Nemere István: Kétmillió éves atomerőmű (Tvr-hét 2000/38-39) Szinte hihetetlen, de a jelek arra mutatnak, hogy az afrikai Gabon államban, annak is Oklo városa mellett "valami történt" - kétmillió évvel ezelőtt: Erre úgy jöttek rá, hogy az 1960-as évek végén uránt kerestek a föld alatt. Találtak is, de a kitermelést mégsem kezdték el. Megállapították ugyanis, hogy érc ugyan van a föld alatt bőven, de az nem a sugárzó U-235-ös, hanem csak U-238-as, ez pedig nem alkalmas sem az atomerőművek üzemanyagául, sem a régebbi típusú atombombákba. Geológusok jártak a helyszínen és tökéletesen abszurd magyarázatot adtak. Ugyanis a föld alatti uránrétegekben találtak minden egyebet, ami a 235-ös uránmezőkön szokott lenni, ráadásul pontosan ugyanolyan arányban bukkantak elő azok a ritka elemek: szamárium, ruténium, ozmium és sugárzó-cézium. Még egy olyan elemet is találtak, amit csak nem sokkal korábban, kizárólag laboratóriumi körülmények között tudtak előállítani Európában! Hát ez hogyan lehetséges? Minden jel arra mutatott, hogy ma már ismeretlen, de fejlett civilizáció kétmillió évvel korábban igen különös módon termelt itt energiát: a föld alatt hozott létre természetes atomtelepet és az ott kapott energiát alakította át árammá. Hogy ez a furcsa "erőmű" meg ne szakadjon és a hőtől fel ne robbanjon, hütőtték is. Találtak nyomokat arra nézve, hogy az ismeretlenek a Kongó folyó vizét vezették be a föld alá. Ez volt a hűtővíz. Mint arról a The New Scientist 1972. november 9-én beszámolt, a jelek szerint ez az erőmű legalább egymillió éven át működött. Nem képzelhető el, hogy ez értelmes lények beavatkozása nélkül jött volna létre. Az megesik, hogy a föld alatti szénrétegek meggyulladnak és akár évtizedeken át égnek spontán, emberi beavatkozás nélkül. De ha ez uránnal is lehetséges lenne, akkor sokfelé a Földön tapasztalható lenne ilyesmi - arról nem is szólva, hogy egy uránmező anyaga közvetlenül nem gyulladhat meg. Itt másféle "üzemmóddal" lehet csak energiát nyerni. És persze gondoskodni kell a sajátos föld alatti erőmű folyamatos és állandó hűtéséről is. Ebből pedig az következik, hogy a lelet mindenképpen értelmes lények cselekedetére utal. Ki működtette akkor az erőművet? Minden bizonnyal nem földi ember. Mert elfogadva az evolúciós dogmát, amelynek sajnos igen kevés bizonyítéka, annál több fontos hiányossága van - akkor ez aligha a mai ember őse lehetett. Több okból sem. Az egyik ok, hogy akkor még nem volt olyan fejlett - mi több, a tudomány szerint még ember sem volt a szó igazi, intelligens lényt jelölő értelmében. Majomember aligha csinálhatott ilyesmit. A másik: ha mégis az ősember lett volna - miért csinálta volna? Mihez kellett volna a fejletlen, iparral még nem rendelkező lényeknek ennyi energia? A rejtély még izgalmasabb és a homálya sűrűbb annak ismeretében: nem ez az egyetlen ilyen titokzatos objektum arrafelé. Erről bővebben a következő részben olvashatnak. Nem csupán a gaboni Oklo mellett találtak olyan uránrétegeket, amelyeket kétmillió évvel ezelőtt kezdett kiaknázni egy ismeretlen lénycsoport, és ezt a tevékenységet vagy egymillió éven át folytatta - mint arról tudományos források is beszámoltak 1972-ben. Távolról sem ilyen régi, de azén a tudománynak nagy fricskát adó felfedezést tettek egy másik afrikai bányában. Az 1980-as évek elején Kenyában fedeztek fel egy olyan aranybányát, amelyben igen régi tárnákra, járatokra is bukkantak. Még az egykori gerendák nyomait is megtalálták, amelyeket valakik szemmel láthatóan megmunkáltak. A C-14-es módszerrel végzett kormeghatározás kimutatta, hogy hatszázezer évvel ezelőtt - vagy esetleg annál is sokkal régebben - vágták ki és munkálták meg azokat a fákat, amelyekből a tárnákban felhasznált gerendák készültek. Afrikában 600 ezer évvel ezelőtt csak ősi, nagyobbrészt még állathoz hasonlatos "emberek" lakhattak, állítja a tudomány. Akiknek értelemszerűen aligha volt szükségük aranyra, ezért nem is építhettek bányát, és különösen nem ilyen modern technológiával. A felfedezést követően szakértőket hívtak a helyszínre, akik a tárnák nagyságából kiszámították, hogy több mint félmillió évvel ezelőtt valakik több százezer tonna ércet bányásztak ki innen! És hol dolgozták fel? - kérdezhetnénk, mert hiszen a környéken nyoma sincs semmiféle feldolgozóiparnak, műhelynek. Most tehát megkérdezhetjük, összekapcsolva a két lelőhelyet: hogyan lehetséges az, hogy valakik kétmillió évvel ezelőtt elkezdtek áramot termelni egy uránbányában, felhasználva annak érceit, aztán 400 ezer éves szünet után Afrika másik felén félmillió éven át aranyat termeltek ki? És ezzel még nincs vége. Kanadában olyan ősi rézlelőhelyet tártak fel, amelyet valakik totálisan kiaknáztak, elvitték onnan az utolsó rézrögöt is. (Ebben a bányában ugyanis a fém tiszta rögök formájában alakult ki az évmilliók során.) A környéken a mai kutatók csak nyomorúságos maradványokra leltek. És ez a bányaművelés is akkor történt, amikor a tudomány szerint emberek még nem lakták az amerikai földrészt. Összekötve a három helyszínt és esetet, arra kell gondolnunk: valakiknek áramra és az áramot jól vezető fémekre volt szükségük. De akkor miért nem egy időben volt rá szükségük? Gyanítható, hogy a Föld más pontjain, más időkben is bányásztak már ilyen fémeket, sőt talán energiát is termeltek, csak azokat a helyeket még nem fedeztük fel. Mindenesetre igen elgondolkoztató a tényeknek ez az összefüggése. Csak sejthetjük, hogy valamilyen idegen bolygóról érkezett lények kolosszális technológiai műveleteket hajtottak végre ezen a bolygón akkor, amikor mi, emberek még nem tudtuk azt uralni, használni. Csak néha, ilyen árulkodó jelek nyomán kezd halvány fogalmunk lenni arról, mennyi minden történhetett itt, mielőtt az ember egyáltalán megjelent ezen a bolygón!