő helyet. Akkor
aztán elszántan
nekilát, és
homokzáport zúdítva
maga mögé,
megtisztít egy
nagy gödröt
a mellső uszonyaival.
|
Néhány
perces munka után,
amikor a gödör
már elég
mély, széles
hátsó
lábainak finom
mozdulataival még
kiváj a fenekén
egy keskeny aknát
is.
|
Mivel a
levegőből érkező
hangokra teljesen süket,
a beszélgetés
zaja nem zavarja. Ha
az ember akkor villantja
rá a zseblámpáját,
amikor fölkapaszkodik
a homokpartra, esetleg
sarkon fordul és
visszamegy a tengerbe
anélkül,
hogy lerakná
a tojásait, később
azonban már a
vakító
fény sem riasztja
el, feltétlenül
meg akar szabadulni
a tojásaitól.
|
Gyorsan,
csoportosan tojja meg
őket, két hátsó
végtagjával
szorosan tartja a tojócsövét,
és lefelé
irányítja
a tojásokat,
közben pedig nagyokat
sóhajt és
nyög, nagy, csillogó
szeme állandóan
könnyes.
|
Miután
alig fél óra
alatt lerakta összes
tojását,
gondosan betemeti a
gödröt, és
ledöngöli
a homokot a hátsó
lábaival.
|
Ritkán
megy vissza egyenesen
a tengerbe, gyakran
előbb egy más
helyen felületes
ásásba
kezd, mintha össze
akarná zavarni
a nyomait.
|
Annyi biztos,
hogy mire visszatér
a tengerbe, a homokos
part felszíne
már annyira össze
van túrva, hogy
szinte lehetetlen megtalálni,
hová is rakta
le a tojásait.
|
Ám
a figyelő emberi szemeknek
nincs szükségük
találgatásra.
A szaporodási
időszakban Malaysiában
és Suriname-ban
az emberek minden éjjel
egész éjszaka
őrjáratot tartanak
a partokon, és
összegyűjtik a
tojásokat, rendszerint
még mielőtt a
nőstények betöltötték
volna az aknát.
|
Napjainkban
a helyi kormányszervek
már fölvásárolnak
néhány
tojást, és
mesterséges keltetőberendezésekben
kiköltetik őket,
de a többi szinte
kivétel nélkül
vevőre talál
a helyi piacokon, és
megeszik őket.
|
Talán
még nem találták
meg a kérgesteknősök
valamennyi költőhelyét.
|
A tengereken
át vezető vándorútjaik
során egyes teknősök
esetleg távoli,
elhagyatott szigetekre
bukkantak, messze az
ember vadászterületeitől,
ahol zavartalanul szaporodhatnak.
|
Nemcsak
ők indulnak ilyen utazásokra.
|
A tengerpartok
élőlényei
felnőtt életük
során már
nem tudnak elköltözni
a sekély vizekből,
de fejlődésüknek
egy korábbi szakaszában,
mint sodródó
magvak és lárvák,
peték és
ivadékok, ők
is hosszú utakat
tesznek meg.
|
Egy-egy
sziget számukra
esetleg nem csupán
egy másik sűrűn
lakott otthont jelent,
ahol erős a verseny,
akárcsak azokon
a partokon, ahonnan
érkeztek, hanem
olyan menedékhelyet,
ahol szabadon teljesen
új formákká
fejlődhetnek.
|