Élesztő és finomliszt nélküli kenyér Hozzávalók: 1) 1 kg durumliszt vagy 2.) 1 kg rozsliszt (90-es vagy 120-as őrlésű, mert a 60-as őrlésű már finomlisztnek minősül!) vagy 3.) 1/2 kg rozsliszt és 1/2 kg durumliszt 4.) 1 kg tönköly liszt 5 ~ n) fentiek tetszés szerinti variációja és bármelyikhez: 2 csg sütőpor 1 teáskanál szódabikarbóna 10-15 dkg étkezési keményítő (kicsit lazítja kenyeret, amely egyébként meglehetősen sűrű, nehéz) 3/4 dl olaj (oliva vagy napraforgó) 3/4 liter víz (esetleg tej, netán 1/2 l víz és 2 dl kefír)- a liszt minőségétől függően a folyadék lehet esetleg kicsit több is 2-3 teáskanál só 2 db közepes nagyságú főtt krumpli (krumplinyomón áttörve v. villával széttörve) 10 dkg zab-, árpa- vagy búzakorpa, v. kukoricadara - e két utóbbi összetevő el is hagyható, de a palettát mindenképpen színesíti egy idő után.... Magos kenyérhez: ízlés szerint napraforgómag, lenmag, tökmag, szezármmag, dió, mogyoró, zabpehely stb. Sajtos kenyérhez: kb. 5 dkg reszelt parmezán és kevéske fűszerszám (pl. őrölt bazsalikom és oregano, mokkáskanálnyi kurkuma, s egy csipet fehérbors). Lehet ízesíteni fokhagymával s hagymával is - mindkét esetben a szárított-porított formáját ajánlom a két finom szagosságnak... Az olaj és a víz kivételével az összes belevalót egy tálban jó alaposan összekeverjük, majd hozzáadjuk a folyadékokat, s néhány gyors mozdulattal összekutyulva, már készen is van a kenyértésztánk. Belisztezett kézzel a masszából 3-4 cipófélét (lehetőleg hosszúkásat, mert az hamarabb átsül) formálunk, a tetejüket késsel bevagdossuk. Ha kívülről is magvasítani szeretné valaki a kenyérkékeket, akkor csöppnyit vizezze be a cipók tetejét, s úgy szórjon rájuk a mag(ok)ból. A cipókat kiolajozott tepsibe vb. őzgerincformába v. hasonló, de szögletes formába tesszük. Előmelegített sütőben, közepes tűznél 45-50 perc alatt sül meg általában egy ekkora adag. Egyéb fortélyok: * ha a sütőbe egy lábasnyi (1-2 liter) vizet is teszünk a tepsi/őzgerinc forma alá, akkor könnyebb, puhább lesz a kenyér a képződött gőztől * sütés után a cipók tetejét kenjük meg vizes kenőtollal, vagy gyengéden, ámde gyorsan simítsuk át vizes kézzel - kicsit fényesedik a teteje, s puhítja is a kenyér héját * ha sokmagvas vagy sajtos tetejű a kenyerünk, akkor jobb, ha a "vizezés" elmarad * csak akkor javaslom szeletelni a kenyérkét, amikor már teljesen kihűlt * ha marad a cipócskából, ajánlatos megszárítani, s "zsemlemorzsának" megdarálni -a későbbiekben jó hasznát veszi az ember... * ha só helyett édesítőszert, s esetleg egy kis reszelt citromhéjat, kevés vaníliát (nem vanilisácukrot!) adunk az alaptészta (sajt, mag, fokhagyma stb.nélküli tészta) egy részéhez, már készen is van a kalácsunk, ami ugyan távol áll a foszlós kalácstól, de némi képzelőerővel s esetleg házikészítésű, cukor nélkül főzött lekvárral igazán élvezhetővé tehető * ha az első alkalommal készült kenyér túlságosan sűrűnek, nehéznek találtatott, akkor több étkezési keményítőt, s arányosan kevesebb lisztet kell elegyíteni * sütés közben kissé szokatlan szaga van a kenyérnek, egyrészt a szódabikarbónától, másrészt a (főleg durum-)liszttől.