Szkennelte,
javította és
tördelte: a Webtigris.
|
7.
FEJEZET
FÖLÖTTÜNK
AZ ÉG
|
|
Mihelyt
a sivatagban valahol
tartósan csordogál
a víz, élő
szervezetek jelennek
meg benne és
körülötte
- szinte a semmiből.
|
A meder
homokszemcséi
felett zöld moszattakaró
alakul ki. Apró
rákok evezgetnek
benne, szélein
mohák és
virágos növények
hajtanak ki. Moszkitók
játszadoznak
felszínén,
szitakötők üldözik
őket cikcakkos vadászrepülésben.
|
Mindezek
a növények
és állatok
az ember bármiféle
segítsége
nélkül érkeznek
ide, de még saját
maguk sem tesznek ezért
semmiféle különösebb
erőfeszítést.
|
Egyetlen
tulajdonság szükséges
ahhoz, hogy több
száz kilométeres,
és esetleg évekig
tartó utazás
után ideérjenek
- minimális testsúly,
mert a szél hordja
ide őket.
|
A szárazföldön
élő szervezetek
legalább 400
millió éve
használják
ezt a világméretű
szállítási
rendszert.
|
A mohák
már jóval
azelőtt elkezdték
betelepíteni
a szárazföldet,
mielőtt bármiféle
állat kimászott
volna a vízből.
|
Már
röviddel kialakulásuk
után elkezdték
használni a szelet,
hogy új területeken
is elterjedhessenek,
ugyanúgy, ahogyan
ezt mai közvetlen
leszármazottaik
is teszik.
|
Az élő
mohák száraik
csúcsán
hozzák létre
a spórákat
tartó apró
spóratokokat.
Amikor a spóratokok
megérnek és
kiszáradnak,
tetejükön
felpattan a tok fedele,
és feltárja
az alatta lévő
nyílást,
amelynek széle
fogazott. Ha az idő
meleg marad, ezek a
fogak szintén
kiszáradnak,
és sorra kezdenek
hátrapöndörödni.
Ezzel nyílik
fel tulajdonképpen
a spóratok, lehetővé
téve, hogy a
szél elfújja
a spórákat.
|
Ha esősre
fordul az idő, akkor
a spórákat
hamarosan átitatja
a víz, s így
nem jutnának
messzire, de ebben az
állapotban nem
is szabadulnak el, mert
miközben a levegő
párássá
válik, az apró
fogak újra nedvességet
szívnak fel,
kiegyenesednek és
lezárják
a spóratokot.
|
A mohák
óriási
számban termelik
spóráikat,
de ez a szám
még mindig kicsiny
a gombák által
kibocsátott spórák
csillagászati
számához
viszonyítva.
|
Egyetlen
közönséges
csiperkegomba 100 millió
spórát
bocsát ki óránként
lemezes spóratokjaiból,
amikor megérik.
|
Mielőtt
elpusztulna, összesen
16 milliárd spórát
is termelhet.
|
Az óriás
pöfeteggomba még
ezt a számot
is felülmúlja.
Egy körülbelül
30 centiméter
átmérőjű
átlagos példány
a botanikusok becslései
szerint akár
hétbillió
spórát
is kibocsáthat.
|
Barna füstfelhőként
lődözi őket a levegőbe,
egyszerre körülbelül
egy-egy milliárdot,
valahányszor
valami megérinti
vagy enyhén meglegyinti
a szél.
|
Nemcsak
az egyszerű növények
használják
ki ilyen módon
a szelet, hanem olyan
rendkívül
kifinomult és
bonyolult szervezetek
is ezt teszik, mint
például
az orchideák.
|
Egyetlen
virágjuk akár
hárommillió
magot is hozhat. Ezek
a porszem nagyságú
magvak a növényi
embrió mellett
tápanyagtartalékokat
nem hordozhatnak.
|
Az orchidea
magvának a sikeres
fejlődéshez egy
olyan gombán
kell leszállnia,
amelytől növekedésének
első szakaszaiban táplálkozásához
segítséget
kaphat.
|
A magasabb
rendű növények
túlnyomó
része azonban
némi tápanyaggal
is ellátja a
magvait, ezzel megnöveli
a magok súlyát.
|
Ezért
a szél nem volna
képes a levegőbe
emelni és komolyabb
távolságra
elvinni őket, ha nem
rendelkeznének
valamiféle eszközzel,
amely megnöveli
a felületüket.
|
A bogáncsok,
a sásfélék
és a füzek
apró piheszálakkal
szerelik fel magvaikat.
A gyermekláncfű
minden egyes magját
piheszerű ejtőernyővel
látja el, ami
akár 10 kilométerre
is könnyedén
elviszi a magot az anyanövénytől,
de gyakran jóval
messzebbre is.
|
Így
hát a levegő
világszerte apró,
gyakran láthatatlanul
kicsiny szerves részecskéket
tartalmaz, amelyek az
élet csíráit
hordják magukban.
|
Legnagyobb
részük soha
nem fejlődik ki: összegyűjtik
és megeszik őket
a rovarok, terméketlen
talajra hullanak, vagy
olyan hosszú
ideig fújja őket
a szél, hogy
megszűnik bennük
az élet, és
lebomlanak.
|
De a sok-sok
millióból
egy-kettő életben
marad, és bárhol,
ahol megfelelő helyet
talál - egy lehullott
levélen, gondozatlan
kerti parcellán,
sziklafalon csörgedező
vízmosásban,
vagy sivatagi tócsában
- megjelenik egy zöld
növény vagy
egy gomba.
|
Így
fejlődnek ki a mohák
a Szahara oázisaiban
vagy az antarktiszi
tengerek elszigetelt
vulkanikus szigetein,
a kapokfa magvai a délamerikai
őserdőkben, így
virágzik ki a
füzike a St. Helens
tűzhányó
kopár hamumezein.
|
Egy-két
állat elég
kicsiny ahhoz, hogy
ugyanezzel a módszerrel
terjessze magát.
|
A sivatagi
pocsolyák parányi
sóférgei
porszem méretű,
szélhordta petékből
kelnek ki.
|
A moszkitókat,
a levéltetveket
és a többi
apró, repülő
rovart sok-sok mérföldnyire
hordhatja a könnyű
szellő is, akár
tetszik ez nekik, akár
nem.
|
Sok fiatal
pók viszont szándékosan
kél a szelek
szárnyán
útra : amikor
kikel a petéből,
felmászik egy
fűszál vagy egy
kavics tetejére,
szembeáll a széllel
és fölemeli
a potrohát, aztán
a testének végén
lévő szövőszemölcsökből
selyemszálat
ereget ki.
|
Ezt a legenyhébb
szellő is elkapja és
kifeszíti, majd
ahogy hosszabbodik,
egyre jobban belekapaszkodik
a szél.
|
A pókcsemete
néhány
pillanatig ellenáll
a húzásnak,
megkapaszkodik a lábaival,
de aztán elengedi
magát és
felemelkedik a levegőbe.
|
Ezek a
fonalaikon csüngő
növendék
pókok a tenger
kellős közepén
úszó hajókon,
vagy a több ezer
méter magas havas
csúcsokon is
kiköthetnek.
|
Amikor
a szél végül
lerakja őket a földre,
leválasztják
magukról a pókfonalakat,
és elkezdenek
berendezkedni új
territóriumukon.
|
Az év
egyes szakaiban, amikor
kedvező az időjárás,
a szél egyszerre
igen sok pókot
is lerakhat egyetlen
kis területen.
|
Otthagyott
fonalaik ilyenkor összegubancolódnak,
összefonódnak,
ez a valamikor rejtélyes
eredetűnek tartott ökörnyál.
|
Más,
náluk alig nagyobb
apró élőlények
szintén légi
úton utaznak,
de a saját erejükből.
|
A tripszek
parányi, növényi
nedveket szívogató
rovarok, amelyek virágokon,
leveleken és
bimbókon élnek.
Hogy egyik növényről
a másikra juthasson,
a tripsz repül,
de olyan apró
és olyan könnyű,
olyan mikroszkopikusan
kicsiny az izomzata,
hogy csak nagy nehézséggel
tud csapkodni a szárnyaival.
|
A körülötte
lévő levegőt
olyan sűrűnek érezheti,
mint a melasz.
|
Így
a torából
kisarjadó szárnyak
nem széles lapok,
hanem csak szőrszálakkal
szegélyezett
vékony lécek.
Lefelé irányuló
csapásuk a tripsz
alatt kissé megnöveli,
fölötte kissé
csökkenti a légnyomást,
ami így fölfelé
szívja a rovart
- ezáltal úgy
száll fel, mint
holmi pöttöm,
motorizált bogáncspihe.
|
A szárny
alatt előállított
magas, illetve a szárny
fölött létrehozott
alacsony légnyomás
felhajtóerőt
kelt, ami egyike azoknak
az erőknek, amelyeken
a motoros repülés
alapul.
|
A tripsznél
sokszorosan súlyosabb
és erősebb poszméhnek
széles szárnyakra
van szüksége
ahhoz, hogy elégséges
emelőerőt hozzanak létre.
|
Ahhoz azonban,
hogy csapkodni is tudjon
ezekkel a nagy szerkezetekkel,
jelentős erő kell, ezért
a poszméh tora
csupa izom. Izmainak,
mint minden más
motornak, melegeknek
kell lenniük ahhoz,
hogy teljes erővel dolgozhassanak,
és létrehozzák
a poszméh testének
levegőbe emeléséhez
szükséges
energiát.
|
Ám
az összes többi
rovarokhoz hasonlóan
a poszméh sem
tart fenn a testében
állandó
hőmérsékletet,
mint a madarak vagy
az emlősök.
|
Normális
körülmények
között a napsugárzásból
meríti a hőt,
de még olyan
hűvös reggeleken
is képes repülni,
amikor a hőmérséklet
csak néhány
fokkal fagypont feletti.
|
Ezt úgy
oldja meg, hogy felszállás
előtt sebesen megrezegteti
szárnyait, így
hőt termel izmaiban,
de még arra is
képes, hogy "üresbe"
kapcsolja őket, és
így járassa
belső motorját
mindaddig, amíg
izmainak hőmérséklete
el nem éri az
emberi testhőmérsékletet.
|
Mivel a
hő ennyire értékes
számára,
sok más nagy
testű rovarhoz hasonlóan
a poszméh is
szőrbundát növeszt
teste köré,
ami csökkenti a
hőveszteségét.
|
A szitakötők
ugyanebből az okból
szigetelik magukat,
de ők ezt a torukban
lévő légzsákok
sorával oldják
meg.
|
Erőteljes
motorjaikkal a rovarok
pompás repülőkké
váltak: egy mézelő
méh percenként
15000 szárnycsapásra,
a szitakötő pedig
óránként
30 kilométeresnél
nagyobb sebességre
képes.
|
Az állatok
két másik
nagyobb csoportja is
követte a rovarokat
a levegőbe.
|
Mintegy
140 millió évvel
ezelőtt hüllő őseikből
kifejlődtek a madarak,
aztán, jóval
később, körülbelül
60 millió évvel
ezelőtt, bizonyos rovarevő
emlősökből kialakultak
a denevérek.
|
Mind a
madarak, mind a denevérek
mellső végtagjaik
módosításával
fejlesztették
ki szárnyaikat.
|
A denevérnek
négy meghosszabbodott
lábujja között
feszül ki rugalmas
bőrhártyája,
szabadon maradt hüvelykujja
pedig részben
fésűként,
részben kapaszkodóhorogul
szolgál, azzal
függeszkedik.
|
A madarak
mellső végtagján
csak egyetlen ujjuk
hosszabbodott meg, amelyet
hosszú és
erős tollak borítanak.
|
Mivel a
denevérek fejjel
lefelé lógnak
a lábukon, minden
nehézség
nélkül a
levegőbe tudnak emelkedni
: egyszerűen elengedik
magukat és belehullanak.
|
Egyes nagyobb,
gyümölcsevő
fajaik egyszer-kétszer
meglengetik ugyan a
szárnyukat, hogy
repülő pozícióba
helyezzék csüngő
testüket, de ehhez
alig van szükségük
erőfeszítésre.
|
A legtöbb
madár azonban
nemcsak repül,
hanem jár is,
számukra így
sokkal nehezebb problémát
jelent a gravitációs
erőt leküzdeni
és "állóstarttal"
a levegőbe emelkedni.
|
Az a motor,
amely az ehhez szükséges
energiát szolgáltatja,
egy erős izomköteg,
amely a szárnyízülettől
egészen a mellcsontjuk
úgynevezett mellcsonti
tarajáig terjed.
|
Üzemanyaga
az oxigénben
dús vér,
amelyet a jól
fejlett szív
bőségesen szolgáltat.
|
Hogy a
szívük milyen
rendkívülien
nagy, arra jó
példa a fecske,
amelynek kétszer
akkora a szíve,
mint az egéré.
|
A madár
egész testét
toll fedi, a lehető
legfinomabb szigetelő,
amely az emberénél
néhány
fokkal magasabb testhőmérsékletét
megőrzi, így
repülőmotorja egy
pillanat alatt képes
erőteljes tevékenységre.
|
Ezzel a
motorral hajtja a szárnyait,
a lábával
elrugaszkodva könnyedén
a levegőbe tud emelkedni.
|
Minél
nehezebb egy madár,
annál nagyobb
szárnyakra van
szüksége
ahhoz, hogy fönntartsák
a levegőben, és
annál nagyobb
feladat hárul
az izmaira, hogy megfelelő
erővel és sebességgel
tudja végrehajtani
a felszállást.
|
Felhajtóerőt
azonban másképpen
is létre lehet
hozni.
|
Ha a szárny
felső felületének
megfelelő a görbülete,
akkor a rajta keresztülfújó
légáramlás
létre tudja hozni
alatta a szükséges
magas, fölötte
pedig az alacsony légnyomást.
|
Ezt a légáramlást
kétféleképpen
lehet előállítani,
vagy úgy, hogy
a szél keresztülfúj
a szárnyon, vagy
úgy, hogy a szárny
sebesen csapkod a levegőben.
Legjobb a kettőt egyszerre
alkalmazni - belefutni
a szélbe.
|
A vándoralbatrosz
a világ legnagyobb
szárnyú
madara - szárnyainak
fesztávolsága
3 és fél
méter -, ezekkel
az óriási
szárnyakkal azonban
gyakorlatilag lehetetlen
sebesen csapkodni.
|
Ezért
az albatrosznak a felszálláshoz
az emelőerő létrehozásának
másik módszerét
kell alkalmaznia.
|
Gyakran
magas szirteken fészkel,
ahonnan egyszerűen ledobhatja
magát a levegőbe.
|
Más
albatroszfajok alacsonyan
fekvő óceáni
szigeteken sűrű kolóniákban
fészkelnek, de
akármilyen nagy
is a zsúfoltság,
mindig szabadon hagynak
a telep szélén,
sőt gyakran telepeik
kellős közepén
is egy szabad sávot.
|
Ez a kifutópályájuk,
amelyet pontosan az
uralkodó széliránynak
megfelelő szögben
képeznek ki.
|
A madarak
sorban állnak
a kifutópálya
végénél,
szembefordulva a széllel,
akárcsak a lökhajtásos
repülőgépek
egy zsúfolt repülőtéren,
aztán amikor
sor kerül rájuk,
olyan gyorsan futnak,
ahogy csak tudnak, trappolnak
a földön nagy,
úszóhártyás
lábaikkal, előrehajolnak
és a lehető leggyorsabban
csapkodnak a szárnyukkal.
|
Végül
erőfeszítéseik
és a kiterjesztett
szárnyuk felszínén
átfúvó
erős szél eredményeképpen
megszerzik a szükséges
felhajtóerőt,
fölemelkednek a
levegőbe, és
tüstént
szárnyaló,
elegáns és
kecses teremtményekké
válnak a tenger
felett.
|
Ám
ha eláll a szél,
akkor csak a legnagyobb
nehézséggel
tudnak fölemelkedni
a földről.
|
Mihelyt
az albatrosz egyszer
már felemelkedett,
minimális energiafelhasználással
utazik a levegőben,
annyira kihasználja
a szelet.
|
Az óceán
felszínének
közelében
a légáramlatokat
lelassítja a
hullámok súrlódása.
Az albatrosz közvetlenül
e réteg fölött
marad, körülbelül
20 méterre a
víz felszínétől,
ahol már a gyors
széllel utazhat.
|
Amikor
a madár mégis
lassan kezdi elveszíteni
a magasságát,
hogy visszanyerje, sebesen
lesiklik az alsóbb
rétegbe, és
szembefordul a széllel,
így sebességének
mozgási energiájától
emelőerőt kap, ami visszaviszi,
föl a gyorsabb
légáramlásba.
|
Rendkívül
hosszú, keskeny
szárnyai, amelyeket
olyan nehezen tud a
felszálláskor
meglebegtetni, most
bebizonyítják,
mennyire értékesek:
az albatrosz órákon
át képes
így egyetlen
szárnycsapás
nélkül,
hol lecsapva, hol magasba
röppenve repülni.
|
Több
faj az Antarktisz viharos,
majdnem befagyott tengerein
él, ahol a szelek
állandóan
keleti irányba
fújnak. Az albatroszok
együtt utaznak
a széllel, újra
meg újra körberöpülik
a földgolyót,
és csak akkor
csapnak le a víz
felszínére,
amikor elkapnak egy-egy
halat vagy tintahalat.
|
Évről
évre a magasban
maradnak, míg
csak végül
hétéves
korukban el nem érik
a nemi érettséget.
|
Ekkor leszállnak
valamelyik útvonalukba
eső apró szigeten,
és néhány
hétig idejük
nagy részét
a szárazföldön
töltik.
|
Kiterjesztett
szárnnyal, csőrüket
csattogtatva táncot
lejtenek egymásnak,
aztán párosodnak,
fölnevelik egyetlen
fiókájukat,
utána pedig újra
elindulnak erőfeszítés
nélküli
világ körüli
repülőútjukra.
|
Virtuóz
vitorlázórepülők
az afrikai keselyűk.
|
Nekik nem
állnak ilyen
állandó
és megbízható
szelek a rendelkezésükre,
amelyek segítenék
a repülésben.
|
Ezek a
madarak egy másfajta
légáramlást
használnak ki.
|
A Föld
felszíne nem
egyenletesen reagál
a Nap melegítő
hatására.
A füves térségek
és a nagy vízfelületek
hőt vonnak el a levegőből,
egy-egy kopasz szikla
vagy földterület
azonban visszaveri a
hőt, így fölötte
egy forró, fölszálló
légoszlop keletkezik,
amelyet a pilóták
termiknek neveznek.
|
A keselyűk
az éjszakát
alacsony, tövises
fák ágain
gubbasztva töltik,
aztán hajnalban
megvárják,
amíg a felkelő
Nap felmelegíti
a földet.
|
Mihelyt
az első termik kialakul,
a madarak fáradságos
erőfeszítéssel,
szárnyaikat gyakrabban
csapkodva, siklórepülésben
igyekszenek az alapja
felé.
|
Addig meg
sem próbálnak
a magasba emelkedni,
amíg el nem érik
a felszálló
légoszlopot,
ami aztán a szárnyaik
közé kap
és fölemeli
őket.
|
A keselyűknek
nagy ugyan a szárnyuk,
de nem hosszú
és keskeny, mint
az albatroszé,
hanem kurta és
széles.
|
Ez a szárnyforma
lehetővé teszi
számukra, hogy
éles kanyarokat
vegyenek, és
csigavonalban emelkedjenek
fölfelé,
egész idő alatt
a felszálló
meleg levegő vékony
oszlopában maradva.
|
Amikor
több száz
méternyire a
szavanna fölött
elérik a termik
tetejét, a keselyűk
minden erőfeszítés
nélkül köröznek
körbe-körbe,
és kémlelik
a lenti síkságot,
megölt vagy sebzett,
beteg állatot
keresve.
|
Ha ráunnak
az egyik termikre, otthagyják;
szelíd siklórepülésben
akár 10 kilométernyi
távolságot
is megtesznek, hogy
egy másik termiket
keressenek maguknak,
amelyben megint felszállhatnak
egy újabb megfigyelőállásba.
|
Ily módon
táplálékot
keresve naponta akár
100 kilométeres
utakat is megtesznek
a szavanna fölött.
|
Amikor
zsákmányra
találnak, gyors,
meredek siklórepülésben
ereszkednek le, majd
a földet éréskor
kiterjesztik a szárnyukat,
farkukat pedig leeresztik,
ami így egyfajta
légfékként
szolgál.
|
Nagy veszekedések
és marakodások
közt addig lakmároznak
a dögből, amíg
úgy meg nem telik
a gyomruk, hogy csak
nagy nehezen tudnak
újra a levegőbe
emelkedni.
|
Rendszerint
keservesen elveszkölődnek
a legközelebbi
tüskés fáig,
aztán ott megülnek
egy darabig, lakomájukat
emésztve, mielőtt
újra megpróbálnak
egy másik termiket
keresni és megint
fölszállni
a levegőbe.
|
Kevés
madár van, amelyik
képes úgy
rábízni
magát a légáramlatok
emelő hatására,
mint az albatroszok
és a keselyűk.
|
A legtöbben
csapkodó szárnyaik
evező mozgásával
utaznak a levegőben.
|
Farkuk
tollas legyezőjét
ki tudják szélesíteni,
le tudják keskenyíteni,
fel tudják emelni,
vagy le tudják
ereszteni, ami lehetővé
teszi, hogy szabályozzák
haladási irányukat
a levegőben.
|
Ez a szerkezet
annyira hatékony,
hogy a madarak ennek
révén
a legnagyobb repülő
állatokká
válhattak.
|
Az Andokban
élő kondorkeselyű
akár 11 kilogrammot
is nyomhat, annyit,
mint egy kisebb kutya.
|
A levegőben
való gyors utazás
rendkívüli
érzékeny
navigációs
apparátust követel,
hogy a madár
elkerülhesse az
akadályokat,
elkaphassa zsákmányát
a levegőben, és
mindenekfelett, hogy
pontosan meg tudja becsülni
a távolságokat
a biztonságos
leszálláshoz.
|
Szinte
minden madár
repül, többségük
nappal, eközben
szinte teljesen a látásukra
hagyatkoznak.
|
Valóban:
a madaraknak van minden
állat közt
a leghatékonyabb
és legérzékenyebb
szemük.
|
A sólyom
szeme a testméretek
különbözősége
ellenére nagyobb,
mint az emberé,
és amikor távoli
részletek megkülönböztetéséről
van szó, nyolcszor
jobb a feloldóképessége.
|
Mivel a
baglyok éjszaka
vadásznak, feláldozták
a részletek felismerését
a fényérzékenység
érdekében.
|
Szemük
óriási,
még nagyobb,
mint amilyennek látszik,
mert csak a központi
szaruhártyája
áll szabadon,
a többi részét
bőrhártya fedi.
A bagoly szeme olyan
nagy részét
foglalja el a koponya
elülső részének,
hogy alig hagy helyet
izmok számára,
így a bagolyszem
gyakorlatilag rögzítve
ül az üregében.
|
Ha a bagoly
oldalvást akar
nézni, el kell
fordítania a
fejét, ehhez
viszont páratlanul
mozgékony nyakkal
rendelkezik.
|
Hatalmas
szaruhártyája
és a mögötte
ülő óriási
szemlencse olyan sok
fényt gyűjt össze,
hogy a bagoly tizedannyi
fényben is tisztán
lát, mint amennyire
egy embernek szüksége
volna.
|
Ám
ahhoz, hogy lássanak,
még a baglyoknak
is szükségük
van némi fényre.
|
Ha egyáltalán
nincs semmi fény,
akkor még az
optikailag leghatékonyabb
szem sem működik.
|
Két
madárfajnak azonban
mégis van egy
olyan technikai eszköze,
amelynek segítségével
teljes sötétségben
is képes tájékozódni.
|
Mindkét
faj barlangokban él.
|
A lappantyúk
rokona a szuszók,
leghíresebb telepe
a venezuelai nagy Caripe-barlangban
található.
|
Ez a barlang
a bejárattól
néhány
száz méternyire
élesen elkanyarodik,
így elzár
minden közvetlenül
behatoló fényt.
Kissé távolabb
már koromsötét
van, ezért az
embernek zseblámpát
kell használnia.
Így már
megpillanthatja a barlang
összes szintjein,
a falak párkányain
a sztalaktitfüggönyök
és -pillérek
között ülő
szuszókokat.
|
Akkorák,
mint a galamb, csillog
a szemük a zseblámpa
fényében,
ahogy kíváncsian
néznek lefelé,
fejüket jobbra-
balra forgatva.
|
Fészkeiket,
amelyeken ülnek,
visszaöklendezett
táplálék
és ürülék
halmai borítják.
A fal tövében,
a barlang fenekén
az ürülékükkel
odakerült magvak
kihajtanak, de az állandó
sötétség
miatt sohasem zöldülnek
ki.
|
A zseblámpa
fénye megriasztja
őket, sokan felrepülnek,
és rikoltozva
röpködnek
az ember körül,
az egész barlang
visszhangzik a kiáltásaiktól.
|
Ha az ember
eloltja a zseblámpáját,
és csöndesen
vár a sötétségben,
a madarak megnyugszanak,
riadókiáltásaik
megszűnnek, de még
egyre röpködnek,
és szárnycsapásaik
puha suhogásán
kívül halk
csattogásukat
hallhatjuk.
|
Ezek azok
a hangszignálok,
amelyekkel navigálnak.
|
A visszhangokból
kikövetkeztetik
a sziklafalak és
a csüngő sztalaktitok
helyzetét, de
még a levegőben
körülöttük
röpködő többi
madárét
is.
|
Amikor
egy-egy akadályhoz
közelednek, a csattanások
frekvenciája
megnő, hiszen a madár
számára
ilyenkor fontosabbá
válik a pontos
helymeghatározás.
|
Ezzel a
technikával képesek
a velük körülbelül
azonos nagyságú
tárgyak észlelésére,
de jóval kisebbekére
már nem. Erre
azonban nincs is szükségük,
mert mihelyt biztonságosan
kijutottak a barlangból,
az éjszakai erdőben
nagy, érzékeny
szemük már
elég fényt
talál ahhoz,
hogy megkeressék
a táplálkozásukhoz
szükséges
gyümölcsöket.
|
A másik
madár, amelyik
ezt a visszhang-lokátortechnikát
alkalmazza, a délkelet-ázsiai
barlangokban fészkelő
kis sarlósfecske,
a szalangána.
|
Semmiféle
rokonságban nem
áll a szuszókokkal,
de ő is sebes csattogó
hangok áradatát
bocsátja ki.
Ezek azonban sokkal
magasabb frekvenciájúak,
mint a szuszóké,
így lehetővé
teszik, hogy a szalangána
kisebb tárgyakat
is észlelhessen.
|
Akármilyen
komplexnek és
kifinomultnak tűnik
is ennek a két
madárnak a lokátortechnikája,
ez csak amatőr próbálkozás
az éjjel repülő
denevérek által
kifejlesztett, szakszerű,
kifinomult változathoz
képest.
|
Az általuk
kiadott hangok rendkívül
magas frekvenciájúak,
messze túl vannak
az emberi fül által
érzékelhető
tartományon.
|
Bár
egyes emberek, különösen
a fiatalok, képesek
meghallani a nyári
estéken vadászó
denevérek halk
sikkantásait,
a navigációjukhoz
használt jelek
még ennél
is magasabb frekvenciájúak.
|
Ezeket
a denevérek "adagokban",
rendkívül
gyorsan bocsátják
ki, akár másodpercenként
kétszázat
is.
|
Ez nemcsak
azt teszi lehetővé
a denevér számára,
hogy tájékozódjon,
hanem azt is, hogy hajszálpontosan
lokalizáljon
egy repülő rovart.
|
A levegő
feletti uralom nagyon
hasznos mindazok számára,
akik megszerezték.
|
A denevérek
éjszakáról
éjszakára
minden nehézség
nélkül repülnek
el sajátos, időleges
élelemforrásaikhoz.
|
El tudják
kapni a repülő
rovarokat a levegőben,
libegnek a virágok
előtt, hogy kiszívják
belőlük a nektárt,
de még halakra
is lecsapnak a folyók
felszínén.
|
Mindennek
ellenére távolról
sem olyan tökéletes
és sokoldalú
repülők, mint a
madarak.
|
A saskeselyű,
miután lekopasztja
a tetemet, nagy magasságba
viszi föl a csontokat,
aztán leejti
őket egy kőre, hogy
hozzáférhessen
fő táplálékához,
a csontvelőhöz.
|
Az apró
ragadozó madarak,
mint a vörös
vércsék
és a karvalyok,
kiterjesztett szárnyaikon
a szél ellen
libegve képesek
repülni, és
szinte mozdulatlanul
csüngnek az égen,
miközben aprólékosan
átvizsgálják
az alattuk elterülő
földeket, a legcsekélyebb
mozgást is észlelve,
amely elárulhat
egy egeret vagy egy
gyíkot.
|
A vadászó
madarak leggyorsabbja,
a vándorsólyom,
magasan végzi
őrjáratát
az égen. Amikor
kiválaszt magának
egy alatta repülő
kisebb madarat, bukórepülésben
csap le zsákmányára
: szárnyait a
lehető legkisebb légellenállást
keltő helyzetbe húzza
vissza, és így
óránként
a 130 kilométeres
sebességet is
eléri.
|
Zsákmányát
még a levegőben
kapja el, erőteljes
ütést mér
a tarkójára,
amivel azonnal megöli.
|
Olyan nagy
a sebesség és
az ütközés
ereje ilyenkor, hogy
ha a földön
csapna így le
valamilyen célpontra,
nemcsak a zsákmány,
a vadász is elpusztulna.
|
Egyes madarak
mintha csupa gyönyörűségből
élveznék
a légi akrobatikát.
|
A hollók
szemmel láthatólag
csak játszanak,
amikor bukfenceznek
és hemperegnek
a levegőben.
|
Más
madarak udvarlási
szertartásaik
keretében hencegnek
el repülőtudományukkal.
|
A szürke
cankók 600 méter
magasra szállnak,
aztán bukórepülésbe
kezdenek, forognak és
pörögnek,
közben egyfolytában
hangosan énekelnek.
|
Egyes madarak,
köztük a bíbic
és a szalonka,
bukórepülésük
közben hangokat
is adnak különleges
remegő tollaikkal, ami
hozzátartozik
az udvarlási
szertartásukhoz.
|
A párjuknak
magukat mutogató,
fehérfejű réti
sasok, barna kányák
bukfenceznek a levegőben,
az egyik madár
a hátára
veti magát, és
a pár, mint két
cirkuszi akrobata, összekulcsolja
a csőrét a levegőben.
|
A repülés
legfőbb haszna azonban
alighanem az, hogy a
madarak nagy távolságokat
képesek megtenni
a levegőben a tenger
és a szárazföldek
felett, miközben
semmi olyan akadály
nem tartja fel őket,
mint a földhöz
kötött állatokat.
|
A madarak
egyik kontinensről a
másikra repülnek,
hogy elmeneküljenek
a kemény telek
elől, vagy egyszerűen
azért, hogy elköltsék
évszakhoz kötött
gyümölcs-
és rovar- lakomáikat.
|
Még
mindig nem tudjuk biztosan,
hogy ezt pontosan hogyan
is csinálják.
|
Lehet,
hogy vándorlásaikban
szerepet játszik
a Nap és a csillagok
alapján való
tájékozódás,
lehet, hogy felismerik
az alattuk elterülő
szárazföldek
alakját, és
lehet, hogy valamiféle
módon a Föld
elektromágneses
mezőire reagálnak.
|
Még
kevesebbet tudunk a
denevérek vándorlásáról.
|
Ősszel,
amikor a nyári
rovarlégiók
kezdenek eltűnni, és
a hideg időjárás
lehűléssel fenyegeti
apró testüket,
a denevérek barlangokat
keresnek maguknak, ahol
téli álomra
vonulhatnak.
|
A téli
szállással
szemben nagyon pontos
követelményeik
vannak : száraznak,
nem túl hidegnek
és állandó
hőmérsékletűnek
kell lennie.
|
Ilyen hely
nem túl sok van,
ezért számos
denevérfaj, amely
táplálkozás
közben nyáron
nagy távolságokat
jár be, ősszel
több száz
kilométert is
repül, hogy megfelelő
barlangot vagy padlást
válasszon magának.
|
Más
fajok más okokból
gyülekeznek össze.
|
Texasban,
a Bracken-barlangban
minden nyáron
20 millió szelindek
denevér gyűlik
össze, csupa nőstény.
|
Párjukat
onnan 1500 kilométerre,
Mexikóban hagyják,
és csak azért
jönnek ide, hogy
megszüljék
kicsinyeiket.
|
Lehetséges,
hogy miután a
denevér csupaszon
születik, értékes
számára
a hatalmas gyülekezet
barlangban gerjesztett
melege, de még
mindig nem értjük
teljesen, mi kényszeríti
ezeket a nőstényeket
arra, hogy egy ilyen
hallatlan méretű
"szülőotthonba"
gyűljenek össze.
|
A rovarok
szintén hosszú
utakat tesznek meg a
levegőben, de mivel
röptüknek
látszólag
ritkán van célja,
a természetbúvárok
csak lassan ismerték
fel, hogy ezek az utazások
mire valók.
|
A réteken
és az erdőkben
az őket tápláló
növények
körül röpködő
lepkék látszólag
törékenyek
és gyöngék,
így kézenfekvő
a feltételezés,
hogy nem repülnek
messzire.
|
Egyes fajok
csakugyan nem - ezek
ugyanazon a kis földterületen
táplálkoznak,
párosodnak, rakják
le petéiket és
pusztulnak el, ahol
kikeltek.
|
Sok más
faj azonban egész
életét
utazással tölti.
|
Az a fehér
káposztalepke
például,
amelyik tavasszal valahol
Európában
kelt ki, túlnyomórészt
nagyjából
észak-nyugati
irányba repül.
|
Csak olyankor
utazik, amikor süt
a Nap és meleg
van, nem repül
gyorsan, útközben
el-elidőzik, amikor
kedvére való
növényeket
talál.
|
Ilyen helyeken
akár órákat
is eltölt, eszik,
udvarol és lerakja
a petéit, de
végül mégis
csak továbbindul.
Bár rövid
életű - csak
három-négy
hétig él
-, de még ezen
a rövid időszakon
belül is akár
300 kilométert
is utazik arról
a helyről, ahol kikelt.
|
A nyár
vége felé
további káposztalepkék
fejlődnek ki. Ezek szintén
utaznak, de éppen
az ellenkező irányban,
ők délkelet felé
vándorolnak.
|
Azok pedig,
amelyek a nyár
közepén
tűnnek fel, először
körülbelül
egy hétig északnyugatnak
veszik az útjukat,
de aztán néhány
napon belül visszafordulnak,
és életük
hátralevő részében
már ők is délkelet
felé repülnek.
|
A hátraarc
pontos időpontja a földrajzi
hely és az illető
lepkefaj szerint különböző,
de ugyanazon a helyen
egy bizonyos faj számára
évről évre
pontos és állandó.
|
Az irányváltást
kiváltó
tényező a jelek
szerint az éjszaka
hossza és hőmérséklete.
|
Az efféle
lepkék a Naphoz
igazodva navigálnak,
de a Nap napi járásához
nem nagyon igazodnak.
|
Így
vándorlásuk
útvonala igen
széles, kacskaringós,
de mivel vonulásuknak
nem az a célja,
hogy elérjenek
egy bizonyos pontra,
hanem hogy új
tápláléklelőhelyeket,
párt és
peterakóhelyeket
találjanak, ezért
ezek az útvonalak
nagyon jól megfelelnek
számukra.
|
Néhány
lepkefaj egészen
másféleképpen
vándorol.
|
Leghíresebb
közülük
a pompás danaiszlepke,
amelynek nagy populációja
él az észak-amerikai
Nagy- tavak körüli
erdőkben.
|
Ezek hosszú
életű lepkék,
némelyikük
majd egy évig
is él.
|
Tavasszal
kikelő példányaik
valószínűleg
egész életükben
ugyanazon a környéken
maradnak, ám
kora ősszel kikel egy
másik nemzedék
is.
|
Egyesek
ezek közül
sem kószálnak
messzire, miután
feltáplálták
magukat, odvas fákban
vagy egy-egy halott
fa kérge alatt
menedéket keresnek,
és ott téli
álomra vonulnak.
|
Ennek az
őszi nemzedéknek
a kétharmad része
azonban egészen
másképp
viselkedik: útnak
indul dél felé.
|
A lepkék
jól bevált,
keskeny légifolyosót
követnek, és
céltudatosan
repülnek, ritkán
állnak meg táplálkozni
vagy párosodni.
|
Éjjel
mindig leszállnak,
gyakran olyan fákra
telepszenek, amelyeket
előttük már
a danaisz- lepkék
számos nemzedéke
használt.
|
Ők is a
Naphoz igazodva navigálnak,
de úgy tűnik,
hogy a Nap napi mozgását
is képesek figyelembe
venni, útvonalukat
ennek megfelelően korrigálják,
mert haladási
irányuk nyílegyenes,
és egyáltalán
nem hasonlít
az olyan harácsolók
kanyargós röptére,
mint a fehér
káposztalepkéé.
|
Végül,
mintegy 3000 kilométeres
utazás után
eljutnak Texas déli
és Mexikó
északi részére.
|
A Mexikóba
érkezők egy-két
meghatározott
völgyben gyűlnek
össze, ahol milliószámra
telepednek meg meghatározott
tűlevelű fákon,
amelyeket már
nemzedékek óta
használnak.
|
Olyan sűrűn
ellepik ezeket a fákat,
hogy szárnyaik
összefüggő
takarót alkotnak
a fatörzseken.
Mások az ágakra
telepszenek, ott lógnak
minden egyes fenyőtűn,
amelyekről szinte csöpög
lefelé a rengeteg
lepke.
|
Meleg napokon
a milliók közül
néhányan
odébb libegnek,
és mellesleg
még táplálkoznak
is egy kicsit, de a
többiek legnagyobbrészt
pihennek, és
csak akkor kezdenek
el mozgolódni,
amikor eljön a
tavasz.
|
Bár
az ivarérett,
minden egyéb
tekintetben felnőtt
rovarok, mindeddig szexuálisan
passzívak voltak,
de most elkezdenek párosodni.
|
Aztán
a lepkék hatalmas
hófelhője néhány
nap alatt felkerekedik
és észak
felé vonul.
|
Most már
nem haladnak olyan gyorsan,
rendszerint alig tesznek
meg többet naponta
15 kilométernél,
útközben
táplálkoznak
és lerakják
petéiket.
|
Ezek közül
a vándorok közül
legfeljebb csak néhányan
jutnak vissza azokba
az erdőkbe, ahol kikeltek,
de útvonalukon
már otthagyták
ivadékaikat.
|
A következő
őszön az északon
lakók által
lerakott petékből
kikelő újabb
danaiszlepkék
megint nekivágnak
a távoli délre
vezető útnak.
|
A vándorló
rovarok különböző
magasságokban
utaznak.
|
Szeles
napokon a lepkék
alacsonyan szállnak,
és menedéket
keresnek a fasorok,
sövények
és falak mögött,
hogy a szél le
ne térítse
őket útvonalukról.
|
Szép,
csöndes napokon
azonban akár
1500 méterre
is fölemelkednek.
|
Az olyan,
nem a maguk jószántából
repülő rovarokat,
mint a fiatal pókok,
még magasabbra
is sodorhatja a szél.
Menet közben ezeket
a pöttöm utazókat
zsákmányul
ejthetik az olyan magasan
repülő rovarevő
madarak, mint a fecskék,
de amelyek megmenekülnek
előlük, akár
5000 méter magasra
is emelkedhetnek.
|
Ezt az
alig néhány
kilométerrel
a fejünk felett
lévő világot
egy személyszállító
repülőgép
földi légnyomású,
fűtött és
oxigénnel dúsított
utasteréből aligha
lehet értékelni.
|
Ehelyett
szálljunk fel
oda egy léggömb
lecsüngő nyitott
kosarában.
|
Az első
néhány
száz méteren
még furcsán
és irreálisan
felhallatszanak a lenti
zajok, olyasmik mint
egy autó motorzaja,
vagy egy beszélgetés
foszlányai, egy
toronyóra ütése.
|
Ám
hamarosan teljes csönd
lesz, amelyet csak a
kosár nyikorgása
és a fölemelkedéshez
szükséges
forró levegőt
előállító
gázégő
időnkénti belobbanása
tör meg.
|
A levegő
egyre hidegebb lesz.
Az ember itt a széllel
utazik, mint oly sok
más élőlény,
amelyet a fölemelkedő
meleg levegő sodort
ide, ezért minden
mozdulatlannak tűnik,
még akkor is,
ha a Földhöz
képest igen gyorsan
is mozgunk. De lehet,
hogy a Földet máris
elrejti a szemünk
elől egy felhő.
|
A levegő,
amit belélegzünk,
egyre ritkábbá
válik, így
minden lélegzetvételünkben
egyre kevesebb az oxigén.
Mivel mozdulatlanul
állunk a szűk
kosárban, ez
valószínűleg
különösebben
nem zavar, sőt, jószerivel
észre sem vesszük,
hogy a levegő fizikai
sajátságai
megváltoztak.
|
Ez az,
ami a dolgot veszélyessé
teszi, hiszen agyunk
kevesebb oxigént
kap, így működése
lelassul, érzékeink
pedig kezdenek eltompulni.
|
Mielőtt
bármiféle
testi zavarnak tudatára
ébrednénk,
esetleg már elveszítjük
a józan ítélőképességünket.
|
Így
aztán, amikor
a magasságmérőnk
5000 méter magasságot
mutat, bölcs dolog
lesz, ha elkezdünk
az oxigénmaszkon
keresztül oxigént
belélegezni.
|
Itt egészen
rendkívüli
szépségű
világba kerülünk.
|
Messzi
alattunk füstködszerű
felhők fedik el a szárazföld
felszínét,
a hegyek úgy
emelkednek ki belőle,
mint a szigetek egy
fehér tengerből.
Körös-körül
hatalmas felhők vonulnak,
alsó szélük
lapos és vízszintes,
de a felső feltornyosul
és sebesen változó
bóbitákat
formál.
|
Amikor
az ember ezeknek a szintjére
ér, egyszerre
félelmetesen
és elevenen láthatóvá
válik a bennük
zajló áramlások
rendkívüli
sebessége.
|
Ha az őket
tápláló
termikek valamelyike
elkapja a léggömböt
és a magasba
emeli, az szinte biztosan
végzetes.
|
A termikek
belsejében akkora
erővel söpörnek
le-föl a légáramlatok,
hogy széjjeltépnék
a léggömböt.
|
Ezek felett
a felhők felett nagyon
nagy magasságokban
még lehetnek
további felhőfoszlányok
is, de azokon túl
aztán már
csak az űr tiszta, mély
kékje következik.
|
Ebben a
magasságban még
mindig lehetséges,
hogy más élőlényeket
is megpillanthatunk.
|
Erdei pintycsapatokat
láttak már
1000 méter magasságban
repülni; radarral
pedig a szinte hihetetlen,
6000 méteres
magasságban is
észleltek partfutókat.
|
Ezek vándormadarak,
és talán
azért emelkednek
ebbe a nagy magasságba,
hogy kihasználják
az ottani, az alacsonyabb
szintek légáramlatainál
rendszerint erősebb
és állandóbb
szeleket, vagy - ha
éjszaka repülnek
- hogy lássák
a csillagokat, amelyek
alapján navigálnak.
|
Bár
ezek a madárlátogatók
ritkák és
szórványosak,
de mindig találhatunk
itt néhány
más élőlényt.
|
Ha zsírréteggel
bevont üveglemezekkel
kitartóan kutatunk
utánuk, előkerül
néhány
levéltetű és
egy-két apró,
ökörnyálas
pók, s találkozunk
a szunnyadó élet
mindenütt jelenlevő
parányaival,
a virágporral
meg a gombaspórákkal
is.
|
Itt van
az élet végső
határa.
|
Az alatta
elterülő vékony
rétegben sok-sok
millió éve
nyüzsgő élő
organizmusok közül
egy sem jutott ennél
magasabbra - kivéve
az embert.
|
E szint
fölött egy-két
kilométerrel
csaknem valamennyi gáz
kifogy a légkörből.
|
Itt már
csak a fekete űr van.
|
Akármilyen
vékony is a légkör,
amelyen át ide
felkapaszkodtunk, mégis
pótolhatatlan
pajzsot jelent az űrből
jövő halálos
bombázás
ellen.
|
A kozmikus
sugarakat, a röntgensugarakat
és a napsugárzás
romboló részeit
mind ez a gázburok
nyeli el.
|
A meteoritok,
a külső térből
nagy sebességgel
érkező kő- és
fémérctörmelékek
szintén ezekben
a gázokban égnek
porrá a súrlódástól,
robogó csillagnyomokként
látjuk is a Földről
érkezésüket
és pusztulásukat.
|
Csak nagyon
ritkán akad köztük
olyan nagy meteor, amely
kibírja ezt a
hőt és a földre
csapódik.
|
A légkör
véd meg bennünket
továbbá
a szélsőséges
hőmérséklet-változásoktól
is.
|
Hogy ezek
milyen pusztítóak
lennének, azt
a Holdon uralkodó
állapotokból
ítélhetjük
meg, ahol nincsen gázburok.
|
Amikor
rásüt a
Nap, olyan forróra
hevül, hogy a víz
forrni kezdene rajta,
árnyékban
pedig sokkal hidegebbre
hűl le, mint az Antarktiszon
mért legalacsonyabb
hőmérséklet.
|
Itt a Földön
a légkör
a rajta áthaladó
napsugárzás
energiájának
nagy részét
elnyeli, nappalaink
így elviselhetőek;
éjszaka pedig
megakadályozza,
hogy az a hő, amit a
Föld magába
szívott, elszökjön
az űrbe.
|
A légkör
legbővebben előforduló
eleme - térfogatának
majdnem 80 százaléka
- egy teljesen semleges
gáz, a nitrogén.
Ez valószínűleg
azoknak a hatalmas vulkánkitöréseknek
a során szökött
a felszínre,
amelyek kialakulásának
korai szakaszaiban rázták
meg a Földet, s
a gravitációs
vonzás aztán
azóta is bolygónk
körül tartja.
|
Az oxigén,
amely a légkör
valamivel több
mint 20 százalékát
alkotja, későbbi
eredetű, és a
fotoszintézis
melléktermékeképpen
a Föld felszínén
élő növények
anyagcseréje
során keletkezett.
|
A légkör
többi része,
kevesebb mint 1 százaléka,
szén-dioxidból
és olyan, kis
mennyiségben
előforduló gázok
nyomaiból áll,
mint az argon és
a neon.
|
E gázok
mellett a légkör
vizet is tartalmaz.
Ennek egy része
láthatatlan pára,
más része
finom cseppecskékből
áll, amelyek
felhőkké gyűlnek
össze.
|
Bár
az égen látszólag
bőségesen vannak
felhők, az atmoszferikus
víz csak apró
töredéke
annak a vízmennyiségnek,
amely odalenn a Föld
felszínén
a jégtakarókban,
a hóban, a tavakban
és az óceánokban
van.
|
A légköri
víz is földi
forrásokból
keletkezik.
|
Kis részét
a növények
levelei adják
le, de legnagyobb része
a tengerek és
tavak felszínéről
párolog el.
|
Néha
ez a párolgási
folyamat nagy területek
fölött szelíden
és egyenletesen
megy végbe, és
vízszintes felhőrétegek
keletkeznek belőle,
de néha a vízgőzt
a forró levegő
hatalmas felszálló
áramlatai ragadják
magukkal, amelyek úgy
emelkednek föl,
mint a termikek, hogy
aztán tornyosuló
kumulusz- felhőkké
kondenzálódjanak.
|
Az ily
módon hatalmas
tömegben összegyülemlő
vízrészecskéket
a Föld felszínén
magukkal ragadják
a szelek, amelyeket
a két, már
jól ismert tényező,
a Föld forgása
és a napsugárzás
egyenetlen eloszlása
hoz létre.
|
Az előbbi
egy kelet- nyugati impulzust
ad a levegőnek, az utóbbi
pedig egy észak-délit,
mert a forró
levegő az Egyenlítőnél
emelkedik a magasba,
aztán a sarkokon
száll le.
|
A légtömegekre
gyakorolt mozgatóerők
kölcsönhatása
óriási
légörvényeket
hoz létre.
|
Az óceán
meleg vizei fölött
kialakuló felhőket
a meleg, felszálló
légáramlás
hatalmas örvényekké
kavarhatja, amelyek
átmérője
a 400 kilométert
is elérheti,
és olyan vastaggá
nőhetnek, hogy az aljától
a tetejéig teljesen
betöltik a légkört.
|
Az ezek
körül a rendszerek
körül süvöltő
szelek sebessége
az óránkénti
300 kilométert
is elérheti.
|
Ezeket
az óriási
viharokat nevezzük
hurrikánnak.
|
Minden
légköri
jelenség közül
a hurrikánok
a leghatalmasabbak és
a legpusztítóbbak.
A tomboló szelek
özönvízszerű
esőkkel árasztják
el a bolygót,
és végigkorbácsolják
a szárazföldet
és a tengert.
A tenger vizét
az orkán vízfalakká
emeli, amelyek végigsöpörnek
a partokon. A tomboló
szelek kicsavarják
a fákat, épületeket
döntenek romba,
miközben ömlik
az eső a fekete, száguldó
felhőkből.
|
Ám
az égből jövő
víz legtöbbször
szelídebben hullik.
|
A gomolyfelhők
néha olyan magasra
emelkednek, hogy az
esőcseppek jéggé
fagynak bennük.
A különösen
nagy felhőkben, amelyek
az alapjuktól
a taréjukig 4
kilométer magasak
is lehetnek, a felszálló
levegő felkapja és
a felhő tetejére
emeli ezeket a jégdarabokat,
amelyek közben
további jégburkot
vesznek fel. Megnő a
súlyuk, ettől
lehullanak, ám
a felszálló
áramlás
újra magával
sodorja őket.
|
Ez az emelkedés
és esés
többször is
megismétlődhet,
míg végül
a jégszemcsék
olyan nagyra nőnek,
hogy áthullanak
a felhő alapján,
és jégeső
formájában
zúdulnak a földre.
|
A kisebb
felhők már akkor
kivetik magukból
a jégrészecskéket,
amikor azok még
nagyon kicsinyek, így
zuhanásuk közben
elolvadnak, és
eső formájában
hullanak le.
|
A rétegfelhők
hidegebb és sűrűbb
légrétegekre
sodródva felszállás
közben lehűlnek,
így leadják
nedvességrakományukat.
|
Más
felhőkből szintén
csapadék keletkezik,
ha emelkedő terep fölé,
vagy a nagy hegyláncok
oldalára fújja
őket a szél.
|
Így
az édesvíz,
amelytől minden szárazföldi
állat és
növény léte
függ, visszatér
a bolygóra, ahonnan
származott.
|