1952-ben az UNESCO a rasszizmus világban való jelenlétének
szentelt könyvsorozatot jelentetett meg. Ezek között Claude Lévi-Strauss
Faj és történelem címen egy olyan esszét adott közre, mely messze
meghaladta tárgyát, és újfajta gondolkodásmódot kínált a nyugati kultúráról
és a civilizáció értelméről, a történelmi idő véletlenszerű voltáról stb.
A kultúrák sokfélesége, a nyugati civilizáció helye a történelem lefolyásában,
a véletlen szerepe és a haladás eszméjének viszonylagossága a Faj és
történelem legfontosabb témái. Voltaképp már a szerző későbbi gondolkodásának
egyes elvei jelennek meg ebben a tanulmányban, mely nem bújik szakkifejezések
hada mögé, ellenben nyelvezete mindig tiszta és pontos. Ám ekkoriban Lévi-Strauss,
aki már három évvel korábban megjelentette az A rokonság elemi struktúrái
című munkáját, még csak a szűkebb szakmai körökben volt ismert; mára a
strukturalizmus atyjává lett, kinek nevét és művét a modern társadalomtudomány
legszélesebb köreiben ismerik.