Abú Bakr Ibn Tufajl: A természetes ember
JEGYZETEK


  1. Abú Ali ibn Színá, a sejk, az imám. Ibn Színá (Avicenna; 980-1037) tadzsik származású filozófus és orvos. Legfontosabb bölcseleti műve, a Gyógyítás könyve (As-sifá) materialista irányban fejleszti tovább Arisztotelész filozófiáját. Ibn Tufajl tiszteletből a vallási elöljáróknak kijáró sejk és imám címmel említi.

  2. Abú Hámid sejk. Al Ghazálí (Algazel; 1058-1111) a mohammedán vallásosság egyik vezető teológusa. Kortársai a "vallás megújítójának", a "mecset oszlopának" nevezték. A rajongás, a révület apostola, a haladó bölcselet ellensége.

  3. Abú Bakr ibn Száigh. Ibn Báddzsa (Avempace; megh. 1138) az első jelentős nyugati arab bölcselő. Rövid, zaklatott élete megakadályozta nagy művek írásában, csak apróbb értekezéseket tett közzé. Ibn Tufajl közvetlen elődje és példaképe.

  4. Egybeolvadás. (Arabul vuszúl vagy ittiszál.) Az arab misztikusok szerint az ember lelke az átélés, az elragadtatás perceiben Alláhhal egyesül.

  5. Megízlelés. (Arabul zúk.) Az arab misztikusok kedvelt műszava. Nem értelmes, hanem belső átélésen alapuló megismerést értettek rajta.

  6. Vörös kén. (Arabul al kibrít al ahmar.) A bölcsek köve. Az arab vegyészek is a bölcsek kövét keresték, hogy a fémeket arannyá változtassák. Ez a törekvés természetesen meddő maradt, de a kísérletezés számos hasznos és fontos vegyészeti eredménnyel járt.

  7. Abú Naszr. Al Fárábí (870-950). Az Ibn Színá előtti kor legjelentősebb arab filozófusa és Arisztotelész-magyarázója.

  8. Peripatetikus iskola. Arisztotelész követői. Az elnevezés egyesek szerint onnan ered, hogy Arisztotelész sétálva (görögül peripatein) magyarázott; mások szerint pedig onnan, hogy Arisztotelész a Lykeion nevű iskola sétahelyén, a peripatosban tartotta előadásait.

  9. Szúfí. Misztikus mohammedán szekta.

  10. Minden embernek. Korán-idézet.

  11. Negyedik égöv. Egyes arab természettudósok hét éghajlati övre osztották a földet. A negyedik égöv (arabul iklím) a mérsékelt övi éghajlatnak felel meg.

  12. Alláh megalkotta Ádámot saját képére és hasonlatosságára. Kétértelmű mondat. A mohammedán hagyomány átvette Mózes történetét Ádámról. A mondás értelmezése körül végeláthatatlan vita alakult ki: számos ortodox teológus, arra hivatkozva, hogy Alláhnak nincs arca, képmása - egy kis nyelvtani fortéllyal - így értelmezi a mondatot: Alláh megalkotta Ádámot, mégpedig abban az alakban, amelyben megteremtette.

  13. Állati lélek. Az arab filozófusok többféle lelket ismernek. A legszokásosabb felosztás: 1. természetes lélek (arabul ar-rúh at-tabíí), Ibn Tufajlnál következetesen növényi lélek (arabul ar-rúh an-nabátí); 2. a szívben lakozó állati lélek (arabul ar-rúh al hajavání); 3. az agyban lakozó szellemi lélek (arabul ar-rúh an-nafszání). Ez utóbbit Ibn Tufajl azonosnak tartja az állati lélekkel, ezért nem említi külön.

  14. Én vagyok a hallás. Úgynevezett szent hagyomány (arabul hadísz kudszí). Nem a Koránból származik, de a vallási hagyomány szerint Alláh kinyilatkoztatása.

  15. A mennyből alászállt könyv. A Korán.

  16. Nem te ölted meg. Korán-idézet.

  17. Szuhajl. A Canopus csillag (rgus).

  18. Alfarkadáni. A kis Göncöl két csillaga ( és Ursae Minoris).

  19. Ezek a mozgások többféle pályán történnek. Ibn Tufajl csillagászati munkái elvesztek. Ibn Rusd és Al Bitrúgi említik azonban, hogy Ptolemaios rendszerét nem tartotta helyesnek, és a bolygók mozgását Eudoxos szféra-elméletével (a mozgások pályákon történnek, a legnagyobb pálya mozgatja valamennyit) magyarázta.

  20. Hát ő ne ismerné. Korán-idézet.

  21. Légy! - És az lett. Korán-idézet.

  22. Akinek a figyelmét. Korán-idézet.

  23. Minden elpusztul, csak az Ő orcája nem. Korán-idézet.

  24. Mint a szétszóródott porszemek. Korán-idézet.

  25. Kicsoda a függetlenség birtokosa? Korán-idézet.

  26. Ez az, amit nem láthat. A vallási hagyomány szerint Mohammed kijelentése.

  27. A szív kifejezésen nem a testi. Az arab kalb szó szívet, szellemet és lelket egyaránt jelent.

  28. Nincs más isten, csak Ő! Korán-idézet, gyakran használt felkiáltás.

  29. A hegyek le fognak dőlni. A végítéletről a Korán számos szúrója beszél. Ez az idézet nagyobbrészt a 101. szúrából (A kopogó szúrája) való, egyes szavai azonban a 14., 81. és 82. szúrából származnak.

  30. Az Ő küldötteire. Az arab raszúl szó küldöttet jelent szó szerint. Ezt a kifejezést használják a próféták megjelölésére. A legnagyobb próféta, a Küldött: Mohammed.

  31. Akiket semminő félelem. Korán-idézet.

  32. A cselekedetek mérlege. A Korán 101. szúrájából származó kifejezés. "Az, akinek mérlege nehéz lesz, kellemes életet fog élni, de az, akinek mérlege könnyűnek találtatik; annak lakása a pokol lészen."

  33. Az üdvösség hídja. A mohammedán hagyomány szerint ez a híd keskeny, mint a borotva éle, és csak a tiszta lelkek tudnak végigmenni rajta.

  34. Mint a barom. Korán-idézet.

  35. Mindenki megelégszik azzal. Korán-idézet.

  36. Addig gyűjtögetnek, míg a sír. Korán-idézet.

  37. És a gazdagság. Korán-idézet.

  38. Hogy ezek háttérbe szorítják. Korán-idézet.

  39. Hogy a kereskedés és az üzlet. Korán-idézet.

  40. Akik az örök életet akarják. Korán-idézet.

  41. Nincs semmi más. Korán-idézet.

  42. Ilyen volt Alláh azokhoz. Korán-idézet.

  43. Ami azokat illeti. Korán-idézet.