Jegyzetek
A jegyzetekben az arab nevek a hivatkozásban használtak szerint szerepelnek.
1) HOBHOUSE, P. (1992) 89.
2) ORMOS I. (1955) 4.
3) Korán (1987) 47,15.
4) ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941) 362. Szujúti, Husn,
Vol 2. P. 236.
5) ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941) 362. Idézi Philip K.
Hitti: Hist. Of the Arabs. P. 352.
6) HOBHOUSE, P. (1992) 42–44.
7) MEYER, E. H. F. (1854) A nabateai mezőgazdaság és botanika
történetéből. 10.
8) CAHEN, C. (1989) 151.
9) CAHEN, C. (1989) 151.
10) CAHEN, C. (1989) 289-290.
11) Az Ezeregyéjszaka meséi. Ali Baba és a negyven rabló.
159.
12) Az Ezeregyéjszaka meséi. A teherhordó és a három lány
története. 16.
13) Az Ezeregyéjszaka meséi. A teherhordó és a három lány
története. 18.
14) Az Ezeregyéjszaka meséi. A teherhordó és a három lány
története. A harmadik koldus története. 54.
15) Az Ezeregyéjszaka meséi. A szabó, a kis púpos, a zsidó
orvos meg a keresztény sáfár története. A keresztény sáfár meséje. 100.
16) Az Ezeregyéjszaka meséi. A szabó, a kis púpos, a zsidó
orvos meg a keresztény sáfár története. A konyhamester története. 112.
17) „Bátyám megint visszament, leült a helyére; a leányok
most mind felkeltek, és az öregasszony azt parancsolta nekik, vetkőztessék le
meztelenre, és öntözzék meg az arcát rózsavízzel." A szabó, a kis púpos, a zsidó
orvos meg a keresztény sáfár története. A szabó, a kis púpos, a zsidó orvos
meg a keresztény sáfár története. A szabó története: a bagdádi borbély. A borbély
második bátyjának története. 137.
18) Az Ezeregyéjszaka meséi. Abu Kir és Abu Szir. 398.
19) Az Ezeregyéjszaka meséi. Aladdin és a bűvös lámpa. 209.
20) Az Ezeregyéjszaka meséi. Aladdin és a bűvös lámpa. 212.
21) Az Ezeregyéjszaka meséi. A meggyilkolt leány vagy a három
alma története. 72.
22) Az Ezeregyéjszaka meséi. Abu Kir és Abu Szir. 392.
23) Az Ezeregyéjszaka meséi. Aladdin és a bűvös lámpa. 216.
24) ABÚ NUVÁSZ A kalifa teljesíti három kívánságomat. (Faludy
György fordítása). In: FALUDY Gy. (1988)
25) FIRDAUSZÍ (1979) II. Az első királyok 5. Dzsamséd. 18.
26) FIRDAUSZÍ (1979) III. Dahák 2. Iblísz szakács képében
jelenik meg. 26.
27) FIRDAUSZÍ (1979) Bézsan és Manézse 4. Gurgín ármánya.
200.
28) „S hogy asztaltól fölkél a sok jó lovag, kitárta termét:
borozgassanak; volt sok szép aranykelyhe dísszel tele, s medencéje is, rózsavízzel
tele." FIRDAUSZÍ (1979) Bézsan és Manézse 12. Khuszrau udvarában. 233.
29) FIRDAUSZÍ (1979) Bézsan és Manézse, 5. Manézse. 203.
30) FIRDAUSZÍ (1979) Rusztem halála 3. Gyász és megtorlás.
288.
31) Ennek kifejlettebb megnyilvánulása az a tájleírónak ható,
ámbár meglehetősen sok jelentésű – pontosabban: sok hatású – vers, amelyet az
arab költészet remekművének tartanak. A négyszáz éves mór uralom végén, a normannok
megszállta Szicíliában, a földjét elhagyó asz- Szigíllí (1055-1132) a színszimbolikát
fölhasználva, így emlékezik: Szicília Kék vízben mélyzöld kertem, övemen rőt
palást, hol csak gyönyört ismertem, és soha-soha mást, ahol fiatal voltam, hajtás
a rózsafán, s ahol most úr a normann, Szicília, hazám, mennék, ahová mennem
többé már nem lehet, hogy szikláin szétverjem mezítlen mellemet. (Faludy György
fordítása) FALUDY Gy. (1988) 133.
32) FIRDAUSZÍ (1979) Bézsan és Manézse 4. Gurgín ármánya.
200.
33) FIRDAUSZÍ (1979) Iszfandijár és Rusztem 1. Iszfandijár
szembeszáll apjával. 237.
34) A rózsa-fülemüle párt a legkülönbözőbb jelképi jelentésben
használják. Pl. HÁFIZ Kinyílt a vérszinü rózsa… In: KÉPES G. – SIMON R. szerk.
(1968) 261
35) HÁFIZ (1325–1390) Senkiben sincs már barátság Senkiben
sincs már barátság – jó barátokkal mi lett? És a hűség? Tiszta szívekkel, mondjátok,
jaj mi lett? Ifjuság forrása szennyes – Khizr, az áldott merre jár? Rózsa-ág
vérzik, s a széllel, melyre vágyott, jaj, mi lett? Hol van egy lélek, ki gyöngéd,
és kiben még hála ég? Hála, szép szándék kihalt? A földre szállt jókkal mi lett?
Férfiasság bánya-mélyén tűz-rubin már nem terem! Szél, eső, fény kedve megtört?
Már az ékkő talmi lett? Városunk égő szerelmek s hű barátság vára volt – Égberontó
vágy volt-é, s a jó barátokkal mi lett? Nézd: középre dobva jólét és a kegy
labdája vár, Ám lovast nem látsz a téren – gyors csatárokkal mi lett? Rózsa
nyilik százezer, s nincs egy madár, mely zengene – Százezer hang néma? Hát a
csalogányokkal mi lett? Zohre hárfát nem ríkat többé – elégett fája tán? Már
a mámort megvetik – víg kedvü társakkal mi lett? Háfiz, Alláh titkait nem tudja
senki – csöndbe légy! Nincs kitől kérdezd: a csillagok forgásával mi lett? (Képes
Géza fordítása) In: KÉPES G. – SIMON R. szerk. (1968) 275.
36) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 106–107.
37) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 106.
38) GOLDZIHER I. (1981) A Higa'-költészet előtörténete. In:
GOLDZIHER I. (1981) 597–764.
39) idézi HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) Sa'di, Muslih
ad-din: Der Rosengarten. Auf Grund der Übersetzung von Karl Heinrich Graf neu
bearbeitet u. hgg. Von Dieter Bellmann. Leipzig, Weimar 1982. S. 16. továbbá
Rückert, Friedrich: Werke in sechs Bnden. Hg. Conrad Beyer, Leipzig 1897. zit
in Wimmer, S 94. és Schimmel, Annemarie: Mystische Dimensionen des Islam. Köln
1986. Nimm eine Rose, S 101.
40) ARMSTRONG, K. (1997) 260–316.
41) GLASENAPP, H. von (1981) 405.
42) ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941) 363. idézi Encyclopaedia
of Islam, Wird, (Louis Massignon által)
43) ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941) 363-364. Idézi:
Edwin Arnold: Pearls of the Faith c. versét
44) SHAH, I. (1998) 106. (Forgács Ildikó fordítása)
45) SHAH, I. (1998) 114. (Forgács Ildikó fordítása)
46) GLASENAPP, H. von (1981) 239.
47) KHAJJÁM, O. (1997) 6.
48) KHAJJÁM, O. (1997) 13.
49) KHAJJÁM, O. (1997) 18.
50) KHAJJÁM, O. (1997) 35.
51) További bizonyítékok Khajjámtól. In: KHAJJÁM, O. (1997)
„Bort igyál, mert az örökélet benne van. Mit hívsz az ifjúság örömének: benne
van. Bor csillog, rózsa s kedves vár – részeg fejjel Egy percig örülj: egy percben
az élet benne van." (Képes Géza fordítása) „A rózsa édes illata megéri a tüske
szúrását Ha bort iszol, megéri az okádást A gyümölcs, amitől ezer lélek felüdül
Valld be, megéri a várakozást." (Antalffy Endre fordítása)
52) ar-RÚMÍ Az életből csakis téged kivánlak… „Az életből
csakis téged kivánlak, Vaj, illő-é, hogy árvultan kószáljak? Irótoll lett a
szívem a kezedben, Te vagy nyitja a bánatnak, vígságnak. Azon kívül, mit óhajtasz:
mi sem kell; Azon túl, mit mutatsz: én mit se lássak. Ha tüskét, vagy rózsát
nőttetsz belőlem, Szagát érzem tövisnek, rózsának. Ha úgy tartasz, olyan lettem
tenéked, Ha így kívánsz, ilyen lettem, te lássad. A korsóból, ahol színt adsz
a szívnek, Szerelmem, vagy gyülőlségem kiárad. Az őskezdet te voltál, s léssz
a végső, Te tégy jobbá csukásnak mint nyitásnak. Ha rejtőzködsz, leszek sok
közt hitetlen, Ha feltárulsz, hiszek léted szavának. Azon túl, mit te adtál,
nincs fityingem: Gyanakvásod zsebemben mit találhat?" (Weöres Sándor fordítása)
In: KÉPES G. – SIMON R. szerk. (1968) 225. Hákim Dzsámi (1414 – 1492) a rózsa
– tövis ellentétpárt hivatkozza pl. Mit tegyünk munkájában: „A rózsa eltűnt
a kertből; mit csináljunk a tüskékkel?" (Forgács Ildikó ford.) In: SHAH, I.
(1998) 70.
53) HÁFIZ Szerelmi bánat Holdnál is szebb szépség, megcsaltál,
elhagytál, folyt a könnyem, ám de sírásom nem használt. Jártam a pusztában,
még mindig zokogtam, megmártottam nedves arcom a homokban. S mert nem használt
semmi, ismét hazatértem, kis kertem ösvényén sétálgattam éjjel. Az újhold sarlója
nyakam felett lógott, hintáztak a rózsák, véres lampiónok, a liliom lepcses
nyelvét rám öltötte, a bú, sóhajtottam, rám maradt örökre. Kerestem a gyógyírt,
megtaláltam végre. Telt pohárral kézben ülök a csapszékben, ajkamon mosoly jár,
írom ezt a verset, mely megtáncoltatja a legbúsabb szentet. (Faludy György fordítása)
In: FALUDY Gy. (1988) 285.
54) HÁFIZ Friss rózsa a mellen… Friss rózsa a mellen, bor
a kézben – meg az Édes: A föld ura ily vig napokon szolgalegény lesz. Mondd:
gyertya se kell itt a körünkben, hiszen este Drágám telihold arca ragyog majd,
csupa fény lesz, Bort inni szabad, nincs a hitünkben tilalom rá, Ám csak ha
ehhez társ a virágtermetü Szép lesz. Lantok, furulyák zengenek, ez mámor a fülnek,
Kört jár a pohár, szád rubin – ó, szemnek elég ez! Nem kell külön illatszer
a vendégkoszorúnak: Szétárad a jó illat, amellyel hajad ékes. Semmit ne beszélj
most a cukorról meg a mézről: Édes csak a szád, vágyam ezért ég s az enyém lesz.
Szivemben, e romházban, a fájdalom a kincs már, Hát járom a kocsmát – ha gyötörsz,
jó menedék ez. Útálod a szégyent? Nevem az tette hiressé, És nagy baj-e, mondd,
hogyha tapad szégyen e névhez? Züllött alak, ím ez vagyok én, csalfa, csavargó
– Hol van, ki e városban ilyen hírnevet élvez? Kár említened vétkem a rendőrkapitánynak,
Mert ő is a kéjt kergeti, hát majd velem érez! HÁFIZ, sose ülj bor s szerelem
nélkül – a böjt már Elmúlt: kinyílott rózsa s a jázmin – csudaszép ez! (Képes
Géza fordítása) In: KÉPES G. – SIMON R. szerk. (1968) 263.
55) SHAH, I. (1998) 151. (Forgács Ildikó fordítása)
56) Omár Khajjám In: SHAH, I. (1998) 27. (Forgács Ildikó fordítása)
57) Háfiz In: SHAH, I. (1998) 154. (Forgács Ildikó fordítása)
58) FALUDY Gy. (1988) 146.
59) IBN NIZÁR AL-UÁDI-UÁSZI (12. század) Fényét a teliholdtól
kölcsönözte barátom, arcán a gránátalma pírját hagyja az álom, mellbimbója,
mint rózsa tüskéje, hamvas és nagyon merev, boldog vagyok, ahányszor összekarcolja
vele mellemet. (Faludy György fordítása) In: FALUDY Gy. (1988) 145. ABU ISZHÁK
AL-IZRAILI (1210 ?–1250-51) Négysoros Nem vonz virág a kertben, hajókázás a
bárkán, fürdés a tóban, otthon angyali kamasz vár rám, tarkója, ajka, melle
illatos, mint a rózsa, csípője langyos, mint a Paradicsom folyója. (Faludy György
fordítása) In: FALUDY GY. (1988) 147.
60) PHILLIPS, R. – RIX, M. (1993) 24.
61) MAZAHÉRI, A. (1989)
62) i. m. 24.
63) i. m. 33.
64) i. m. 39–40.
65) i. m. 53.
66) i. m. 64.
67) i. m. 66.
68) i. m. 70.
69) i. m. 82–83.
70) i. m. 94.
71) Asz-Szujútit idézi MAZAHÉRI, A. (1989) 103.
72) i. m. 100.
73) i. m. 105.
74) i. m. 109.
75) „Egy sült, kelesztett kenyeret kettétörnek, hogy a belét
kiszedhessék, melyet aztán apróra szétmorzsolnak és megrostálnak. Majd bő olajban
csirkét sütöttek: amint elkészült és kihült, kicsontozták, húsát kis darabokra
vágták. A kenyérbelet összekeverték jókora adag vágott zöldséggel, pirított,
mozsárban megtört, zöld citrom levével megöntözött pisztáciával, ezután fogták
a kivájt kenyeret, és a héj belsejébe vastag réteget kentek ebből a töltelékből,
majd egy réteg húst raktak rá és így tovább. Hogy jó puha legyen, az egészet
meglocsolták olajjal, pecsenyelével és rózsavízzel, majd a kenyérre gondosan
visszahelyezték a felső héjat. Ha illatosítani akarták a tölteléket, ámbrával
vagy más illatszerrel hintették meg az edényt, melybe helyezték. A pástétomot
szeletelve tálalták." i. m. 109.
76) i. m. 110.
77) i. m. 113–114.
78) Az első európai botanikus kertet is ezen a területen létesítette
Ibn-Vafid és Ibn-Basszál a toledói Huerta del Reyben.
79) i. m. 81–84.
80) HOBHOUSE, P. (1992) 44-45.
81 SÁNCHEZ, C.- A. (1973) 336-337.
82) SÁNCHEZ, C.- A. (1973) 337.
83) MAZAHÉRI, A. (1989) 49–50.
84) PÉRES, H. (1990) 172-173.
85) CAHEN, C. (1989) 334.
86) JORET, Ch.: La rose dans l'antiquité et au koyen ge és
BASSET, R. Mélanges africans et orientaux. In: PÉRES, H. (1990) 183.
87) HOBHOUSE, P. (1992) 119.
88) CAHEN, C. (1989) 151.
89) BURCKHARDT, T. (1994) 79.
90) PÉRES, H. (1990) 184.
91) JORET, Ch.: La rose dans l'antiquité et au koyen ge és
BASSET, R. Mélanges africans et orientaux. In: PÉRES, H. (1990) 183.
92) PÉRES, H. (1990) 183-184. (Kéri Katalin fordításai)
93) SEPHERD, R. E. (1954) 175. Forrás megjelölése nélkül.
94) ANDRÁS L. szerk. (1962) 28.
95) FALUDY Gy. szerk. (1988) 147.
96) „… ágyából ha felkel ő, kelyhéből a pézsmaszag, / ujjaiból
jázminok s rózsák fuvallata árad …" in: GERMANUS Gy. szerk. (1961) 72.: Búcsúvétel
(Jékely Zoltán fordítása)
97) GERMANUS Gy. szerk. (1961) 259. (Molnár Imre fordítása)
98) FALUDY Gy. szerk. (1988) 121. „Ágyéka lila bimbóját lecsüggesztette
balra. / Heréje a Bűn Fájáról szakasztott alma." (Faludy György fordítása)
99) GERMANUS Gy. szerk. (1961) 251. Vágyakozás. (Molnár Imre
fordítása)
100) FALUDY Gy. szerk. (1988) 142. A táncos szépsége. (Faludy
György fordítása)
101) FALUDY Gy. szerk. (1988) 133. Szicília. (Faludy György
fordítása)
102) GERMANUS Gy. szerk. (1961) 266. Dalok. (Varságh János
fordítása)
103) ANDRÁS L. szerk. (1962) 70.: Alfonzo Alvárez De Villasandino
(1375 – 1424) Szerelmes éneke: „…bőröd, harmatos színében: / rózsa, rózsabokrokon."
(Tóth Judit fordítása)
104) ANDRÁS L. szerk. (1962) 109. Szép lány, hallod? (Végh
György fordítása)
105) ANDRÁS L. szerk. (1962) 103. Három mór leányka ( Tóthfalusi
István ford.)
106) ANDRÁS L. szerk. (1962) 85.: Jorge Manrique (1440 –
1479): Strófák atyja halálára: „Mondjátok meg, hogy a szépség, / bájos orca
hamva, szende / rózsapírban, / a színesség s a fehérség, / mikor az aggkor köszönt
be, / hova illan?" (Kálnoky László fordítása)
107) ANDRÁS L. szerk. (1962) 62. : Sem Tob (1209? – 1369?
): Közmondások: „Szép rózsát sem szakíthatsz / szuró tövis nélkül" (Simor András
fordítása)
108) ANDRÁS L. szerk. (1962) 122. : Gil Vicente (1465-1536):
Most virít ki. „Most virít ki kertben a rózsa: / oda megyek el, / meglesem a
csalogányt, / hogyan énekel." (Nagy László fordítása)
109) pl. a Gerineldo és az infánsnő románca: „– Menj és szedj
csak nyíló rózsát, / liliomot kint a kertben." In: ANDRÁS L. szerk. (1962) 150.
110) A rózsa lehetséges szerelmi jelentéseinek valamennyike
érintve van pl. Gil Vicente: Anyám, rózsa, rózsa lángol versében In: ANDRÁS
L. szerk. (1962). 124. Anyám, rózsa, rózsa lángol, jövök rózsafámtól. Gázló
végén, part aljában piros rózsát nyílni láttam, jövök rózsafámtól. Nékem nyílt
a piros rózsa, nyúltam érte, fohászkodva, jövök rózsafámtól. (Piros rózsát nyílni
láttam, jól megszedtem, jól vigyáztam, jövök rózsafámtól.) Anyám, rózsa, rózsa
lángol, jövök rózsafámtól. (Nagy László fordítása)
111) „– csak a virágokat néztem / itt a kertben, jó királyom,
/ s egy rózsának vad illata / arcomról a pírt elfújta. / – A rózsának, mit letéptél,
/ csupasz kardom a tanúja ! / – Ölj meg, uram, jó királyom, / …" hangzik a Gerineldo
és az infánsnő románcában In: ANDRÁS L. szerk. (1962) 151.
112) ANDRÁS L. szerk. (1962) 143-144.
113) ANDRÁS L. szerk. (1962) 101.
114) vadrózsaszirom ezüstjét hivatkozza például In: Alisír
Neváď: Ferhád és Sirin. 31 ének 66. versszak. Brodszky Erzsébet fordítása In:
Neváď, A. (1974) 224.
115) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 9. ének 42. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 43.
116) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 3. ének 2. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 11.
117) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 13. ének (Brodszky Erzsébet
fordítása) In: Neváď, A. (1974) 65.
118) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 14. ének 39. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 75.
119) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 14. ének 40-42. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 75.
120) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 16. ének 34-41. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 88-89.
121) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 23. ének 41-42. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 149.
122) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 26. ének 1. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 175.
123) „Idők kertjében a rózsa illatoz." Alisír Neváď: Ferhád
és Sirin. 54. ének 17. versszak. (Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A.
(1974) 445.
124) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 53. ének 2-6. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 437.
125) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 12. ének 14. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 59.
126) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 2. ének 1-2, 5. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 7.
127) de nem csak az arc lehet a rózsás. Az a homlok, a száj
is. Pl. „…Rózsabimbó ez a száj/ (…) Ezüsthamvas, mint a vadrózsaszirom,/ Ezüstös
bimbóhoz hasonlít,…" In: Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 31. ének 65-66. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 43.
128) ld. következő jegyzet (Nem mondom én azt, hogy vércsepp…)
129) továbbá: „Nem mondom én azt, hogy vércsepp mind, bizony:
/ Bánatrózsa szirma mind, piros szirom/ …/Feléje ha jártok, ha látjátok Őt,
/ Fejére szórjátok, mint sziromesőt! // Nem, ne rózsaszirmot, ne azt szórjatok!
/ Véresőt, piroslót, záporozzatok." In: Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 43. ének
114, 116-117. versszak. Brodszky Erzsébet fordítása In: Neváď, A. (1974) 336.
130) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 17. ének 1-3, 6-7, 14-19,
21-31, 33, 35, 39-40. versszak. (Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A.
(1974) 94-96.
131) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 44. ének 148-149. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 348.
132) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 49. ének 18,19,20 versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 385.
133) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 49. ének 138. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 395.
134) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 31. ének 33-37. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 222.
135) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 34. ének 48-50. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 249.
136) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 44. ének 61-62, 64. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 342.
137) Alisír Neváď: Ferhád és Sirin. 16. ének 57. versszak.
(Brodszky Erzsébet fordítása) In: Neváď, A. (1974) 90.
138) SCHIMMEL, A. (1976) 31.
139) SCHIMMEL, A. (1976) 31.
140) Baqli: Sharh-i shathiyat. In. SCHIMMEL, A. (1976) 32.
141) L. Massignont hivatkozza SCHIMMEL, A. (1976) 32.
142) SCHIMMEL, A. (1976) 33.
143) HANAWAY, W. L. (1976) 65.
144) Korán. 5. szúra 65.
145) Korán 21. szúra 69.
146) SCHIMMEL, A. (1976) 29, 33.
147) KHAJJÁM (1996) Rubáiját 7. 28. (Fordította: Sziklay
Andor)
148) SCHIMMEL, A. (1976) 34.
149) Náj vára kazamatáiban. In: FALUDY, Gy. szerk. (1988)
245.
150) Kesergés, életem vége felé. In: FALUDY, Gy. szerk. (1988)
262.
151) A táncos szépsége. FALUDY Gy. szerk. (1988) 142.
152) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 22.és SCHIMMEL, A.
(1976) 35.
153) KHAJJÁM (1996) Rubáiját 238. 102. (Fordította: Sziklay
Andor)
154) Rúmi 1, 3860 hivatkozza SCHIMMEL, A. (1976) 34.
155) SCHIMMEL, A. (1976) 11-39., SCHIMMEL, A (1986)
156) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 11-28, 102-115.
157) FALUDY Gy. (1988) 260.
158) KHAJJAM (1997) 10. és, 13.
159) KHAJJAM (1997) 5.
160) KHAJJAM (1997) 35.
161) FIRDAUSZÍ (1979) Zál és Rúbáde. Rúbáde szolgálói találkoznak
Zállal. 72.
162) FIRDAUSZÍ (1979) Zál és Rúbáde. A lányok visszatérnek
Rúbádéhoz. 72.
163) KHAJJÁM (1997) Száz rubái. 80 (Fordította: Antalffy
Endre)
164) KHAJJÁM (1996) Rubáiját. 198. (Fordította: Sziklay Andor)
165) Niyazi Misri: Divani (Istambul, é. n.), 53. In: SCHIMMEL,
A. (1976) 36.
166) SCHIMMEL, A. Stern und Blume. Die Bilderwelt der persischen
Poesie. Wiesbaden. 1984. idézi: HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 20-21.
167) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 21.
168) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 204.
169) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 203-204.
170) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 83.
171) KHAJJÁM (1996) Rubáiját 252. 105. (Fordította: Sziklay
Andor)
172) J. von Hammer-Purgstall: Geschichte der schönen Redekünste
Persiens. Wien 1818. In: HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 103.
173) FALUDY Gy. (1988) 257.
174) FALUDY Gy. (1988) 258.
175) Asaf Goor: Die Geschichte der Rose im Heiligen Lang.
Wien. 1983. In: HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 107.
176) A. Schimmel: Rose und Nachtigall, Numen, 2. 1958. továbbá
SCHIMMEL, A. (1976) 38.
177) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 108.
178) BROWNE: Arabien medicine. Cambridge. 1921. 104-106.
idézi ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941) 367.
179) ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941) 367.
180) ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941) 367.
181) PHILLIPS, R. – RIX, M. (1993) 24.
182) BURCKHARDT T. (1994) 65.
183) IBN KHALDÚN (1995) 392-393.
184) SCHOTT, H. (1993) 74.
185) AVICENNA: Poéme de la médecine. 22.
186) BIRTALAN Gy. (1995) 34.
187) BIRTALAN Gy. (1995) 26.
188) Marcus Gatinaria: De curis aegritudium particularium
noni almansoris practica uberrima. Venetiis, 1521. 22-23.
189) Umar ibn Muhammad an-Nefzawi: Ar-raud al-átir fi nuzhat
al-hátir. Magyarul: Az illatos kert. Medicina Könyvkiadó, Bp. 146. Fordította:
Kiss Imre
190) an-NEFZAWI (1983) 43. (Fordította: Kiss Imre)
191) an-NEFZAWI (1983) 199. (Fordította: Kiss Imre)
192) an-NEFZAWI (1983) 297. (Fordította: Kiss Imre)
193) an-NEFZAWI (1983) 32. (Fordította: Kiss Imre)
194) an-NEFZAWI (1983) 281. (Fordította: Kiss Imre)
195) an-NEFZAWI (1983) 155. (Fordította: Kiss Imre)
196) GERELYES I. (1994) 19.
197) FEHÉRVÁRI (1987) 249. és GERELYES I. (1994) 22.
198) UNGNÁD D. (1986) 239-240.
199) HOBHOUSE, P. (1992) 46.
200) HOBHOUSE, P. (1992) 47.
201) HOBHOUSE, P. (1992) 68.
202) HOBHOUSE, P. (1992) 68-69.
203) UNGNÁD D. (1986) 239.
204) UNGNÁD D. (1986) 240.
205) UNGNÁD D. (1986) 240.
206) ALFÖLDI FLATT K. (1893): A tulipán a régi keleti irodalomban.
Kertészeti Lapok, 31–33.
207) KARÁCSONY I. (1908) 9.
208) KARÁCSONY I. (1908) 206.
209) NASR, S. H. (1968) 185-197.
210) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 107-108.
211) HEINZ-MOHR, G. – SOMMER, V. (1988) 108.
212) Ahol a rózsa az „édes lélek" egyik fokozata lesz. (Philomena,
praevia …) In: SÍK S. (1989) 227 – 249., 247.
213) SZERB A. (1980) 212.
214) Roman of the Rose. Hivatkozza ZWEMER, S. M. – ZWEMER,
M. C. (1941) 366.
215) ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941)
216) RAPAICS R. (1932) 62.
217) SZUTORISZ F. (1905) 618.
218) SEPHERD, R. E. (1954) 100.
219) RAPAICS R. (1932) 63.
220) SEPHERD, R. E. (1954) 175. Forrás megjelölése nélkül
továbbá RAPAICS R. (1932) 65.
221) ZWEMER, S. M. – ZWEMER, M. C. (1941) 369.