Conor Gearty: Terror
A GYÔZELEM ÁRA
Miután áttekintettük a korunk liberális társadalmait sújtó politikai
felforgató tevékenység minden fajtáját, megvizsgálhatjuk a "terrorizmus"
kérdéskörének egyik legégetőbb problémáját: miképpen reagálnak az adott
kormányok a fennálló renddel szemben megnyilvánuló erőszakra. S jóllehet
egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy félvállról vegye a kérdést,
ki kell jelentenünk: kevés kormányt lehet elítélni az erőszakos cselekmények
elleni kemény fellépésért. A hatalomnak még demokratikus keretek között is
érzékenyen kell reagálnia a létét veszélyeztető fellépésekre. Ha összeszedi
mozgósítható erejét, nincs az a törpeállam, amelyik le ne győzné a
terroristákat.
Amikor kormánykörökben kitör a pánik, ráadásul ütőképes haderő áll
rendelkezésükre, nagy a veszélye az eseményekre történő túlzottan heves
reagálásnak. A megelőző fejezetekben éppen elég példát láthattunk erre: a
brit hadsereg fellépése 1969-71-ben Észak-Írországban; az Aranytemplom
lerohanása Indira Gandhi utasítására 1984-ben; az 1970-es évek elején az
uruguayi szabad kormányzás teljes lebontása is tragikus következményekkel
járt. A demokratikus államok számára az igazí kihívás: megtalálni az
egyensúlyt az erőszak visszaszorítása és a szabadság és egyenlőség
eszméjének tiszteletben tartása között, hiszen épp ez az, ami morálisan
megkülönbözteti ellenfeleitől.