Abú Ali ibn Színá, a sejk, az imám. Ibn Színá (Avicenna; 980-1037)
tadzsik származású filozófus és orvos. Legfontosabb bölcseleti műve, a
Gyógyítás könyve (
As-sifá) materialista irányban fejleszti tovább
Arisztotelész filozófiáját. Ibn Tufajl tiszteletből a vallási elöljáróknak
kijáró sejk és imám címmel említi.
Abú Hámid sejk. Al Ghazálí (Algazel; 1058-1111) a mohammedán vallásosság
egyik vezető teológusa. Kortársai a "vallás megújítójának", a "mecset
oszlopának" nevezték. A rajongás, a révület apostola, a haladó bölcselet
ellensége.
Abú Bakr ibn Száigh. Ibn Báddzsa (Avempace; megh. 1138) az első jelentős
nyugati arab bölcselő. Rövid, zaklatott élete megakadályozta nagy művek
írásában, csak apróbb értekezéseket tett közzé. Ibn Tufajl közvetlen elődje és
példaképe.
Egybeolvadás. (Arabul
vuszúl vagy
ittiszál.) Az arab
misztikusok szerint az ember lelke az átélés, az elragadtatás perceiben
Alláhhal egyesül.
Megízlelés. (Arabul
zúk.) Az arab misztikusok kedvelt műszava.
Nem értelmes, hanem belső átélésen alapuló megismerést értettek rajta.
Vörös kén. (Arabul
al kibrít al ahmar.) A bölcsek köve. Az arab
vegyészek is a bölcsek kövét keresték, hogy a fémeket arannyá változtassák. Ez
a törekvés természetesen meddő maradt, de a kísérletezés számos hasznos és
fontos vegyészeti eredménnyel járt.
Abú Naszr. Al Fárábí (870-950). Az Ibn Színá előtti kor legjelentősebb
arab filozófusa és Arisztotelész-magyarázója.
Peripatetikus iskola. Arisztotelész követői. Az elnevezés egyesek
szerint onnan ered, hogy Arisztotelész sétálva (görögül
peripatein)
magyarázott; mások szerint pedig onnan, hogy Arisztotelész a Lykeion nevű
iskola sétahelyén, a peripatosban tartotta előadásait.
Szúfí. Misztikus mohammedán szekta.
Minden embernek. Korán-idézet.
Negyedik égöv. Egyes arab természettudósok hét éghajlati övre osztották
a földet. A negyedik égöv (arabul
iklím) a mérsékelt övi éghajlatnak
felel meg.
Alláh megalkotta Ádámot saját képére és hasonlatosságára. Kétértelmű
mondat. A mohammedán hagyomány átvette Mózes történetét Ádámról. A mondás
értelmezése körül végeláthatatlan vita alakult ki: számos ortodox teológus,
arra hivatkozva, hogy Alláhnak nincs arca, képmása - egy kis nyelvtani
fortéllyal - így értelmezi a mondatot: Alláh megalkotta Ádámot, mégpedig abban
az alakban, amelyben megteremtette.
Állati lélek. Az arab filozófusok többféle lelket ismernek. A
legszokásosabb felosztás: 1. természetes lélek (arabul
ar-rúh at-tabíí),
Ibn Tufajlnál következetesen növényi lélek (arabul
ar-rúh an-nabátí);
2. a szívben lakozó állati lélek (arabul
ar-rúh al hajavání); 3.
az agyban lakozó szellemi lélek (arabul
ar-rúh an-nafszání). Ez utóbbit
Ibn Tufajl azonosnak tartja az állati lélekkel, ezért nem említi külön.
Én vagyok a hallás. Úgynevezett szent hagyomány (arabul
hadísz
kudszí). Nem a Koránból származik, de a vallási hagyomány szerint Alláh
kinyilatkoztatása.
A mennyből alászállt könyv. A Korán.
Nem te ölted meg. Korán-idézet.
Szuhajl. A Canopus csillag (

rgus).
Alfarkadáni. A kis Göncöl két csillaga (

és

Ursae Minoris).
Ezek a mozgások többféle pályán történnek. Ibn Tufajl csillagászati
munkái elvesztek. Ibn Rusd és Al Bitrúgi említik azonban, hogy Ptolemaios
rendszerét nem tartotta helyesnek, és a bolygók mozgását Eudoxos
szféra-elméletével (a mozgások pályákon történnek, a legnagyobb pálya mozgatja
valamennyit) magyarázta.
Hát ő ne ismerné. Korán-idézet.
Légy! - És az lett. Korán-idézet.
Akinek a figyelmét. Korán-idézet.
Minden elpusztul, csak az Ő orcája nem. Korán-idézet.
Mint a szétszóródott porszemek. Korán-idézet.
Kicsoda a függetlenség birtokosa? Korán-idézet.
Ez az, amit nem láthat. A vallási hagyomány szerint Mohammed
kijelentése.
A szív kifejezésen nem a testi. Az arab
kalb szó szívet,
szellemet és lelket egyaránt jelent.
Nincs más isten, csak Ő! Korán-idézet, gyakran használt felkiáltás.
A hegyek le fognak dőlni. A végítéletről a Korán számos szúrója beszél.
Ez az idézet nagyobbrészt a 101. szúrából (A kopogó szúrája) való, egyes
szavai azonban a 14., 81. és 82. szúrából származnak.
Az Ő küldötteire. Az arab
raszúl szó küldöttet jelent szó
szerint. Ezt a kifejezést használják a próféták megjelölésére. A legnagyobb
próféta, a
Küldött: Mohammed.
Akiket semminő félelem. Korán-idézet.
A cselekedetek mérlege. A Korán 101. szúrájából származó kifejezés.
"Az, akinek mérlege nehéz lesz, kellemes életet fog élni, de az, akinek mérlege
könnyűnek találtatik; annak lakása a pokol lészen."
Az üdvösség hídja. A mohammedán hagyomány szerint ez a híd keskeny,
mint a borotva éle, és csak a tiszta lelkek tudnak végigmenni rajta.
Mint a barom. Korán-idézet.
Mindenki megelégszik azzal. Korán-idézet.
Addig gyűjtögetnek, míg a sír. Korán-idézet.
És a gazdagság. Korán-idézet.
Hogy ezek háttérbe szorítják. Korán-idézet.
Hogy a kereskedés és az üzlet. Korán-idézet.
Akik az örök életet akarják. Korán-idézet.
Nincs semmi más. Korán-idézet.
Ilyen volt Alláh azokhoz. Korán-idézet.
Ami azokat illeti. Korán-idézet.