"Az anarchizmus nem rögzített és zárt társadalmi rendszer, hanem inkább az
emberiség történetének egyfajta irányzata. Ez az irányzat, szemben az
egyházi és kormányzati intézmények szellemi gyámkodásával, azért küzd, hogy
minden eleven egyéni és társadalmi erő szabadon és akadálytalanul
kibontakozhassék. Még a szabadság is viszonylagos és nem abszolút fogalom,
mert terjedelme egyre bővül, és egyre szélesebb köröket fog át sokféle
módon. Az anarchista számára a szabadság nem elvont filozófiai fogalom,
hanem minden emberi lény eleven, konkrét lehetősége arra, hogy természettől
kapott képességeit kiteljesítse és a társadalom javára fordítsa. Minél
kevésbé befolyásolja az egyházi vagy politikai gyámkodás az ember
természetes fejlődését, annál hatékonyabb és harmonikusabb lesz az emberi
személyiség, s annál inkább ő lesz a mértéke ama társadalom szellemi
kultúrájának, amelyben nevelkedett."
[1]
Rudolf Rocker szavai szerint az anarchizmus:
lehetőség. Út a
gazdagabb, érdekesebb és szabadabb jövőbe, lehetőség a szellemi és politikai
kibontakozásra: lezáratlan ideál, nyitott választás, kipróbálatlan, vonzó
eshetőség. Az anarchista a jövőbe lép, új, uralom nélküli valóságot alkot
hivatásának engedelmeskedve.
Az anarchizmussal foglalkozó társadalomtudós szerepe ennél csak jóval
prózaibb lehet. Először is vállalkozhat az anarchizmus elméleti
érvrendszerének és különböző típusainak vázolására - ez a politikai
filozófus és a politikatudós közelítése. Másodszor azt kutathatja: mikor,
melyik típus, miért, hogyan bukkan fel egyes történelmi helyzetekben, milyen
társadalmi rétegek képviselnek anarchisztikus követeléseket - ezek a
szociológus kérdésfeltevései. A harmadik lehetőség az anarchista mozgalmak
leírása, dokumentálása és koruk társadalmába illesztése - ez az anarchizmus
történészeinek feladata. A három közelítés természetesen nem zárja ki, hanem
részben átfedi egymást, s helyet hagy pszichológiai és közgazdasági
kérdezősködésnek is az anarchisták és az anarchizmus természetéről.
Utószavunkban nem vállalkozhatunk többre, mint egy elemzési háló vázolására,
amelynek segítségével elkülöníthetjük az anarchizmus alapvető megjelenési
formáit. Ezután az anarchizmus lényegét foglaljuk össze és jelenkori
aktualitását elemezzük, pontosabban azokat a mai mozgalmakat vesszük röviden
sorra, amelyek továbbörökítik az anarchizmus szellemiségét és társadalmi
értékeit.