Conor Gearty: Terror

A GYÔZELEM ÁRA

      Miután áttekintettük a korunk liberális társadalmait sújtó politikai felforgató tevékenység minden fajtáját, megvizsgálhatjuk a "terrorizmus" kérdéskörének egyik legégetőbb problémáját: miképpen reagálnak az adott kormányok a fennálló renddel szemben megnyilvánuló erőszakra. S jóllehet egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy félvállról vegye a kérdést, ki kell jelentenünk: kevés kormányt lehet elítélni az erőszakos cselekmények elleni kemény fellépésért. A hatalomnak még demokratikus keretek között is érzékenyen kell reagálnia a létét veszélyeztető fellépésekre. Ha összeszedi mozgósítható erejét, nincs az a törpeállam, amelyik le ne győzné a terroristákat.

      Amikor kormánykörökben kitör a pánik, ráadásul ütőképes haderő áll rendelkezésükre, nagy a veszélye az eseményekre történő túlzottan heves reagálásnak. A megelőző fejezetekben éppen elég példát láthattunk erre: a brit hadsereg fellépése 1969-71-ben Észak-Írországban; az Aranytemplom lerohanása Indira Gandhi utasítására 1984-ben; az 1970-es évek elején az uruguayi szabad kormányzás teljes lebontása is tragikus következményekkel járt. A demokratikus államok számára az igazí kihívás: megtalálni az egyensúlyt az erőszak visszaszorítása és a szabadság és egyenlőség eszméjének tiszteletben tartása között, hiszen épp ez az, ami morálisan megkülönbözteti ellenfeleitől.