Paracelsus (1493-l541): - az egyik leghíresebb középkori alkimista. Paracelsus Svájcban, Einsiedelnben született Phillipus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim néven. Orvosi tanulmányokat végzett apja irányítása alatt, aki orvos volt Bázelben, de alkímiát és okkultizmust is tanult Spanheimi Trimethiusszal. Paracelsus nagy hangsúlyt fektetett a makrokozmosz és mikrokozmosz hermetikus doktrínájára, és úgy tartotta, hogy az emberek a világegyetem tükörképei. A betegségeket az egyensúly megbomlásának tekintette, és kifejtette, hogy az egészséges ember tökéletes harmóniában egyesíti a három alkímiai alapelemet: a ként (férfi), a higanyt (nő) és a sót (semleges). Paracelsus szerint az alkímia valódi természete a belső emberrel áll kapcsolatban, nem pedig a kémiai laboratóriummal. A monda szerint megkapta a bölcsek kövét Trismosini Salamontól. Paracelsus bogaras ember volt, és saját állítása szerint sikerült megalkotnia a mesterséges emberi lényt, a homunculust. Fő művei a kétkötetes Paracelsus hermetikai és alkímiai írásai, mely A. E. Waite szerkeszté-sében jelent meg 1894-ben, és A mágia legfőbb tanításai. (METL)(BL)
Parapszichológia: - a paranormális jelenségek tudományos vizsgálata. Olyan jelenségekkel foglalkozik, mint a telepátia, a pszichokinézis, a telekinézis,vagy az érzékek feletti érzékelés. (METL)(BL)
Pszichokinézis: - a parapszichológiában a tárgyak mozgatásának a képessége az elme erejének a segítségével. A parapszichológiai laboratóriumokban számos kísérlettel próbálták (és próbálják ma is) bizonyítani a jelenséget. A pszichokinézis rövidítése: PK. (METL)(BL)