Anarchizmus (Modern ideológiák)
JEGYZETEK

[1] 1922 áprilisában a KAPD holland és belga ellenzéki csoportok közreműködésével létrehívta a "Kommunista Munkás Internacionálét".

[2] Spanyol Munkások Országos Szövetsége

[3] Franciaországban például, azok a szakszervezeti aktivisták, akiket, mint Pierre Besnard követőit kizárták a Confédération Générale du Travaile Unitaire-ből (a kommunistákkal szimpatizáló szövetség), 1924-ben megalakították a Confédération Générale du Travail Syndicaliste Révolutionnaire-t.

[4] Mivel Kasztíliában és Asztúriában stb. a szociáldemokrata szakszervezeti központ, az Általános Munkásszövetség (UGT) játszotta a vezető szerepet.

[5] CNT csak 1931-ben egyezett bele az ágazati szövetségek létrehozásában. 1919-ben a tiszta anarchisták elutasították a javaslatot, mert megriasztotta őket a centralizáció és a bürokratizálódás veszélye. Ennek ellenére létfontosságúvá vált, hogy a tőkekoncentrációra a szakszervezetek összszövetségbe tömörítésével válaszoljanak.

[6] Ne keverjük össze az átmeneti politikai formákkal; ezeket az anarchisták, a marxistáktól eltérően, elutasítják.

[7] A Nemzetközi Munkás Szövetség, amelynek a CNT is tagja volt, 1937. június 11-13-ig rendkívüli kongresszust tartott Párizsban, ahol elítélték az anarcho-szindikalista szakszervezeti központot a kormányba való belépéséért s azokért az engedményekért, amelyekre ennek következtében kényszerült. Ilyen előzmények után Sébastien Faure elhatározta, hogy cikksorozatot tesz közzé a Le Libertaire július 8-i, 15-i és 22-i számában Veszélyes lejtő címmel. A cikksorozat szigorúan bírálta a spanyol anarchisták döntését, hogy részt vesznek a kormányban. A CNT felháborodását fejezte ki, és elérték, hogy a Nemzetközi Munkás Szövetség titkára, Pierre Besnard benyújtotta lemondását.

[8] "Elméletileg", mert a határok miatt néhány falu között pereskedés támadt.

[9] Ekkor történt, hogy a POUM (Partido Obrero Unido Mancista) és a népi anarchisták fegyveres összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel, melynek során súlyos vereséget szenvedtek.