... Az élõvilág saját magát teremtette meg, és ezenbelül az ember is elérkezett arra a fejlettségi fokra, hogy megalkossa önmagát.
... A nagyon távoli jövõben...
1.
Mikor belépett a feleségével a laboratóriumba, a három kutató már izgatottan várta.
- Á, jónapot! - ugrott fel a székébõl a legidõsebb professzor, kezét maga elé nyújtva mutatkozott be. - Rogers vagyok, õk pedig a munkatársaim: Brian és Cliff - biccentett a még mindig ülõ fehérruhás tudósokra, miközben úgy megrázta a fiatalember kezét, hogy az majdnem rosszul lett.
- Bizonyára tudják a kísérlet lényegét - szólt közbe Brian, a magas, sovány testalkatú kutató.
- Ó, természetesen - mondta a fiatalember. - Abban a bizonyos hibernálás ügyben fáradtunk ide a feleségemmel. Azért nem ártana, ha felelevenítenék a részleteket.
- Arról van szó - vágott bele Cliff - , hogy elõször hibernáljuk, és ezután a hipertérbe juttatjuk át magukat.
A világegyetem most összehúzódó állapotban van. Még néhány milliárd év, és újra kezdõdik minden. Az univerzum összes anyaga egy pontban találkozik, majd a nagy nyomás és hõmérséklet következtében bekövetkezik az õsrobbanás. Ez a világ valószinûleg más lesz, mint a miénk. Nagyon kicsi a valószínûsége, hogy az atomok pont olyan kapcsolódási formát vegyenek fel, mint a mostani. Magyarul: kb. nulla százalék a lehetõsége annak, hogy a Földdel és az emberiséggel találkoznak majd. Mi beállítottuk a számítógépet egy bizonyos idõre, pontosan nem is tudom...
- 30 millárd évre - szólt bele az idõs prof.
- Igen. Nos, 30 milliárd év múlva a szerkezet automatikusan visszajön a harmadik dimenzióba, és felkelti önöket. Mikor felébrednek, egy más világban és más idõben lesznek. Keressenek egy élõ bolygót, gyûjtsenek össze mindent, amit csak tudnak, és ezután nyomják meg a megbeszélt zöld gombot. Majd természetesen feküdjenek a hibernátorba.
- Ez eddig nekem is világos - mondta a feleség. - Csak azt nem értem, hogyan jutunk a jövõbõl vissza ide?
- Pedig ez is pofon egyszerû - felelte Brian. - Már mondta elõbb a kollégám: kicsi a valószínûsége annak, hogy az atomok újból felvegyék ezt a kapcsolódási formát, ami most van. Kicsi a valószínûsége, de egy véges hosszú idõ múlva elérhetõ. Tehát miután megnyomták a zöld gombot, végtelen idõre hibernálják magukat. Természetesen a hipertérbe. Mikor mi észleljük az ûrhajójukat, rögtön visszahozzuk a harmadik dimenzióba, és utána kb. ugyanennyi idõsen megérkeznek.
- Most már értjük- mondta a férj. - Mikor kerül sor az indulásra?
- Rövidesen - válaszolt a professzor. - Felkészítjük
az ûrhajót és magukat.
2.
Három nap múlva az ûrhajó elindult. Mikor a férfi és a nõ fölébredt, az ûrhajó egy bolygó felé közeledett.
- Ez nagyon hasonlít a Földre - szólalt meg a férfi hosszú álmából felébredve.
- Igen. Ugyanolyan kék, és az ûrhajó jelzése szerint van rajta élet is.
- Nos, akkor ezt mindenképpen meg kell néznünk - mondta izgatott hangon a fiatalember, és leszálláshoz készült elõ. - Furcsa elõérzetem van.
Az ûrhajó leszállt. A felszínen nagytermetû ragadozó- és növényevõ állatok, õsóceánok jelezték: az élet még fiatal ezen a bolygón. Óvatosságból egyelõre csak a kabinból szemlélték a kinti világot. Minél tovább nézték, annál jobban elkapta õket a szorongás. Mikor megjelent az ûrhajó kijelzõjén a bolygó neve, mindkettõjüknek égnek állt a haja: "Föld".
- Megtörtént a lehetetlen - gügyögte maga elé a még mindig meglepõdött nõ. - Ez a Föld a nagyon korai állapotban. Talán még emberek sincsenek.
- Nincsenek - mutatott rá a férfi az ûrhajó egyik kijelzõjére: - Nincs nyoma értelmes életnek.
- Menjünk innen - mondta idegesen a férj. - Itt úgyse találunk semmi különöset.
- Helyes - válaszolt a nõ. - Siessünk, nehogy megtámadjon egy nagyobb állat.
Az ûrhajó azonban nem mozdult, zuhant tovább
a bolygó felé.
3.
- Sikerülnie kell, sikerülnie kell - mormogta a prof. Jól állította be az idõzítõt? - kérdezte Briantõl.
- E felõl biztos lehet uram.
- Pontosan annyi üzemanyagot rakott be, amennyit megbeszéltünk? - fordult Cliffhez.
- Pontosan. Egy cseppnyivel sem többet.
- Remek. Ezek szerint nem tudnak a Földrõl fölszállni. Ott fognak maradni. Mint ahogy az a Könyvben meg van írva.
A férfit Ádámnak, a nõt Évának
hívták.